15 ezer milliárd forintunk hever parlagon

Döbbenetes, mi lett a sláger megtakarítás

Fotó: clipart.com

2024. augusztus 22. Fél év alatt közel 7 százalékkal, 105,5 ezer milliárd forintra nőtt a lakosság bruttó pénzügyi vagyona, az MNB legfrissebb adatai szerint jelentős összegeket takarítottak meg az emberek. Az átlag persze elfedi, hogy csak a háztartások kisebb hányada tud félretenni. Ismét szárnyalni kezdett a bankbetét, csakhogy leginkább a folyószámlán tartott összeg, ami a növekvő készpénzállománnyal együtt mintegy 15 ezer milliárd forint parlagon heverő pénzt jelent.

Feltámadt poraiból a bankbetét – legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, a háztartások pénzügyi vagyonát bemutató statisztikáiból. A bankok már korábban beszámoltak arról, hogy már 2023 végén növekedésnek indult a 2022 februárjától folyamatosan csökkenő bankbetétállomány. (2022 februárjában a nagy választási osztogatás eredményeként futott a csúcsra, majd a válság és az infláció jelentősen apasztotta.) Míg a KSH rendre arról számolt be az elmúlt hónapokban, hogyan szárnyal az átlagkereset, hogyan nőnek a reálbérek (részletesen itt írtunk arról, hogy miért mutat ki ekkora béreket a KSH), a kormány hiába várta a fogyasztás beindulását, a lakosság inkább nekiállt megtakarítani.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen tegnap megjelent interjújában némiképp magyarázkodva-panaszkodva arról beszélt, hogy az emberek fogyasztás helyett megtakarítanak, a pénzügyi és a lakásvagyont növelik. A megtakarítási rátát a vagyonosok húzzák fel, a középréteg már visszatöltötte a korábban elköltött megtakarítását és fogyasztania kellene, az átlag alatti jövedelműeknek pedig azonnal a fogyasztást kellene növelni – legalábbis a miniszter szerint.

„Mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása.” Erős az óvatossági motívum – mondta a miniszter. Az újságíró ugyanakkor arra emlékeztette, hogy ezen nem is nagyon kéne csodálkozni, hiszen a kormány riogat folyamatosan a háborúval.

Az Azénpénzem.hu véleménye szerint pedig nem lenne szabad elfelejteni, hogy az alsóbb jövedelműeknek nem emelkedett jelentősen a keresete, időnként a saját statisztikáját is árnyaltabban kellene kezelnie a kormánynak.

Mit mutatnak a számok?

Az MNB adatai szerint a december végi 98,7 ezer milliárd forintról 105,5 ezer milliárd forintra nőtt a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 2024. június 30-ra, ami fél év alatt 6,8 százalékos növekedés. Fél év alatt a háztartások 4440 milliárd forintot tettek félre, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy háztartás 6 hónap alatt 1,1 millió forintot takarított meg, így már 26,2 millió forint a pénzügyi vagyona, a hiteleket figyelembe véve pedig nettó 22,36 millió forint. (A hiteleket is figyelembe véve a háztartások nettó pénzügyi vagyona 90,2 ezer milliárd forint volt június 30-án.)

Az átlag persze nem jelent semmit, hiszen az MNB szerint is jelentős a vagyoni koncentráció, a pénzügyi eszközök 66 százalékát a háztartások legnagyobb nettó vagyonú tizede birtokolta 2020-ban, a vagyoni koncentráció pedig tovább nőtt az elmúlt időszakban. Nemrégiben ugyanis szakértők megállapították, hogy a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik, egyetlen százalék fölöz itt le szinte mindent. Egy közelmúltban készült felmérés szerint pedig a magyaroknak csak harmada (33,3 százalék) tudott havonta valamennyit félretenni az elmúlt időszakban.

Mibe ment a pénz?

Mindenesetre érdekesen alakultak az elmúlt hónapokban a megtakarítások. A második negyedévben és a félév egészében is, a legtöbb pénz bankbetétbe áramlott. (3 hónap alatt 441 milliárd, 6 hónap alatt 977 milliárd forint.) Így június végére 11010 milliárd forint volt forint bankbetétben. Az MNB más adatsorából pedig az derül ki, hogy mintegy 8300 milliárd forint hever folyószámlán, gyakorlatilag nulla százalékos kamattal, és mindössze 1500 milliárd forint a lekötött bankbetét. (1200 milliárd nem a lakosságé, hanem a háztartásokat segítő nonprofit szervezeteké.) Sokat nőtt tehát az itt tartott pénz, de azt nem kötik le az emberek. Nem csoda, hiszen a bankok továbbra sem adnak kamatot a pénzünkre.

Ugyancsak nőtt, félév alatt 243 milliárd forinttal a készpénzállomány, ami 6810 milliárdra hízott. Vagyis ismét csúcson van, 15 ezer milliárd forint feletti az a pénzmennyiség (készpénz és lekötetlen betét), ami parlagon hever.

A második negyedévben több mint 60 milliárd forinttal 1995 milliárd forintra nőtt a külföldön tartott devizabetét, ami az előző negyedévben ugrott meg. A jegybank megjegyzése szerint a háztartások külföldi pénzügyi eszközeinek becsült értéke „új adatforrások felhasználása révén” emelkedett meg jelentősen.

Állampapír te csodás!

Továbbra is nagyon népszerű az állampapír, de a második negyedévben csak a második helyezést érte el a bankbetétek után. Az itt tartott lakossági megtakarítás persze csúcsra tört, 13161 milliárd forint lett a félév végére az állomány. A második negyedévben 431 milliárd forinttal, a félév egészében 586 milliárd forinttal több pénzt hoztak ide az emberek, mint amennyit kivettek innen. Kissé árnyalja a képet, hogy sok százmilliárd forint kamatfizetés is történt, aminek döntő részét ugyancsak állampapírba fektették, azzal együtt pedig több mint ezermilliárd forintot fektettek állampapírba.

Kérdés, hogy a csökkenő kamatok mellett mennyire marad népszerű, hiszen – egyelőre - véget ért a kétszámjegyű kamatok kora.

Sláger a befektetési alap

A befektetési alap az első negyedévben kiugróan vonzó megtakarítás volt, és bár a második negyedévben is ömlött ide a pénz, a bankbetét és az állampapír után csak a harmadik helyezést érte el. Három hónap alatt 360 milliárd forintot fektettek befektetési alapba a háztartások, hat hónap alatt pedig 565 milliárdot, így az itt tartott megtakarítás a hozamokkal együtt 10084 milliárd forintra nőtt. A tendencia egyébként júliusban is folytatódott – erről részletesen itt írtunk.

Az MNB közleménye szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2024 második negyedévében a negyedéves GDP 12,8 százalékát tette ki (2588 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2024 második negyedévének végén a GDP 134,8 százalékát, a kötelezettségei a GDP 19,6 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 115,2 százalékát érte el.

A kötvényalapok júliusi teljesítményéről itt írtunk

A kötvényalapok 2024. július végi részletes hozamát itt találja

A betéti kamatokkal és az állampapír kamatával ebben cikkünkben foglalkoztunk.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: megtakarítás, MNB, statisztika, bankbetét, pénzügyi vagyon, állampapír, befektetési jegy, befektetési alap