Sok múlhat a vagyonkezelőn

Döbbenetes eltérések a nyugdíjpénznél

2012. március 19. Egy átlagos befizetésnél akad nyugdíjpénztári tag, aki egymillió forint feletti megtakarítást mutathat fel tíz év után, míg másnak az eredetileg befizetett 720 ezer forintja is megcsappant. A különböző szempont alapján összállított toplistán előkelő helyet foglal el az Életút, nem remekelt viszont az OTP. A  teljesítményeket a legfrissebb adatok szerint alaposan eltéríthetik a vagyonkezelők is.

Az előző évben elég rosszul muzsikáltak a nyugdíjpénztárak. A magánkasszák közül a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által közzétett adatok alapján minden portfóliót figyelembe véve az Életút tudott csak remekelni, a kassza átlagosan 8,54 százalékkal gyarapította tagjai pénzét. Itt éppen a legkevésbé kockázatos befektetések hozták a legkevesebbet, 6,7 százalékot. A kiemelkedő teljesítményt jól jelzi, hogy az ezüstérmes CIG összesítve két százalékos hozamot mutatott fel, minden portfóliónál viszonylag egyenletes eredménnyel. (A magánnyugdíjpénztári hozamokat portfóliónként itt találja.)

Az önkéntes pénztárak összesített adatainál is az Életút győzött a maga közel 4,6 százalékos átlagos hozamával. A második helyet 3,2 százalékkal a K&H szerezte meg. A legtöbbet pedig a Honvéd tagjai bukták (itt a pénztár egészének teljesítménye mínusz 2,4 százalék lett). Persze ez inkább csak valamiféle áttekintésnek jó.  A tagoknak a legfontosabb, hogy a saját befektetésük miként gyarapodott (az egyedi hozamokról itt tájékozódhatnak). Érdemes egyébként arra is figyelni, hogy az elért hozam miként viszonyul a kitűzötthöz.

Mi úgy látjuk, a referenciahozam azt jelzi, hogy a pénztárak vezetősége mennyire érzett rá a piaci folyamatokra. Ők határozzák ugyanis meg, alapvetően mibe is tegyék a tagok pénzét a vagyonkezelők. Ők egyébként a megadott határok között elég szabadon mozognak. Ezt mutatja az is, hogy a ténylegesen elért hozamok és a referenciahozamok között jelentősek az eltérések. Számításaink szerint pénztárszinten (a különböző portfóliókat az ott tartott pénz nagysága alapján vettük figyelembe) a magánkasszáknál a legügyesebben a Honvéd vagyonkezelői forgatták a pénzt. Nekik négy százalékponttal sikerült ráverniük a referenciahozamra. A legügyetlenebbnek az OTP vagyonkezelői tűnnek, ők majdnem 1,2 százalékponttal maradtak el saját irányadó mutatójuktól.

Az önkéntes pénztáraknál is (hasonló eredménnyel) az Életút vagyonkezelői vezetnek, a lista végére majdnem 1,5 százalékpontos lemaradással az Aegon került. Az egyedi portfólióknál persze nagyobb eltérések is érzékelhetőek. Az Aegon klímaváltozási portfoliójánál a lemaradás majdnem 14 százalékpont.

Mi a helyzet hosszabb távon?

A pénztárak folyamatosan hangsúlyozzák, hogy egy-két év adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Ez valóban így van, de a kasszák közötti különbségek évtizedes távlatban sem csekélyek.

A PSZÁF által számolt vagyonnövekedési mutató (ez azt jelzi, évente milyen mértékben nőtt a tagok vagyona befektetések révén) alapján tíz év alatt egy átlag befizetéssel rendelkező magánpénztári tag a tizedik évben 1,1 millió forintnál is többbel rendelkezik, ha jó kasszát és portfóliót választott. Míg szerencsétlenebb társának még az időközben befizetett 720 ezer forintnál is kevesebb gyűlt össze a számláján.  Az önkéntes pénztáraknál az átlagos havi ötezer forintos befizetésnél is mintegy százezer forintos a legjobban és a legrosszabbul teljesítő között a különbség.  Nagyobb összegeknél persze az eltérés is jóval több.

A magánkasszáknál a toplistát a klasszikus és a növekedési portfóliónál is az AXA vezeti. A kiegyensúlyozott portfóliónál viszont nagyot vert rá a mezőnyre a Generali. A Quaestornál azonban a legkockázatosabb befektetéseknél 10 éves időtávban is buktak a tagok. A következő legrosszabb ugyanennél a portfóliónál az OTP, a maga három százalék alatti éves hozamával.

Az önkéntes pénztáraknál nagyon jól teljesített az ING "D", de a Bizalom dinamikus portfóliója is. A legrosszabbul az AXA Fiatalos lendület elnevezésű konstrukcióját választók jártak.

Kapcsolódó anyagok