A hitelintézetek aláíratják a felhatalmazást

Dézsmálhatja a bank ügyfele számláját?

Pénz számolva...
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2020. június 23. Vannak olyan esetek, amikor a számlavezető bank közvetlenül, előzetes engedély, hozzájárulás nélkül megterhelheti a bankszámlánkat – állítja a jegybank keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja. Néhány konkrét ügy alapján azonban kiderül: az ügyfeleknek nem kell bármibe belenyugodniuk.

A hitelintézetek - a jogszabály és a kikötött szerződéses feltételek szerint - a folyószámla tulajdonosának jóváhagyása nélkül is levehetnek pénzt a számlájáról, ha korábbi tévedésük miatti hibájukat orvosolják – írta le Lakó Anita. Mint a PBT tagja hozzáfűzte: ez a banki jogosítvány azonban nem korlátlan. A békéltető több olyan ügyet is tárgyalt, amelynél a hitelintézet nem tudta bizonyítani, hogy jogszerűen terhelte meg ügyfele számláját.

Az egyik esetnél az ügyfél a bankfiókban kezdeményezett pénztári készpénzbefizetést. A befizetés összegét a pénztáros rögzítette, erről bizonylat is készült, a pénztáros az ügyfél által átadott címleteket is felvezette. A bank az összeget az ügyfélszámlán a befizetés napján jóváírta, ez a későbbi bankszámlakivonaton is szerepelt.

A törvény szerint a bankszámla egyenlege felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A bank a számlatulajdonos rendelkezése nélkül akkor terhelheti meg a számlát, ha egy téves bejegyzést helyesbít. Szinte minden hitelintézet kiköti az üzletszabályzatában, hogy az ügyfél erre kifejezetten felhatalmazza a bankot.

A befizetést követő 5 nap elteltével azonban a bank arról tájékoztatta az ügyfelet, hogy bankhiba történt, a befizetett összeget a pénztáros hibásan rögzítette, a bank pedig ezt a hibás összeget írta jóvá. A bankhibából eredően tehát pénztárhiány keletkezett. A bank kérte az ügyfelet, hogy a hiba rendezése érdekében keresse fel a bankfiókot, illetve rendezze a hiányzó összeget. Mivel az ügyfél a pénztárhiány összegét nem fizette meg, a bankhiba észlelését követő 14. napon a bank a hiányzó összeggel megterhelte a bankszámláját.

A bank az összeg terheléséről levélben adott tájékoztatást. Mint közölték, a pénztárhiány jelenleg is fennáll, így a bank - az üzletszabályzat alapján beszámítási jogával élve - megterhelte az ügyfél számláját a pénztárhiány összegével. Az ügyfél sérelmezte, hogy a számlavezető bankja utólagosan megterhelte a számláját, a hozzájárulása nélkül. Panasszal fordult a szolgáltatóhoz, de ez nem vezetett eredményre, így a PBT-hez fordult.

Videófelvételeket is lobogtattak

A benyújtott kérelem alapján a testület azt vizsgálta, hogy kétséget kizáró módon fennálltak-e a téves jóváírás helyesbítésének a feltételei. A felek között létrejött szerződés bank által is idézett rendelkezése valóban kimondta a szolgáltatónak azt a jogát, hogy az ügyfél (számlatulajdonos) rendelkezése nélkül is megterhelje a számlát, hogy ezáltal egy „téves jóváírást” helyesbítsen. A bank az eljárás során többször hivatkozott arra, hogy a címleteket tartalmazó köteget a pénztáros rosszul könyvelte el, továbbá hibát követett el a pénz számolása során is. Szerinte ezt a befizetésről készült videófelvétel is igazolja.

A lefolytatott eljárás során azonban a PBT álláspontja szerint nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy bankhiba, illetve „téves jóváírás” történt volna. Így megállapította, hogy a kérelmező kellő alappal követelhette, hogy fizessen meg részére a bank a leemelt összeggel azonos összeget és annak kamatait. Erre a PBT kötelezte is a szolgáltatót.

Egy másik ügyben egy pénztári kártyás készpénzfelvételnél fordult elő a különbözeti összeg terhelése. Az ügyfél készpénzt vett fel a bankfiókban, a bank a tranzakciót rögzítette, a bizonylatot kiállította. Ezután 10 nappal későbbi levelében mégis arról tájékoztatta az ügyfelet, hogy a pénztár zárását követően pénztárhiányt talált. Az elvégzett vizsgálat, valamint a videófelvételek elemzése alapján azt állapította meg, hogy ügyintézője tévedésből nagyobb összeget adott át az ügyfélnek, mint kellett volna, ugyanakkor a számlán nem ezt könyvelte.

A bank a különbözeti összeggel megterhelte az ügyfél számláját, szintén az üzletszabályzatra hivatkozva. Az eredménytelen panaszeljárás után az ügyfél a PBT-től kért döntést az összeg visszautalása érdekében. Ebben az ügyben szintén arról kellett dönteni, hogy a bank a felek közötti szerződés alapján megterhelhette-e az ügyfél számláját. Az eljárás során a szolgáltató nem csatolt olyan bizonyítékot, mellyel alátámasztotta volna álláspontját. A PBT így ajánlásában felhívta a szolgáltatót az összeg törvényes kamatokkal növelt összegének jóváírására.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, bank, Pénzügyi Békéltető Testület, PBT, helyesbítés, terhelés, készpénz