Még tart az elszámoltatási számháború, de már elfogadták a törvényt

Devizások: mennyi lehet az annyi?

Elsöprő többség mondott igent az elszámoltatásra
Fotó: parlament.hu
2014. szeptember 25. A parlament este hétkor (más javaslatokhoz hasonlóan) szinte másodpercek alatt adta áldását a bankok elszámoltatásáról szóló törvényre. A jegybank már a forintosítás előkészületeiről is bejelentette saját intézkedését. Azért a napokban még senki se várja a postást vagy a visszaírási értesítést. A törlesztők az eddigi nyilatkozatok alapján akár felükre csökkenhetnének, de már a korábbinál csekélyebb becslések, érdekes jegybanki számok is megjelentek.

Szabályos számháború alakult ki azzal kapcsolatban, mennyi pénzt is kaphatnak vissza a devizahitelesek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 20-25 százalékról, Orbán Viktor miniszterelnök egyharmadról beszélt, a legnagyobbat Kósa Lajos, debreceni polgármester mondta az Origónak adott interjúban. Mint kifejtette: „Az embereknek el kell menniük a bankjaikhoz, hogy értelmezzék a korábban megkötött szerződéseket. Ezt követően ki kell számolni, hogy egyénenként mennyi jár vissza, így tavasztól kezdve akár 50 százalékkal is csökkenhet a törlesztőrészlet”. Persze a feleződés realitásával kapcsolatban nem árt az említett interjúból azt is felidézni, hogy a polgármester arról is beszélt, hogy „az euróárfolyam a jövőben 1 és 1000 forint közé fog esni”.

Hétfőn már a devizaperek másodfokú tárgyalásai kerülnek terítékre (a Magyar Nemzet értesülése szerint 12 bank fellebbezett). A bíróság első fokon eddig összesen 57 ítéletet hozott, ebből 53 a pénzügyi intézmény teljes elmarasztalásával, egy pedig az egyedi szerződés miatti lezárással végződött. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek (a kamatok, illetve díjak KSH árindexhez kötését fogadták kizárólag el). Egy pénzintézet visszalépett, négy ügyet (az Eger és Vidéke takarék és az OTP-csoport három tagja) felfüggesztettek, ezekben fordult a bíró az Alkotmánybírósághoz
Rogán számításai szerint egy átlag lakáshiteles több mint egymillió forintot kap vissza, egy átlag autóhiteles pedig akár 300-400 ezer forintot (korábban kétmillió, illetve 600 ezer forintról szólt a fáma). Mi továbbra is azt ajánljuk, hogy mindenki nézze meg saját szerződését, és abból próbáljon következtetni arra, ő melyik becsléshez állhat közelebb. Azon se lepődjön meg persze senki, ha neki jóval kisebb arányok látszanak, hiszen – mint az a perekből is kiderült – előfordult az is, hogy a bank egyáltalán nem emelte a kamatot, az árfolyamrés pedig eddigi ismereteink szerint 1-10 százalék közötti volt. A visszatérítés pedig – minden ellenkező híresztelés dacára – a konkrét szerződések alapján számítandó.

A bankok szerint tisztességes volt 5500 milliárd forintnyi hitel


Az első adósmentő törvény alapján a bankoknak nagyjából háromezer általános szerződési feltételről kellett számot adniuk a felügyeleti hatóságnak. A Magyar Nemzet a jegybanktól megtudta: 206 hitelintézet küldte meg az adatokat. A lap szerint ez azt is jelenti, hogy az országban működő körülbelül négyszáz szervezet fele nyújtott egyoldalú drágításra is lehetőséget adó devizaalapú vagy forinthitelt a korábbi években. (Megjegyezzük, e szerint a másik felétől viszont esetleg nem jár vissza semmi.) Az MNB adatai szerint a hitelfelvevőktől ötezer-ötszázmilliárdot várnak a pénzügyi szervezetek azok alapján a megállapodások alapján, amelyekben a bankok álláspontja szerint tisztességesek voltak az általános kikötések. Mintegy ezermilliárd forint adósság kötődik azokhoz a szerződésekhez, amelyekben egyik-másik kikötést (ez összesen 450 feltétel) a hitelnyújtók is tisztességtelennek gondolják.

A frakcióvezető egyébként az MTI tudósítása szerint elmondta: szeretnék, ha az Országgyűlés még az idén elfogadná a lakosság fogyasztási hiteleinek átlátható, "apró betűk nélküli" árazási rendszeréről szóló törvényt. Hozzátette, a német gyakorlatot tanulmányozzák, és várhatóan novemberben egy fél- vagy egész napos Fidesz-KDNP-frakcióülésen foglalkoznak majd érdemben a kérdéssel. (Az idén tavasszal mondta ki a német szövetségi legfelső bíróság, hogy a bankok nem számíthatnak fel ügyintézési díjat vagy kezelési költséget – ami általában a hitel két százalékára rúgott – a fogyasztási hitelek után.)


 A jegybank (MNB) 2014. szeptember 23-ai ülésén döntött arról, hogy a bankrendszer számára biztosítja a lakossági devizahitelek kivezetéséhez szükséges devizát. Mint közleményükből kiderül, az MNB a programot 2014. október 13-tól legalább 2015. március végéig fenntartja. Egyelőre azonban az ebben sugallt forintosítást sem kell készpénznek venni. Az első fázisban ugyanis hárommilliárd eurót az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emeléssel kapcsolatos banki elszámolások fedezéséhez különítenek el a tartalékból.

Már új összetételű Alkotmánybíróság határoz majd


Az elszámoltatás 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt érint – állította a Kormányzati Információs Központ MTI-nek eljuttatott közleményében. Kurucz Éva, kormányszóvivő szerint négy olyan eset van, ahol a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az eljárást, és Alkotmánybírósághoz fordult. Ezek az indítványok a szóvivő szerint megalapozatlanok, mint hozzátette: „az állam ezekben az esetekben fellebbezni fog”. Azt nem egészen értjük, hogy az alkotmánybírósági határozat (már ha születne ilyen) ellen pontosan milyen fórumon keresnének jogorvoslatot.

Elkezdte a devizaügyek előkészítését az Alkotmánybíróság (Ab) – értesült a Magyar Nemzet. A testületnek három hónapon belül kell válaszolnia, ha egy törvényszék megkeresi. Döntés az ügy bonyolultsága miatt november végén, vagy december elején várható. Az Ab-t  a pénzintézetek közvetlenül is megkereshetik, de csak akkor – írja a lap –,ha jogerősen lezárult az ügyük, és a Kúria is határozatot hozott a júliusi első adósmentő törvény alapján. Információink szerint azonban ez csak az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozik. Az árfolyamrés ügyében (ahol a törvény eleve kimondta a tisztességtelenséget, tehát a bankoknak nincs módjuk jogorvoslati lehetőséget keresni) úgy tudjuk, már van is banki beadvány. Az mindesetre biztos, hogy már teljesen a kormány által delegáltakból álló testület dönt majd (tegnap megszavazták az új alkotmánybírákat is), így szinte kizártnak tekinthető, hogy – bármi legyen is a határozat – az ne az állami kívánság szerinti tartalommal szülessen meg. Akadnak olyan vélemények, amely szerint ezen a módon próbálhat kibújni a kormányzat az adósmentő törvény esetleg egyre kínosabbá váló következményei alól. (Ennek azért elég csekélynek tűnik a valószínűsége.)

Az elszámoltatási törvényről itt talál részleteket, az ahhoz benyújtott jókora módosítási csomagról pedig itt olvashat (a parlament az egészet úgy ahogy volt, elfogadta).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok