Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat

Devizások: így számol a jegybank

Meggyújtották a lámpákat... de vannak még sötét sarkok
Fotó: Latzer Anna

2014. december 1. A devizahitelesek törlesztőrészlete a jegybank szerint a forintosítás és elszámoltatás után több mint harmadával csökkenhet. A kalkulációt kissé bizonytalanná teheti, hogy mintha az MNB sem látna minden tényezőt egészen tisztán. Nincs információjuk például arról, hogy mekkorák voltak a kezelési költségek, de azt sem tudni, az elméletben hat éven belül lejáró, de hátralékos hitelekkel mi lesz.

Az idén az első tíz hónap alatt a devizahitelesek több mint 316 milliárd forintot törlesztettek, a tartozásuk viszont emellett közel 150 milliárd forinttal nőtt. Többször fordult már elő az is, hogy az árfolyamok alakulása miatt a teljes tartozás még a törlesztett összegeket figyelembe véve is nőtt. Bármilyen bosszantó az adósoknak, hogy tartozásukat ilyen magas (valójában ennél valamivel alacsonyabb, hiszen a november hetedikei fordulónapra erősödött a forint) szinten rögzítik, legalább a hasonló jelenségnek nem lesznek többet kitéve. (Igaz, ellenkező előjellel sem, vagyis hiába erősödik a forint, az az adósok tartozását nem csökkenti.) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint egyébként szinte teljesen eltűnhetnek majd a devizahitelek.

A szisztéma azonos, a szerződések eltérnek

Számos kérdést kaptunk arról, pontosan mire is számíthatnak a devizahitelesek. Ahogy érzékeljük, a teljes folyamatot kevesen látják igazán át. Röviden összefoglalva a helyzet a következő: a devizahiteleket már az idén rögzített árfolyamon váltatják át forintra, ami valóban „bebetonozza” a tőkehátralékot az árfolyamok elszállása miatti magas szinten. Ez önmagában kétségbeejtő helyzetet okozna. Van azonban még két további lépés, az elszámoltatás és a kiváltó forinthitelek nyújtása. A bankok 2015 márciusától kénytelenek visszaadni majd ügyfeleiknek az deviza vételi és eladása közötti árfolyamkülönbséget (árfolyamrés), és azt az összeget is, amit a kamatemelések miatt kellett korábban pluszban fizetniük. (Az elszámoltatási határidőknek itt nézhet utána.) További változást hoz majd, hogy szigorú korlátokat alakítottak ki a devizát leváltó forinthitelekre. Sokan így olcsóbban juthatnak kölcsönhöz eredeti devizahitelük feltételeinél is.

Megnevezés	Adósok (%)*
Ők maradhatnak devizában
Devizában kapja a fizetését	n.a.
Csak drágább hitelt kaphatna**
Lakáshitel	6,1
Szabad felhasználású jelzálogkölcsön	1,3
2020 előtti lejárat	6,5
Megfelel az új hitelkorlátnak	n.a.
* az MNB számítása szerint ** ez 3,1 százalék alatti eredeti kamatot jelent

Egyre inkább úgy néz ki, hogy szerződésenként különböző lehet a helyzet. Az adósok között tehát igen jelentősek lehetnek az eltérések. A legtöbb információval ezen a téren az MNB rendelkezik. A jegybank szerint pedig – mint arról Vonnák Balázs igazgató beszélt a hitelezési folyamatokat ismertetve – a mai devizások mintegy kétharmada alacsonyabb kamatot fizet majd még eredeti hitele felvételkori szintjénél is. Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelek négy százalékos kamata 3,7 százalékra, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönök 5,2 százalékos kamata pedig 4,8 százalékra mérséklődhet. A jegybank úgy kalkulál, hogy az elszámoltatás 20-25 százalékkal csökkenti a tőkét, ami a törlesztők 25-30 százalékos esését hozza, ehhez pedig további 3-4 százalékos lefaragást adhat hozzá az alacsonyabb kamat.

Csak néhány nemforintos maradhat?

A törlesztésük legjelentősebben azoknak csökkenhet, akikkel bankjuk a legtisztességtelenebbül járt el. Tudunk olyan adósról, akivel a piacinál 15 forinttal erősebb forinton szerződtek, és értesültünk hat százalékpontnyi kamatemelésről is. Számításaink szerint a törlesztő harmadával csak ilyen szélsőséges esetben eshet.

Nagy kérdés még, hogy a forintosítás után hány devizahiteles maradhat. Az MNB ezzel kapcsolatban is vizsgálódott. A mellékelt táblázatban foglaltuk össze, hogy a jegybank számításai szerint a devizában maradás különböző lehetősége a hitelesek hány százalékát érintheti. Bizonytalanságok azonban ezen a téren is akadnak. Mint kiderült: az MNB-nek sincsenek adatai arról, hogy a devizahiteleket mekkora kezelési költséggel nyújtották eredetileg a bankok. Ez pedig nem elhanyagolható, hiszen amennyiben a kezelési költséget százalékban fejezték ki (szinte csak így tették), akkor azt be kell építeni a kamatba.

További bizonytalanságot okozhat, hogy a forintosítási kényszer alól (ha egyébként a megszabott feltételnek megfelelnek) felmentést kaphatnak-e a hátralékos adósok. A teljes hitelállományon belül például majdnem 11 százalékot tesz ki azoknak a már felmondott vagy csak nemteljesítő hiteleknek az aránya, amelyek hat éven belül (tehát 2020 végéig) járnának le.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: devizahitelesek, forintosítás, elszámoltatás, kiváltó forinthitel, kamat, törlesztő, MNB