A jogszabályokkal a kört bezárták

Devizás, hagyj fel minden peres reménnyel!

A Kúria elnöke, elnökhelyettese és a Polgári Kollégium vezetője – komor (is) lehet a kép
Fotó: Azénpénzem
2014. december 15. Januárra kiderülhet, mit jelent a hitelszerződések semmissége. Kérdés azonban, hogy ez hány devizahiteles helyzetét befolyásolhatja majd. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője ugyanis az Azénpénzem.hu kérdésére azt mondta, törvény hárítja már át az árfolyamkockázatot az ügyfelekre. Szerinte a törvényen alapuló szerződések esetében fogalmilag lehetetlen tisztességtelenségről beszélni.

A novemberben lezárt statisztikák szerint minden szakterület ezer ügynél kevesebbet kezel, komoly előrelépés, hogy az ügyek döntő többsége fél éven belül lezárul – mondta el Darák Péter, a legfelsőbb bírói testület elnöke évzáró sajtótájékoztatóján. A Kúria a napokban-hetekben bírálja el (érkezési sorrendben) a hozzá érkező banki pereket.  Wellmann Györgytől, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjétől megtudtuk: a hitelintézetektől eddig 29 indítvány érkezett, a beadványok száma azonban még várhatóan gyarapszik. Eddig 22 ügyet sikerült befejezni, amelyekben kivétel nélkül hatályban tartották a korábbi (a bankokat elmarasztaló) ítéletet. A pénzintézetek jogi képviselői a Kúriához intézet felülvizsgálati indítványaikban kérték többek között az Európai Unió Bíróságához való fordulást is, ám a kúriai bírák erre sem láttak indokot.

A remek ítélkezési statisztikák (legalábbis a polgári kollégium esetében) annak is köszönhetőek, hogy a devizaadósok által indított pereket a jogalkotók leállították. Mint Wellmann elmondta, ez 12 ezer keresetet érintett. Ezek az ügyek a felülvizsgált elszámolások bírósághoz bejelentése után – várhatóan 2015 második felében, 2016 elején –folytatódhatnak.

 Az elszámolást vitathatja az adós, de a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) olyan beadványt kell benyújtani, amiben megjelöli, hol, milyen számítási hibát talált. Nagy valószínűséggel az újraindított perekben is mérvadó lesz a bank által készített, a jegybank által felülbírált számítás. A jegybanki képlet (amely még a szakembereknek is igen bonyolult), és persze a hitelmúlttal kapcsolatos rengeteg figyelembe veendő tényező alapján ember legyen a talpán, aki érdemben képes lesz hozzászólni a kijött eredményekhez.

Minden egyeztettek a Kúriával


Addigra már egyértelműen látszik, hogy a Kúria a hitelszerződések teljes semmissége esetén milyen pontos elszámolási módot tart elfogadhatónak.  Egy 22 tagú joggyakorlat-elemző csoport még nyáron megkezdte ennek a kérdésnek a vizsgálatát. Mint most elhangzott, a munkát jövő januárban fejezik be (korábban még 2014-re ígérték az eredményt). Ezzel egyidőben derülhet az is ki, hogy az elemzők a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása és az érvénytelenség összefüggését miként látják.

Ahogy azt korábban már írtunk, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás. A részleges vagy teljes semmisség kimondása pedig (amivel sok ügyvéd sikerként büszkélkedett) csak egy állomás az ügyben. Ezt még követnie kell az elszámolásnak, amihez mindenképpen szükséges, hogy a bírák ne eltérően alkalmazzák az érvénytelenség jogkövetkezményét. Úgy tűnik azonban, hogy túl sok adóst már nem érinthet majd a dolog. Időközben ugyanis fenekestül felfogatják a devizás szerződéseket (az adósokat érintő részleteknek itt nézhet utána). A forintosítás, elszámolási és az úgynevezett fair bankolási törvényt pedig – ahogy arra a tájékoztatóban Wellmann kitért – a jogalkotók a Kúriával is egyeztették.

Nincs apelláta, a törvény az törvény


Sokan készülnek arra, hogy nem fogadják el a forintosítás „diktátumát”, egyszerűen nem írnak alá semmit. Az Azénpénzem.hu kérdésére Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója már korábban elmondta: mivel a szerződéseket a törvény erejével módosítják, így nincs is szükség az adósok hozzájárulására. Portálunk érdeklődésére Wellmann úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a törvényen alapuló szerződések esetében fogalmilag lehetetlen tisztességtelenségről beszélni.

A Kúria sokat hivatkozott (a devizahitelesek érintő törvényeket meghatározó) 2014. június 16-i jogegységi döntése alapvetően valóban az adósokra hárította az árfolyamkockázatot. Azt is kimondták azonban, hogy „ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen”.  A Civil Összefogás Fórum (CÖF) jogásza mintha kifejezetten buzdítani kezdett volna mindenkit a perelésre.

Az adósok (és ügyvédek) közül elég sokakat nem is kellett lelkesíteni, maguktól is úgy gondolják, a Kúria elegendő muníciót adott a piaci árfolyam kivédéséhez. A legfőbb bírói testület Polgári Kollégiumának vezetőjétől megkérdeztük azt is, hogy mennyire számítanak az ilyen típusú perek „elburjánzására”. Wellmann kifejtette, hogy mivel a forintosítási törvény megállapított egy árfolyamszintet, így maga a törvény hárítja át az árfolyamkockázatot a fogyasztóra. Ezt nehéz lenne nem úgy értelmezni, hogy a perelőknek nincs sok esélyük a sikerre.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok