A jogszabályokkal a kört bezárták
2014. december 15.
Januárra kiderülhet, mit jelent a hitelszerződések semmissége. Kérdés azonban, hogy ez hány devizahiteles helyzetét befolyásolhatja majd. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője ugyanis az Azénpénzem.hu kérdésére azt mondta, törvény hárítja már át az árfolyamkockázatot az ügyfelekre. Szerinte a törvényen alapuló szerződések esetében fogalmilag lehetetlen tisztességtelenségről beszélni.
A novemberben lezárt statisztikák szerint minden szakterület ezer ügynél kevesebbet kezel, komoly előrelépés, hogy az ügyek döntő többsége fél éven belül lezárul – mondta el Darák Péter, a legfelsőbb bírói testület elnöke évzáró sajtótájékoztatóján. A Kúria a napokban-hetekben bírálja el (érkezési sorrendben) a hozzá érkező banki pereket. Wellmann Györgytől, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjétől megtudtuk: a hitelintézetektől eddig 29 indítvány érkezett, a beadványok száma azonban még várhatóan gyarapszik. Eddig 22 ügyet sikerült befejezni, amelyekben kivétel nélkül hatályban tartották a korábbi (a bankokat elmarasztaló) ítéletet. A pénzintézetek jogi képviselői a Kúriához intézet felülvizsgálati indítványaikban kérték többek között az Európai Unió Bíróságához való fordulást is, ám a kúriai bírák erre sem láttak indokot.
A remek ítélkezési statisztikák (legalábbis a polgári kollégium esetében) annak is köszönhetőek, hogy a devizaadósok által indított pereket a jogalkotók leállították. Mint Wellmann elmondta, ez 12 ezer keresetet érintett. Ezek az ügyek a felülvizsgált elszámolások bírósághoz bejelentése után – várhatóan 2015 második felében, 2016 elején –folytatódhatnak.
Addigra már egyértelműen látszik, hogy a Kúria a hitelszerződések teljes semmissége esetén milyen pontos elszámolási módot tart elfogadhatónak. Egy 22 tagú joggyakorlat-elemző csoport még nyáron megkezdte ennek a kérdésnek a vizsgálatát. Mint most elhangzott, a munkát jövő januárban fejezik be (korábban még 2014-re ígérték az eredményt). Ezzel egyidőben derülhet az is ki, hogy az elemzők a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása és az érvénytelenség összefüggését miként látják.
Ahogy azt korábban már írtunk, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás. A részleges vagy teljes semmisség kimondása pedig (amivel sok ügyvéd sikerként büszkélkedett) csak egy állomás az ügyben. Ezt még követnie kell az elszámolásnak, amihez mindenképpen szükséges, hogy a bírák ne eltérően alkalmazzák az érvénytelenség jogkövetkezményét. Úgy tűnik azonban, hogy túl sok adóst már nem érinthet majd a dolog. Időközben ugyanis fenekestül felfogatják a devizás szerződéseket (az adósokat érintő részleteknek itt nézhet utána). A forintosítás, elszámolási és az úgynevezett fair bankolási törvényt pedig – ahogy arra a tájékoztatóban Wellmann kitért – a jogalkotók a Kúriával is egyeztették.
Sokan készülnek arra, hogy nem fogadják el a forintosítás „diktátumát”, egyszerűen nem írnak alá semmit. Az Azénpénzem.hu kérdésére Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója már korábban elmondta: mivel a szerződéseket a törvény erejével módosítják, így nincs is szükség az adósok hozzájárulására. Portálunk érdeklődésére Wellmann úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a törvényen alapuló szerződések esetében fogalmilag lehetetlen tisztességtelenségről beszélni.
A Kúria sokat hivatkozott (a devizahitelesek érintő törvényeket meghatározó) 2014. június 16-i jogegységi döntése alapvetően valóban az adósokra hárította az árfolyamkockázatot. Azt is kimondták azonban, hogy „ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen”. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) jogásza mintha kifejezetten buzdítani kezdett volna mindenkit a perelésre.
Az adósok (és ügyvédek) közül elég sokakat nem is kellett lelkesíteni, maguktól is úgy gondolják, a Kúria elegendő muníciót adott a piaci árfolyam kivédéséhez. A legfőbb bírói testület Polgári Kollégiumának vezetőjétől megkérdeztük azt is, hogy mennyire számítanak az ilyen típusú perek „elburjánzására”. Wellmann kifejtette, hogy mivel a forintosítási törvény megállapított egy árfolyamszintet, így maga a törvény hárítja át az árfolyamkockázatot a fogyasztóra. Ezt nehéz lenne nem úgy értelmezni, hogy a perelőknek nincs sok esélyük a sikerre.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: elszámoltatás, forintosítás, devizahitelek, törvény, MNB, Kúria
Devizás, hagyj fel minden peres reménnyel!
A Kúria elnöke, elnökhelyettese és a Polgári Kollégium vezetője – komor (is) lehet a kép
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
A novemberben lezárt statisztikák szerint minden szakterület ezer ügynél kevesebbet kezel, komoly előrelépés, hogy az ügyek döntő többsége fél éven belül lezárul – mondta el Darák Péter, a legfelsőbb bírói testület elnöke évzáró sajtótájékoztatóján. A Kúria a napokban-hetekben bírálja el (érkezési sorrendben) a hozzá érkező banki pereket. Wellmann Györgytől, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjétől megtudtuk: a hitelintézetektől eddig 29 indítvány érkezett, a beadványok száma azonban még várhatóan gyarapszik. Eddig 22 ügyet sikerült befejezni, amelyekben kivétel nélkül hatályban tartották a korábbi (a bankokat elmarasztaló) ítéletet. A pénzintézetek jogi képviselői a Kúriához intézet felülvizsgálati indítványaikban kérték többek között az Európai Unió Bíróságához való fordulást is, ám a kúriai bírák erre sem láttak indokot.
A remek ítélkezési statisztikák (legalábbis a polgári kollégium esetében) annak is köszönhetőek, hogy a devizaadósok által indított pereket a jogalkotók leállították. Mint Wellmann elmondta, ez 12 ezer keresetet érintett. Ezek az ügyek a felülvizsgált elszámolások bírósághoz bejelentése után – várhatóan 2015 második felében, 2016 elején –folytatódhatnak.
Az elszámolást vitathatja az adós, de a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) olyan beadványt kell benyújtani, amiben megjelöli, hol, milyen számítási hibát talált. Nagy valószínűséggel az újraindított perekben is mérvadó lesz a bank által készített, a jegybank által felülbírált számítás. A jegybanki képlet (amely még a szakembereknek is igen bonyolult), és persze a hitelmúlttal kapcsolatos rengeteg figyelembe veendő tényező alapján ember legyen a talpán, aki érdemben képes lesz hozzászólni a kijött eredményekhez.
Minden egyeztettek a Kúriával
Addigra már egyértelműen látszik, hogy a Kúria a hitelszerződések teljes semmissége esetén milyen pontos elszámolási módot tart elfogadhatónak. Egy 22 tagú joggyakorlat-elemző csoport még nyáron megkezdte ennek a kérdésnek a vizsgálatát. Mint most elhangzott, a munkát jövő januárban fejezik be (korábban még 2014-re ígérték az eredményt). Ezzel egyidőben derülhet az is ki, hogy az elemzők a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása és az érvénytelenség összefüggését miként látják.
Ahogy azt korábban már írtunk, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás. A részleges vagy teljes semmisség kimondása pedig (amivel sok ügyvéd sikerként büszkélkedett) csak egy állomás az ügyben. Ezt még követnie kell az elszámolásnak, amihez mindenképpen szükséges, hogy a bírák ne eltérően alkalmazzák az érvénytelenség jogkövetkezményét. Úgy tűnik azonban, hogy túl sok adóst már nem érinthet majd a dolog. Időközben ugyanis fenekestül felfogatják a devizás szerződéseket (az adósokat érintő részleteknek itt nézhet utána). A forintosítás, elszámolási és az úgynevezett fair bankolási törvényt pedig – ahogy arra a tájékoztatóban Wellmann kitért – a jogalkotók a Kúriával is egyeztették.
Nincs apelláta, a törvény az törvény
Sokan készülnek arra, hogy nem fogadják el a forintosítás „diktátumát”, egyszerűen nem írnak alá semmit. Az Azénpénzem.hu kérdésére Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója már korábban elmondta: mivel a szerződéseket a törvény erejével módosítják, így nincs is szükség az adósok hozzájárulására. Portálunk érdeklődésére Wellmann úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a törvényen alapuló szerződések esetében fogalmilag lehetetlen tisztességtelenségről beszélni.
A Kúria sokat hivatkozott (a devizahitelesek érintő törvényeket meghatározó) 2014. június 16-i jogegységi döntése alapvetően valóban az adósokra hárította az árfolyamkockázatot. Azt is kimondták azonban, hogy „ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen”. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) jogásza mintha kifejezetten buzdítani kezdett volna mindenkit a perelésre.
Az adósok (és ügyvédek) közül elég sokakat nem is kellett lelkesíteni, maguktól is úgy gondolják, a Kúria elegendő muníciót adott a piaci árfolyam kivédéséhez. A legfőbb bírói testület Polgári Kollégiumának vezetőjétől megkérdeztük azt is, hogy mennyire számítanak az ilyen típusú perek „elburjánzására”. Wellmann kifejtette, hogy mivel a forintosítási törvény megállapított egy árfolyamszintet, így maga a törvény hárítja át az árfolyamkockázatot a fogyasztóra. Ezt nehéz lenne nem úgy értelmezni, hogy a perelőknek nincs sok esélyük a sikerre.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: elszámoltatás, forintosítás, devizahitelek, törvény, MNB, Kúria
Kapcsolódó anyagok
- 2018.09.10 - Tisztességtelen-e a hitelek költsége?
- 2015.04.23 - Így verik át a devizásokat!
- 2015.04.07 - Devizaper: utolsó szög a koporsóba?
- 2015.02.04 - Semmisség: jeges zuhany a Kúriától
- 2015.01.28 - Ketyegő bomba a kombihitel?
- 2015.01.19 - Elszámolás: mintha nem is lenne
- 2015.01.13 - Huszonhat bank perel a forinthitelek miatt
- 2015.01.08 - Mi lesz a bajban levő adósokkal?
- 2015.01.07 - Már fixált lett az árfolyam
- 2014.12.17 - Deviza helyett kamatkockázat
- 2014.12.16 - Mit mond a forintosításra a Bankszövetség?
- 2014.12.10 - Devizások: jön a megvilágosodás
- 2014.12.08 - Pénzt vársz a banktól? Ezt tudnod kell!
- 2014.12.01 - Devizások: így számol a jegybank
- 2014.11.26 - Hogyan változhatnak a kamatok?
- 2014.11.24 - Mi lesz az árfolyamgátasokkal?
- 2014.11.21 - Devizások: a piaci árfolyam az alkotmányos
- 2014.06.17 - Lejárt hitelek, semmisség – még vizsgálódik a Kúria
- 2014.06.16 - Itt a Kúria jogegységi határozata
További kapcsolódó anyagok