Információink szerint 5000 bírósági eljárás van még folyamatban

Devizaperek: újabb részleteket tudtunk meg a Kúriától

2019. április 18. Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatban hozott legújabb döntés csak a még folyamatban levő ügyek elbírálásánál lehet irányadó, a jogerősen már lezárt ügyeket nem érinti, perújításra nem ad alapot – tudta meg az Azénpénzem.hu a Kúriától. Információink szerint egyébként mintegy 5000 olyan eljárás folyik, amit egészen biztosan érint az új fejlemény.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) már tavaly szeptemberben kimondta, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre. A Kúria vizsgálati csoportja úgy látta, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősíti meg. Az EUB az idén márciusban azonban újabb, többek szerint alapvető jelentőségű határozatot hozott az ügyben (és további eljárások is folynak). Ezt követően került napvilágra a magyarországi fordulat.

A Kúria Konzultációs Testülete sorra vette, mely esetekben mentesülhet az adós az árfolyamkockázat terhe alól. Kimondták azt is, hogy a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárásokat érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. Azóta a sajtóban vagy sűrű csönd, vagy olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, mint amit az Azénpénzem.hu az OTP első emberétől és jogászától hallhatott.

Pedig óriási jelentőségű a dolog. Egy ilyen szemlélet (az „információs egyensúlyhiány”) tükrében meglehetősen jogszerűtlennek tűnik, ami az elszámoltatás és forintosítás idején történt. Aki esetleg nem emlékezne: csak úgy lehetett vitatni az értesítőben foglaltakat, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) benyújtott beadványokban konkrétan meg kellett jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni. A panaszosok összesen 0,7 százaléka tudta végül az eredményt megváltoztatni. Hasonló (tulajdonképpen még durvább) volt a helyzet az „adósmentő” törvényekkel.

A vizsgált ügyek 12 százalékában állapítottak meg semmisséget

Tömegével voltak olyan keresetek, amelyek sorsa a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezések alapján hiánypótlásra felszólítás, elutasítás lett. Tekintet nélkül arra, hogy a kifogás vonatkozott-e az árfolyamkockázat viselésére, a tájékoztatás hiányosságaira. Arra a kérdésünkre, hogy ezek az ügyek most esetleg újranyithatóak-e, a Kúria egyértelműen nemmel válaszolt. Mint tudatták: „a Konzultációs Testület (KT) vizsgálatának eredménye csak a még folyamatos ügyek eldöntésénél lehet irányadó, a jogerősen már lezárt ügyeket nem érinti, perújításra nem ad alapot”.

A KT által vizsgált 140 ügyből egyébként a Kúria portálunknak adott tájékoztatása szerint 17 esetben került sor érvénytelenség megállapítására. Ezek közül 1 esetben a kikötés jogszabályba ütközése, 5 esetben a tájékoztatás hiánya, a többinél pedig a tájékoztatás nem megfelelő (nem világos, nem érthető) volta alapozta meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő kikötés tisztességtelenségét. További érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazására 8 esetben került sor. Ez 5 esetben a szerződés érvényessé nyilvánítása, 3 esetben pedig a szerződés ítélethozatalig terjedő hatályossá nyilvánítása volt.

Sokan rághatják most is a körmüket

Információink szerint minden nehézség mellett körülbelül 5000 devizaper még mindig folyamatban van a bíróságok előtt. Az ezekben az ügyekben hozandó ítéleteket pedig egészen biztosan érinti a KT legutóbbi döntése. A perben álló devizahitelesek abban mindenesetre bízhatnak, hogy a bíróság mechanikusan nem csak azt nézi meg, aláírták-e az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot (ahol ilyent nem tud felmutatni a pénzügyi intézmény, ott egyértelmű az adós javára kedvező ítélet).

Az még mindig kérdéses azonban, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. Logikus megoldásnak mi azt tartottuk volna, ha az adóssal felvételkori árfolyamon számolnak el. A Kúria azonban érdeklődésünkre nem vállalta az elméleti lehetőségek számbavételét. Annyit sikerült megtudtunk, hogy a KT várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt állást foglal az ügyben. A testület következő ülését 2019. június 19-én tartja.

A Konzultációs Testülete friss döntéséről itt írtunk

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: devizahitel, Európai Bíróság, Kúria, árfolyamkockázat