Alkotmányos gondok az árfolyamkockázat körül

Devizaper: utolsó szög a koporsóba?

Újabb ügyek landoltak itt
Fotó: Nyíri András

2015. április 7. Három ügyben is az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak törvényszéki bírák azt kérve, hogy minősítse az Alaptörvénybe ütközőnek azt a kúriai jogegységi pontot, amelynek alapján az adósok mentesülhetnének az árfolyamkockázat rájuk hárításától. Az indok: a legmagasabb bírói fórum ezzel nem jogot értelmezett, hanem jogot alkotott.

A Kúria tavaly júniusi jogegységi határozatában kimondta, hogy az árfolyamrés (a devizavételi és -eladási árfolyam használata), valamint az egyoldalú kamatemelés is tisztességtelen, ha nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a Kúria tett korábban közzé. Erre alapozottan nyújtotta be a kormány a parlamenthez az „adósmentő” törvénycsomagot, amely végül a devizások már ebben a hónapban záruló elszámolásához vezetett (az elszámolásról a részleteket itt találja). Az egész folyamat alatt igen kevés szó esett a jogegységi határozat első pontjáról. Eszerint, ha az adóst egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták az árfolyamkockázatról, akkor a hitelszerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen. (A teljes jogegységi döntés itt olvasható.)

A három, most az Ab-hez fordulás miatt leállított ügyben az adósok – többek között – azzal támadtak, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat semmis. Azt egyébként, hogy a devizaperek lehetőségét folyamatosan szorítják vissza, jól mutatta: a devizapereket az elszámolási törvény keretében megakasztották. Elgondolkodtató az is, hogy miként összegezte a Kúria a semmisség jogkövetkezményeit tartalmazó összefoglaló véleményét. Szerintük a kormány az elszámolási törvénnyel gyakorlatilag kihúzta a semmisségi perek alól a talajt, hiszen érvényessé tette az amúgy érvénytelen szerződéseket is.

Értesültünk olyan perről, amelyben a banktisztviselő hajlandó volt tanúskodni arról, hogy az ügyfelet szóban arról tájékoztatták, hogy legfeljebb tíz százalékkal nőhet majd törlesztője. Úgy tűnik azonban, az ilyesmi nem igazán hatja meg a bírákat. Általában abban merül ki a vizsgálat, hogy az adós aláírta-e az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot.

Azt, hogy a Kúria állásfoglalása azért ennél többről szólhat, jól mutathatja az a három indítvány, amely az Alkotmánybíróságnál landolt. Mindhárom esetben fel tudta mutatni a bank a kockázatfeltáró nyilatkozatot, a törvényszéki bírák viszont ezt nem találták elegendőnek. Az indoklás szerint ugyanis azzal, hogy a Kúria elégtelen tájékoztatást deklarált, tulajdonképpen többletkövetelményt támasztott. A bíróságnak tehát – olvasható egyaránt szó szerint a három végzésben – meg kell állapítania a szerződés semmisségét, amennyiben az általános szerződési feltételek között nem található az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés. Ezt a kötelezettséget pedig nem írta elő a hitelintézeti törvény.

Kockázatfeltáró nyilatkoznak pedig lennie kell

Szerintük tehát a Kúria a jogszabály által elő sem írt kötelezettségnek nem megfelelő tartalmú (vagy nem is rögzített) szerződéses rendelkezés tartalmához fűzi a semmisséget, mint jogkövetkezményt. Ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz azt kérve, hogy minősítse az alaptörvénybe ütközőnek ezt a kúriai jogegységi pontot.

Léhmann György siófoki ügyvéd (aki felhívta a figyelmünket a három beadványra) megjegyezte: a bírák már valószínűleg jól tudják azt, hogy az Alkotmánybíróság miként fog dönteni ebben az ügyben. És sajnos – tett hozzá némiképp keserűen – ő is tudja. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy ha az Ab helyt ad a kifogásnak, akkor valóban csak a kockázatfeltáró nyilatkozatok meglétét vizsgálhatják majd a bíróságok.

Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy ilyen iratot a banknak (lízingcégnek) fel kell tudni mutatnia. (Ezt az alkotmánybírósági beadványok is hangsúlyozzák.) Márpedig a devizás autóhitelek esetében ez nagyon sokszor elmaradt. Nem véletlen, hogy – mint arról korábban írtunk – a devizás autóhitelek hetven-nyolcvan százalékában lehet egyezkedni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizaper, Alkotmánybíróság, Kúria, jogegységi, semmisség, elszámolás