Jogászok szerint versenyt lehet futni az idővel

Devizaper: hol a célegyenes?

A jogalkotás háza
Fotó: Vándor Géza

2014. szeptember 8. Akár alapvető változást is hozhat, hogy a Fővárosi Törvényszék egyik bírája az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az egyik devizaperrel kapcsolatban. Hiába csak egyetlen ügyről van szó, a kedvezőtlen döntés minden eljárásra kihathat majd. Banki jogászok szinte biztosra veszik, hogy a nemzetközi fórumokon bukik majd az „adósmentő” törvény. Van esély arra, hogy addigra az adósok megkapják a visszatérítést. A számlát viszont így végül a bankok helyett a magyar adófizetők viselhetik majd.

A Fővárosi Törvényszék egyik (egyes híradások szerint „elhajló”) bírája végül helyt adott annak az indítványnak, amit korábban már szinte minden bank benyújtott. Az Eger és Környéke Takarékszövetkezet ügye így az Alkotmánybíróságnál landol. Nem csak egyszerű alkotmányossági kontrollról van azonban szó. A törvényszék honlapján is közzétett végzés szerint a bíró indítványozta, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az adósmentő csomagot, illetve annak kifogásolt rendelkezéseit. De még ez sem minden. A bíró szerint a jogszabály nemzetközi jogot is sért. Mint a végzésben szintén olvasható: „az Európai Központi Bankkal való előzetes konzultáció elmaradása pedig felveti a közjogi érvénytelenség kérdését is”. Annyi problémát sorolt fel a bíró, hogy érdemesnek tartottuk azokat táblázatban összefoglalni.

A héten újabb ítéletben tartotta tisztességesnek a bíróság, hogy egy pénzügyi intézmény inflációhoz kötötte a díjak és költségek emelését. A UCB így részlegesen nyert, de csak részlegesen. A bíróság ez esetben is elutasította a felperes azon kérését, hogy forduljon a bíróság a perben az Alkotmánybírósághoz, illetve előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál. Az elmúlt napok mérlege még számos halasztás, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet elmarasztalása volt. Ma újonnan kijelölés alapján az UniCredit Bank pere folyik majd.

Az Ab jelenlegi összetétele alapján erősen kérdéses lehet, hogy vajon érdemes-e a bankoknak ebben az eljárásban reménykedniük. Az azonban tény (mint azt bárki maga is megítélheti a mellékelt felsorolásban), hogy a törvényszék által kifogásolt tényekkel nehezen lehet vitatkozni. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményben reagált a bírói döntésre. Határozott álláspontjuk szerint az új jogszabály mindenben megfelel az Alaptörvény előírásainak. Arról is írtak, hogy vizsgálják a bíró kezdeményezését. Véleményüket megküldik az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozzák. Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője az MTI-nek az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy a bankok időt próbálnak húzni a devizahiteles perekben, de "ez a taktika sikertelen lesz”. Hozzátette, hogy a pénzintézetek februári elszámoltatása pedig nincs veszélyben.

Hemzsegnek a különböző határidők

Ezzel egy újabb megjelölt határidő bővíti a korábban elhangzott számtalan időpont sorát. (Talán kevesen emlékeznek már arra, hogy Rogán Antal 2013. november elsejéig várta el, hogy a bankok „kijavítsák a devizahitelek hibáit”.) A nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály (aki korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy Karácsonyra már ne legyen devizahitel) az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap arról beszélt, hogy még ebben az évben elkészülhet a devizahitelek forintosításáról szóló jogszabály, a végrehajtás pedig a jövő év elején várható. Az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán a miniszter 2015 tavaszára ígérte a forintosítást.

Több (alapvetően bankokhoz kötődő) jogász gondolja azt, hogy valamiféle versenyfutás zajlik az idővel. Ők úgy vélik, szinte biztosra vehető, hogy a nemzetközi fórumokon bukik majd az „adósmentő” törvény. Az érintettek azonban addig akár vissza is kaphatják a jogszabály alapján őket megillető pénzt. Azt már mi mondjuk, hogy a számlát így végül a bankok helyett a magyar adófizetők viselhetik.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Mik a bajok az adósmentő csomaggal?

Megnevezés	Indoklás
A törvényt a 2004. május 1-je és 2014. július 26. között megkötött fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni	A visszamenőleges hatály sérti a jogbiztonság elvét
A konkrét szerződések, azok megkötésének körülményei nem vizsgálhatók	Sérti a jogbiztonság elvét
Nincs megfelelő felkészülési idő	A jogbiztonság sérelmét jelenti
A bankoknak úgy kellett pert indítani, hogy nem ismerik annak jogkövetkezményeit (az elszámolás szabályai még nem születtek meg)	Összeegyeztethetetlen a jogállamisággal
Túl rövidek a határidők	Akadályozhatja a tényállás alapos megismerését
Elévülési szabályok	Sérti a jogállamiságot, a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget
Tételes illeték egyszerűsített eljárás mellett	Sérül a tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslathoz való jog
Az adósok pereinek felfüggesztése	Az egyoldalú beavatkozás az Alaptörvénybe ütközik
Forrás: törvényszéki végzés az Eger és Környéke Takarékszövetkezet ügyében