A betétek minden formáját igyekeznek elszívni
2012. október 16.
Az állam az igen vonzó kamatozású forintkötvények után devizakötvényt bocsát ki, elsősorban a lakosságnak. Grafikonunkra tekintve elég egyértelműnek látszik ennek magyarázata. A kincstár így önmagával is versenyre kel a magánszemélyek megtakarításaiért. A bankok pedig hoppon maradhatnak.
Az idei év megtakarítási slágere az állampapír. Ennek nyáron sikerült a mélybe taszítania a bankbetéteket, mint az a tranzakciók nagyságát mutató grafikonunkból is kiderül. A forint erősödése azonban arra sarkallhatta a megtakarítókat, hogy devizabetéteiket még az igen vonzó kamatozású állampapírokénál is jobban növeljék. Úgy véljük, erre adott reakció lehet az euró alapú államkötvény kibocsátása. Ennél ugyanis a kamat (a forintban kibocsátott Prémium sorozathoz hasonlóan) az inflációhoz kötött. Ez jelenleg azt jelenti, hogy míg a bankoknál összesen két ajánlat akad, amelynél éves futamidőre négy százalékot fizetnek az euróbetétekre (a friss ajánlatokat itt nézheti meg), az állam három évre öt százalékot ad majd.
A Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) kamatát 2,5 százalékkal az átlagos euróövezeti infláció mértéke felett határozzák meg. Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese a Hiradó 180 perc című műsorában elmondta: indulásként 200-250 millió eurót bocsáthatnak ki, de bármikor lehetőség van az emelésre. Ha nagyon fogy a kötvény – jegyezte meg –, akkor az azt jelenti, hogy nyilván kicsit túl van árazva, ezért ebben az esetben új sorozattal jelennek meg. Borbély kérdésre válaszolva egyetértett azzal, hogy az ÁAK az euróban meglévő megtakarításokra „vadászik”. Mint mondta, ezzel az államadósságot csökkentik.
A bankok árazását jelentősen befolyásoló kamatokat tehát erővel lefelé nyomják, az árakat kormányzati intézkedésekkel is növelik (magas áfa és jövedéki adó, de ide sorolhatjuk a magyar termelők „felkarolását” is). Ilyen körülmények között az inflációhoz kötött állampapírokkal csak nyerni lehet. Ha attól eltekintünk, hogy a magasra tett léc (kamat) egyfajta átcsoportosítás, hiszen a szegényebbeknek is viselniük kell a finanszírozás terheit, miközben ők nem tudnak megtakarítani, akkor is akad gond. Kérdés ugyanis, hogy hosszabb távon miként hat a gazdaság egészére ez a meglehetősen innovatív szisztéma.
Címkék: bankbetét, devizabetét, állampapír, Prémium, kamat, infláció, ÁKK
Devizakötvény: itt a magyarázat!
Az idei év megtakarítási slágere az állampapír. Ennek nyáron sikerült a mélybe taszítania a bankbetéteket, mint az a tranzakciók nagyságát mutató grafikonunkból is kiderül. A forint erősödése azonban arra sarkallhatta a megtakarítókat, hogy devizabetéteiket még az igen vonzó kamatozású állampapírokénál is jobban növeljék. Úgy véljük, erre adott reakció lehet az euró alapú államkötvény kibocsátása. Ennél ugyanis a kamat (a forintban kibocsátott Prémium sorozathoz hasonlóan) az inflációhoz kötött. Ez jelenleg azt jelenti, hogy míg a bankoknál összesen két ajánlat akad, amelynél éves futamidőre négy százalékot fizetnek az euróbetétekre (a friss ajánlatokat itt nézheti meg), az állam három évre öt százalékot ad majd.
A Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) kamatát 2,5 százalékkal az átlagos euróövezeti infláció mértéke felett határozzák meg. Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese a Hiradó 180 perc című műsorában elmondta: indulásként 200-250 millió eurót bocsáthatnak ki, de bármikor lehetőség van az emelésre. Ha nagyon fogy a kötvény – jegyezte meg –, akkor az azt jelenti, hogy nyilván kicsit túl van árazva, ezért ebben az esetben új sorozattal jelennek meg. Borbély kérdésre válaszolva egyetértett azzal, hogy az ÁAK az euróban meglévő megtakarításokra „vadászik”. Mint mondta, ezzel az államadósságot csökkentik.
Hosszabb távon akadnak kockázatok
Az ÁKK tájékoztatása szerint 2012-ben október közepéig mintegy 355 milliárd forint összegben sikerült értékesíteni a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból. A kisbefektetők birtokában az MNB adatai szerint augusztus végén már 1023 milliárd forint állampapír volt. A külföldiek ugyanekkor 9421,5 milliárdot birtokoltak ezekből. A bankoknál lekötve 771 milliárd, lekötetlenül pedig 232 milliárd forintnyit tett ki a devizabetét.
Az államadósság mérséklése és a finanszírozási szerkezet javítása (minél több lakossági pénzt gyűjtenek be, annál kevésbé van az ország kiszolgáltatva a külföldieknek) is határozottan jó ötletnek tűnik. Néhány egyéb tényezőt megvizsgálva azonban nem lehet elmenni a kockázatok mellett. A legutóbbi KSH-jelentés szerint ugyanis a fogyasztói árak nagyobb mértékben nőttek, mint amekkora a jelenlegi alapkamat. Ez azt jelenti, hogy az irányadó kamat mellett a megtakarítók pénze veszít értékéből. A pénzpiaci kamatok is követték egyébként a jegybank kormány által delegált tagjai által megszavazott kamatcsökkentését. Azt, hogy az enyhítés a kormányzat szándéka szerint történt a már közzétett jegyzőkönyvekből egyértelműen tudjuk. Ezekből az is kiderül, hogy a monetáris tanács régebbi tagjai nem engedték volna lejjebb a kamatszintet.A bankok árazását jelentősen befolyásoló kamatokat tehát erővel lefelé nyomják, az árakat kormányzati intézkedésekkel is növelik (magas áfa és jövedéki adó, de ide sorolhatjuk a magyar termelők „felkarolását” is). Ilyen körülmények között az inflációhoz kötött állampapírokkal csak nyerni lehet. Ha attól eltekintünk, hogy a magasra tett léc (kamat) egyfajta átcsoportosítás, hiszen a szegényebbeknek is viselniük kell a finanszírozás terheit, miközben ők nem tudnak megtakarítani, akkor is akad gond. Kérdés ugyanis, hogy hosszabb távon miként hat a gazdaság egészére ez a meglehetősen innovatív szisztéma.
Címkék: bankbetét, devizabetét, állampapír, Prémium, kamat, infláció, ÁKK
