Ismét terítéken az árfolyamkockázat kérdése

Devizahitelesek: valóban itt van már az olvadás?

2019. október 7. A legutóbbi uniós döntés a PITEE szerint egyértelműen kedvező az adósok számára, egy neves német lap arról írt, hogy az ítélet 18 milliárd euró veszteséget okoz a kelet-európai bankoknak. Mielőtt az adósok már nyúlnának a pezsgőért, nem árt néhány tényezőt számba venni. Az Azénpénzem.hu éppen ezt tette.

A legutóbbi uniós bírósági döntéssel megnyílhat az út a devizahitelesek kártérítése előtt – állította tavasszal a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE). A szervezet szerint akkor megtört a jég, most azonban az újabb uniós döntés következményeként már itt lehet az olvadás. Emlékeztettek arra is, hogy a napokban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 6 ezermilliárd forint (18 milliárd euró) veszteséget okozhat a Kelet-Európában tevékenykedő bankoknak.

Az újabb uniós döntés egyébként (ennek tájékoztatóját itt találja) egy lengyel adós ügyére vonatkozott. Az Európai Unió Bírósága (EUB) megállapította: a Lengyelországban megkötött devizaalapú hitelszerződésekben az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen feltételek nem helyettesíthetők a lengyel polgári jog általános rendelkezéseivel. Arra is kitértek, hogy más a helyzet akkor, ha a nemzeti jogban kezelik ezt a kérdést (amit megtettek Magyarországon, még ha ezzel, vagyis az erős kényszerítéseket tartalmazó „adósmentő” törvényekkel, nem is lehetünk igazán elégedettek). Az EUB-nak viszont „nem tűnik úgy”, hogy Lengyelországban a jogalkotók bármit léptek volna a fogyasztók érdekében.

A semmisség hátrányos következményekkel is járhat

Az EUB kimondja, hogy „a fogyasztókat védő uniós irányelvvel nem áll ellentétben az, hogy a lengyel bíróság megállapítsa a vitatott szerződés érvénytelenségét”. A vitatott kikötések semmisségének megállapítása azonban a bíróság szerint nem csupán az indexálási mechanizmus és az árfolyamrés elhagyásához vezetne, hanem közvetetten az árfolyamkockázat megszűnéséhez is, ami kapcsolódik a hitel devizához kötöttségéhez. Ez pedig már vonatkoztatható lehet a magyar ügyekre is.

Az ítéletből érdemes még kiemelni, hogy a bíróság emlékeztet arra: amennyiben a fogyasztó nem hivatkozik a tisztességtelen feltételekkel szemben létrehozott védelmi rendszerre, az nem alkalmazandó. Az adós így elveszítheti védelmét a semmisség esetleg hátrányos következményeivel szemben. Annyi pedig mindenképpen egyező a hazai ügyekkel, hogy kulcskérdés lehet az elszámolás.

Ki tud kérem, ebben az országban számolni?

Magyarországon az idén már sorra születtek a devizaadósok számára kedvező ítéletek. A Kúria Konzultációs Testülete útmutatást adott arról is, hogy az érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása során alapvetően milyen megoldásokat ajánl a bíróságok számára (a lehetőségeket – amelyek között igen lényeges a különbség – áttekinthetően itt foglaltuk össze).

A bíróság több hitelezői keresetet is elutasított (ezek közül nem egy megtalálható a Hitelsikerek.hu oldalán). Erre a sorsra jutott a Cofidis által a Banis Plus követelésére alapozott eljárás, de a Summit vagy a Lombard próbálkozása is. A döntést minden esetben az árfolyamkockázatról való megfelelő tájékoztatás hiánya alapozta meg. A másodfokú bíróság többször jelezte, hogy miután a kikötés tisztességtelenségét nem a bíróság észlelte, hanem az alperes hivatkozott rá, nem kellett a felperest felhívni arra, hogy a következményekről nyilatkozzon.

Az elsőfokú bíróság például teljes egészében megítélte a Lombard által követelt pénzt, de a másodfokú bíróság elutasította, hogy az adósnak az egészet ki kelljen fizetnie. A bíróság felhívására a Lombardnak kellett nyilatkoznia, hogy hogyan kíván elszámolni az adóssal. Pénzügyi cégről van ugyan szó, de a számítás valahogy nem sikerült nekik. Anyaguk – mint azt az adós képviselőjének észrevételére a bíróság is megállapította – pontatlan és ellentmondásos lett.