Devizahitelesek: mit is javasol a bankszövetség

2013. október 27. Végigpörgött a netes portálokon, hogy a bankszövetség határidő előtt előállt saját javaslatával. Az érdekképviselet főtitkára (képünkön) két újdonságról beszélt. Megvizsgáltuk, valójában mit is jelentenek ezek. Mivel az információk szerint a bankok főként korábbi elképzeléseiket vezették ismét elő, érdemes ezekről is szót ejteni.

A kormány által adott november 1-jei határidő előtt, már pénteken benyújtotta a bankszövetség a devizahitelekre vonatkozó mentőcsomagját: átfogó javaslatot dolgoztak ki, külön foglalkoznak azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azokkal is, akik nem - mondta az M1 Híradónak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Az MTI tudósítása szerint Kovács arra is kitért, hogy odafigyelnek a peres ügyekre is, de két olyan új pontot is rögzítettek a javaslatban, ami a civil szervezetekkel folytatott egyeztetések eredménye.

Az egyik újdonság, hogy a bankok hozzájárulásával előrébb hozzák a kilakoltatási moratóriumot. Eszerint november 1-jétől nem kezdeményeznek kilakoltatást. A másik újítás, hogy a kilakoltatás akkor is elmarad, ha az adósság nem haladja meg az 500 ezer forintot. További részletekről a bankszövetség főtitkára nem nyilatkozott.

A kilakoltatási moratórium (bármilyen időpontról is legyen szó) önmagában is elég érdekes felvetés. A bírósági ítéletek alapján ugyanis a devizahitelesek jó alappal vitathatják annak a követelésnek az összegét, amely a végrehajtási eljárásban szerepelhet. Ha pedig megakasztható a végrehajtás, akkor a kilakoltatás fel sem merülhet (persze a bankok egyelőre nem együttműködőek ezen a téren).

A számtan még egyelőre ellenáll

Ez a pont tehát tulajdonképpen vitatható engedménynek tűnik. A félmillió forint alatti adósságok esetén elmaradó kilakoltatásra vonatkozó javaslatot viszont egyértelműen értelmetlennek minősíthetjük. Az új végrehajtási szabályok alapján ugyanis kisebb tartozásoknál eleve nehezebben árverezhető a bukott adós lakása. A friss előírások akkor érvényesek, ha a félmillió (ha zálogjogot is bejegyeztek, akkor egymillió) forint alatti a követelés. A már hatályos szabályok szerint ilyen esetekben a végrehajtó az adós számára részletfizetést állapít meg. Ennek engedélyezéséhez pedig a végrehajtást kérő beleegyezésére sincs szükség.

A Híradó egyébként úgy tudja, a bankok javaslata jelentős részben a már szeptemberben elkészült két javaslatra épül. Erről a javaslatról korábban írtunk, de a kormányzat azóta megismert elképzelési alapján érdemes más részeket is felidézni (akkoriban ezek megvalósítása teljesen reménytelennek tűnt). Ilyen a „gyorsított” árfolyamgát. Mint a bankszövetség akkoriban megfogalmazta: a modell szerint a lakáscélú lakossági deviza jelzáloghitel hátralévő futamideje jogszabály erejénél fogva 60 hónapra rövidül, ezáltal a programmal érintett devizahitel állományok az ötödik. év végére kifutnak. (A nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály legutóbb 3-5 éves kifutásról beszélt.) A lakáscélú deviza jelzáloghitelek automatikusan átkerülnének az új konstrukció hatálya alá – ez is egybevághat a kormányzati kommunikációban elhangzottakkal.

A devizahitel futamidejének lerövidítése azért nem okozná a törlesztőrészlet emelkedését, mert az adós továbbra is az eredeti futamidejű kölcsön részletét fizetné, a futamidő lerövidítéséből eredő különbözet pedig a gyűjtőszámla terhére halmozódna. Itt azonban már nem beszélhetünk egyezésről, hiszen Varga azt mondta, hogy a részletek már rövidtávon akár 20 százalékkal is csökkenhetnek. A rövidebb futamidő mellett csökkenő törlesztők... –nos, ez egyelőre megoldhatatlan számtanpéldának tűnik.

Címkék: devizahitelesek, bankszövetség, árfolyamgát, kilakoltatás, végrehajtás