Az uniós bíróság szerint semmis a tisztességtelen szerződés

Devizahitelesek: minden elölről kezdődhet

Az Európai Unió Bíróságának főbejárta
Fotó: Európai Unió Bírósága

2025. május 7. A devizahitelesek számára döntő jelentőségű ítéletet hozott a múlt héten az uniós bíróság. A döntés szerint, ha egy szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával nem teljesíthető, akkor az semmis, nem lehet a fogyasztó ellenében azt mindenféle reparálásokkal érvényessé tenni. Az adós így csak a felvett forint összeggel tartozik. Az is kiderült, hogy magyar bíróságok eddigi gyakorlata téves.

Tömegével indulhatnak itthon újra a devizahiteles perek az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti ítélete nyomán. A bíróság egy svájci frankos lízing szerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződés érvénytelenné vált, mert tisztességtelen volt az árfolyamkockázat egyoldalúan a fogyasztóra hárítása, akkor azt nem lehet – ahogy ezt a magyar jogszabályok lehetővé tennék – érvényessé tenni. Ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani. „Ilyen esetben, mivel az említett szerződés az említett kikötés kihagyásával nem teljesíthető, az említett rendelkezések azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását írják elő, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.”

Ez azt jelenti, hogy az említett szerződés érvénytelen, és az adósnak csak az eredetileg felvett összeget kell forintban visszafizetnie az általa egyébként kifizetett pénzzel pedig el kell számolnia a szolgáltatónak.

Mi volt ez a per?

Az Európai Unió Bíróságát a legfelsőbb magyar bírósági szerv, a Kúria kereste meg még 2023 októberében egy devizahiteles per miatt. Egy fogyasztó az AxFina Hungaryval (korábban Lombard Lízing) svájci frankban nyilvántartott lízingszerződést kötött gépkocsi megvásárlására 2007-ben. Az árfolyamkockázat teljes egészében a fogyasztót és társát (aki egyetemleges felelősséget vállalt a szerződéses kötelezettségek teljesítéséért) terhelte. Az AxFina felmondta a szerződést 2013-ban nemfizetés miatt, és beperelte a fogyasztókat. Még úgy is 1 637 682 forintot (hozzávetőleg 4000 euró) követelt, hogy levonta az árfolyamrésből származó visszatérítést és a gépkocsi értékesítésének összegét. Ebből az összegből 972 960 forint (hozzávetőleg 2250 euró) volt az árfolyamkockázat címén fizetendő.

Az AxFina keresetet indított annak érdekében, hogy abban az esetben, ha az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelen, és emiatt a szerződés érvénytelen, ugyanezen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal nyilvánítsák érvényesnek. Az ominózus devizahiteles törvények éppen ezt tették lehetővé.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a szerződés érvénytelen, mert az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelen amiatt, hogy a fogyasztót nem megfelelően tájékoztatták e kockázat jellegéről. De kimondta, hogy a két fogyasztó mindemellett korlátozott mértékben köteles viselni ezt a kockázatot. Így a követelést csökkentette azzal az összeggel, ami a fogyasztó veszteségének akkor felelt volna meg, ha forintban szerződik. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, erre a fogyasztók a Kúriához fordultak.

A Kúria kérdései

A Kúria azt akarta megtudni, hogy amennyiben egy kikötés tisztességtelen a szerződésben amiatt, mert az árfolyamkockázatról nem tájékoztatták az adóst, és minden árfolyamkockázatot ő visel, akkor teljesíthető-e a szerződés e feltétel kihagyásával. Vagyis érvényessé tehető-e. Ha pedig sem érvényessé, sem hatályossá nem tehető, akkor ennek mi a következménye?

Az EUB felhívta a figyelmet arra, hogy ha a szerződésben egy feltétel tisztességtelen, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna. Kimondta, hogy amennyiben kihagyják a szerződésből ezt a tisztességtelen kikötést, akkor az nem teljesíthető (hiszen egy devizahiteles lízingszerződésről van szó), és azt a jogi és ténybeli állapot kell helyreállítani, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.

A bíróság válaszaiból az is kiderült, hogy az említett szerződés esetében maga az ügyfél kérte a semmissé nyilvánítást, így nem kell annak következményeitől félteni, és azért belebabrálva érvényessé tenni a szerződést. A magyar gyakorlat eddig az volt, hogy a devizahiteles törvények (DH törvények) alkalmazásával a deviza vételi és eladási árfolyamot MNB árfolyammal helyettesítették, és a hitelt forintosították. Ugyanakkor a forintra átszámított hitelre további kamatokat, költségeket számítottak fel.

Az EUB arra is felhívja a figyelmet, hogy a szolgáltatókat csak az tarthatja vissza a tisztességtelen feltételek alkalmazásától, ha vissza kell téríteniük a jogalap nélkül beszedett összegeket.

Minden pénz visszajár

Az ítélet szerint az olyan lízingszerződések esetében, mint amilyen az adott ügy, a fogyasztóknak vissza kell kapniuk a megfizetett havi törlesztőrészleteket és költségeket, és a késedelmi kamatokat is. Nem elég, ha csak az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés alapján kapott összegeket térítik vissza a két fogyasztónak, mint ahogy azt a Kúria javasolja. Ami pedig a szolgáltatót illeti, az nem lehet jogosult a vagyontárgy visszaszolgáltatásán vagy az annak megfelelő érték visszafizetésén túl egyéb ellentételezésre. Tehát késedelmi kamatokat sem követelhet. Ha ugyanis lehetővé tennék, hogy például az autó használatáért díjat szedjen, akkor ez megszüntetné a visszatartó hatást, hogy ilyen tisztességtelen kitételeket alkalmazzon.

Több millió szerződés

Marczingós László, az adósokat képviselő ügyvéd az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az Európai Bíróság szerint felül kell vizsgálni az egész magyarországi gyakorlatot. Arra a kérdésre, hogy hány károsultat érint a döntés, az ügyvéd azt mondta: körülbelül hárommillió szerződésről van szó, melyek összértéke 18,5 milliárd euró.
Marczingós László hozzátette: Az ítéletet automatikusan követnie kellett volna a magyar állam különböző szerveinek, ám ő ilyenről nem tud.

Mindenki tiszteletben tartja, csak eddig tettek rá

„A Magyar Nemzeti Bank tiszteletben tartja a hazai és nemzetközi bírósági ítéleteket, és nem kommentálja azokat. Az Európai Unió Bíróságának C‑630/23. számú ítélete egy konkrét ügyben született, a magyar Kúria előzetes döntéshozatal iránti kérelmére. A Kúria ennek figyelembevételével fogja meghozni ítéletét. A hazai bíróságok a kúriai döntés alapján alakíthatják majd ki megfelelő ítélkezési gyakorlatukat.” – írta kedden a Telex kérdésére a Magyar Nemzeti Bank.

A Kúria pedig azt válaszolta a Telex kérdésére, hogy „...a Kúria tanácsai és Jogegységi Panasz Tanácsa az eléjük kerülő ügyeket a felek és más jogosultak indítványai, kérelmei alapján intézik, nem hivatalból járnak el, minden esetben a jogszabályok keretei között működnek. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését az eljáró tanácsok mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják”.

Ennek egyébként éppen az uniós ítélet mond ellent, hiszen az uniós bíróság bírálta a magyar ítélkezési gyakorlatot, beleértve a Kúriát is.

Az OTP Bank szerint őket nem érintheti érdemben az Európai Unió Bírósága (EUB) által devizahiteles-ügyben hozott precedens értékű ítélet, mert az ő szerződéseik nagyon nagy többségénél az árfolyamkockázat feltárása tisztességes volt – írták a Telexnek küldött levelükben. Az OTP Bank devizahitel szerződései kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad – írta a bank.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: devizahitelesek, lízing, AxFina, Lombard Lízing, Európai Unió Bírósága, EUB, Kúria, Marczingós László, fogyasztó, tisztességtelen