Hiába javult szinte minden mutató
2014. május 6.
Miközben egyre várunk a devizahiteleseket mentő kormányzati átfogó akcióra, egy jegybanki intézkedés hatására akár emelhetnék is a bankok a devizahitelek kamatát. A hitelintézetek nem igazán akarnak beszélni a kérdésről. A statisztikák azonban azt világosan mutatják: hiába voltak az eddigi kedvező folyamatok, a devizahitelek kamata nem igazán csökkent.
Csak a Kúria határozata szükséges, hogy egyértelművé váljon, az Országgyűlés milyen keretek közt alakíthatja ki a devizakérdést végérvényesen rendező jogszabályt – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a Magyar Nemzetnek. Arról is beszélt, hogy a jogalkotás folyamán figyelembe vehetik, vajon a bankok megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket, hogy a helyzet rosszabbra fordulásakor miképpen oszlik meg a kockázat a pénzintézet és az adós között. A kormányzattól már sok határidőt és ígéretet hallhattunk, így nehéz nem arra gondolni, hogy a nyilatkozatok elsősorban a remény táplálását szolgálják. Az adósok baját elsősorban az árfolyam okozza, a forint gyengesége viszont érzékelhetően cseppnyire sincs a kormányzat kedve ellen. Hasonlónak tűnik a helyzet a kamatoknál is.
A különböző értékek alapján azonban mostanra már mindenképpen csökkennie kellett volna a devizahitelek kamatszintjének. A magyar országkockázati felár a 2011. novemberi 640 pont feletti értékről mára 200 közelébe esett. A svájci frank irányadó kamata grafikonunk kezdő időszakában még 2,5 százalékos volt, most viszont 0,2 százalékra rúg. Az euróé négyről esett 0,6 százalékra. Ezeknél alacsonyabb számok is forognak, de mivel alapvetően hosszú időszakra szóló hitelekről beszélhetünk, mi az éves (és nem az ennél rövidebb időre szóló) kamatokat vesszük alapul.
A bankok árazását (vagyis az alkalmazott kamatokat) mindezek mellett az is befolyásolja, hogy ők konkrétan mennyiért juthatnak devizához. Az adósok számára aggasztó lehet, hogy az MNB megújítja az úgynevezett devizamegfelelési mutatóra (a DMM-et 2012. július elsejétől vezették be) vonatkozó szabályozást. A jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75-re, majd félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nő a megfelelési kötelezettség 2017. január 1-ig. A Világgazdaság kérdésére Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: azzal, hogy a hitelintézetek rövid távúról hosszú távúra cserélik a devizaforrásaik egy részét, nőhetnek a forrásköltségeik, ami akár hatással lehet a devizahitelek kamatára is. A lényeg: a bankok erre hivatkozva emelhetik a devizahitelek kamatait.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: devizahitelek, devizahitelesek, devizakamatok, MNB, bankok, átlagkamat, K&H, svájci frank, euró
Devizahitelesek: kamatemelés is jöhet
Csak a Kúria határozata szükséges, hogy egyértelművé váljon, az Országgyűlés milyen keretek közt alakíthatja ki a devizakérdést végérvényesen rendező jogszabályt – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a Magyar Nemzetnek. Arról is beszélt, hogy a jogalkotás folyamán figyelembe vehetik, vajon a bankok megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket, hogy a helyzet rosszabbra fordulásakor miképpen oszlik meg a kockázat a pénzintézet és az adós között. A kormányzattól már sok határidőt és ígéretet hallhattunk, így nehéz nem arra gondolni, hogy a nyilatkozatok elsősorban a remény táplálását szolgálják. Az adósok baját elsősorban az árfolyam okozza, a forint gyengesége viszont érzékelhetően cseppnyire sincs a kormányzat kedve ellen. Hasonlónak tűnik a helyzet a kamatoknál is.
A bankok közül a jegybanki intézkedés várható hatásáról kizárólag a K&H-tól sikerült információt szereznünk. Az Azénpénzem.hu kérdésére elmondták: a K&H már most megfelel a 2014. július 1-jétől elvárt 75 százalékos DMM szintnek, sőt a 2015-re elvárt értéknek is. A devizahitelek kifutása miatt pedig ez az arányszám tovább javul, így várhatóan nem lesz szükségük további hosszú devizaforrás bevonásra.
Az elmúlt hét év alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizahitelek kamatai a 2009 végi csúcshoz képest az idei első negyedév végére nem igazán csökkentek. A különböző hitelfajtákat és devizanemeket külön vizsgálva (lásd táblázatunkat!) a kép árnyaltabbá válik, de semmiképpen sem kedvezőbbé. A folyamatok elemzése arra utal, hogy a 2010-ben megindult visszarendeződést keresztbe vágta a meglehetősen szokatlan gazdaságpolitika (nagyon nem használt Magyarország 2011-es bóvliba sorolása sem).Az irány, amit nem követtek a magyar bankok
A különböző értékek alapján azonban mostanra már mindenképpen csökkennie kellett volna a devizahitelek kamatszintjének. A magyar országkockázati felár a 2011. novemberi 640 pont feletti értékről mára 200 közelébe esett. A svájci frank irányadó kamata grafikonunk kezdő időszakában még 2,5 százalékos volt, most viszont 0,2 százalékra rúg. Az euróé négyről esett 0,6 százalékra. Ezeknél alacsonyabb számok is forognak, de mivel alapvetően hosszú időszakra szóló hitelekről beszélhetünk, mi az éves (és nem az ennél rövidebb időre szóló) kamatokat vesszük alapul.
A bankok árazását (vagyis az alkalmazott kamatokat) mindezek mellett az is befolyásolja, hogy ők konkrétan mennyiért juthatnak devizához. Az adósok számára aggasztó lehet, hogy az MNB megújítja az úgynevezett devizamegfelelési mutatóra (a DMM-et 2012. július elsejétől vezették be) vonatkozó szabályozást. A jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75-re, majd félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nő a megfelelési kötelezettség 2017. január 1-ig. A Világgazdaság kérdésére Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: azzal, hogy a hitelintézetek rövid távúról hosszú távúra cserélik a devizaforrásaik egy részét, nőhetnek a forrásköltségeik, ami akár hatással lehet a devizahitelek kamatára is. A lényeg: a bankok erre hivatkozva emelhetik a devizahitelek kamatait.
Devizahitelek átlagkamatának alakulása (%)
Hitelfajta | Svájci frank | Euró | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
Kamat | Kamat- | A maximum | Kamat | Kamat- | A maximum | |
2014.márc. | max. | időpontja | 2014.márc. | max. | időpontja | |
Lakáshitel | 6,29 | 6,38 | 2012.szeptember | 7,08 | 7,41 | 2012.február |
Szabad felhasználású | 7,59 | 7,74 | 2012.december | 8,19 | 8,66 | 2012 július |
Autóhitel | 8,61 | 11,31 | 2008.október | 14,19 | 15,23 | 2011.november |
Személyi kölcsön | 14,74 | 15,03 | 2012.december | 15,22 | 15,83 | 2008.december |
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: devizahitelek, devizahitelesek, devizakamatok, MNB, bankok, átlagkamat, K&H, svájci frank, euró
Kapcsolódó anyagok
- 2014.07.02 - Tovább packáznak a devizásokkal
- 2014.06.10 - Már számolgat a devizahiteleknél az NGM
- 2014.05.26 - Devizahitel: már egyezkednek a bankok
- 2014.05.23 - Így mentené a devizahiteleseket az MNB
- 2014.05.07 - Nagyot is vágtak a betétkamatokon a bankok
- 2014.05.01 - Devizahitelesek: a teljes árfolyamrés visszajárhat
- 2014.04.30 - Mire számíthatnak a devizahitelesek?
- 2014.04.23 - Lesz ingyenhitel a közszolgáknak?
- 2014.03.24 - Devizások: mit adott a kormány?
- 2014.03.17 - Alkotmánybíróság: minden a kormány kezében van
További kapcsolódó anyagok