Az OTP javára dönthet június végén a Kúria

Devizahitelesek: itt az ügyészségi bunkó

Fotó: Azénpénzem

2013. május 22. A legfőbb ügyész a Kúria megkeresésére egyértelműen az OTP mellett foglalt állást. Még talán nincs minden veszve a perekben bízó devizahitelesek számára, de reményeik most alaposan megcsappanhattak.

Két nagyon fontos devizahiteles per kötött ki a Kúriánál. A Szegedi Ítélőtábla Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben elfogadhatatlannak minősítette, hogy az OTP a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor eltérő árfolyamot alkalmazott. Az ügy a Kúria elé került, a legfőbb bírói fórum azonban döntés helyett uniós segítséget kért. A másik ügyben a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntése semmisnek minősítette a szerződést, mert a teljes hiteldíj mutatóban (THM) szerepelt ugyan, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de az „árfolyamrés” számítási módja és mértéke nem volt világos az adós előtt. Utóbbi perben (itt az előzőhöz hasonlóan felülvizsgálatról van szó) a tárgyalásra június végén kerül sor, de ez esetben a labdát már korábban passzolták. A legfőbb ügyésztől kérték, hogy a fontos pontokról fejtse ki álláspontját. A megadott határidő előtt egy nappal elkészült irat a hasonló eljárások sikerében bízó devizahitelesek minden reményét elveheti. Az OTP-nél nem nyilatkoztak az ügyről, de annyit az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondtak: a legfőbb ügyészi véleményt a Kúria saját belátása szerint veszi figyelembe.

Az árfolyamréses pereket felvállaló szervezet, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) persze cseppet sem elégedett a mostani fejleménnyel. Úgy vélik, a legfőbb ügyész szakvéleménye pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontból elfogadhatatlan. A következtetések pedig ellentétesek a nemzetközi fogyasztóvédelmi elvekkel és az Európai Unió jogszabályaival. A “költség” fogalma szerintük nem jogi-, hanem ténykérdés. Véleményüket részletesen itt olvashatják.

Nehéz nem találni párhuzamot az Európai Bírósághoz (EB) továbbított, és az említett, szintén az eltérő devizaárfolyamok miatt indult per között. A Kásler-ügyben azonban az árfolyamrés tisztességtelensége volt a jogvita tárgya, ebben az esetben pedig az árfolyamrés jogszabályba ütközése – hangsúlyozta portálunknak a Kúria sajtótitkársága.

Az árfolyamrés költségként nem értelmezhető

A legfőbb ügyész válasza viszont, mintha mindkét témát felölelné. A Kúria arról is kérdezett ugyanis, hogy az árfolyamrés (a vételi és eladási árfolyam különbözete, a marzs) nagysága meghatározható-e előre, illetve a szokásosan 0,5 és 3,0 százalék közötti érték, annak időközbeni változtatása mikor, milyen feltételek esetében indokolható. Polt Péter szerint: azt, hogy a bankok milyen eladási és vételi árfolyamot alkalmaznak (amelyek persze a marzsot is meghatározzák), üzletpolitikájuk mellett a kereslet-kínálati viszonyok is befolyásolják. Sok pénzintézet a befolyásoló tényezők számossága és rendkívüli változékonysága miatt még a napközbeni árfolyam-változtatás jogát is fenntartja. Ezt még hosszan fejtegeti az állásfoglalás, de maradjunk inkább a most terítéken levő ügynél (a másik még úgyis hosszan az EB-nél pihen).

A hitelfelvételkor hatályos jogszabályok elemzésével (bár kétségtelenül ez is fontos), most nem terheljük olvasóinkat. Annál is inkább, mert enélkül is igen egyértelmű a legfőbb ügyész álláspontja. Mint kifejti: az átváltás egyértelműen költség, ez azonban nem a bankkölcsönhöz kapcsolódó teher. Megfogalmazása szerint az átváltás terhe a hitelező és az adós között fennálló szerződéses jogviszony vonatkozásában költségként nem értelmezhető, mert közömbös, hogy az adósi kötelezettség teljesítéséhez szükséges devizaforrás biztosításának mi az ára. Még tovább is megy, amikor azt is hangsúlyozza, hogy az árfolyam változásának kockázata teljes egészében az adóst terheli.

Polt Péter azt is fejtegeti, hogy ha az ügylet az éppen esedékes törlesztő esetében nyereséges (az adósnak a THM-ben kalkuláltnál kevesebbet kell fizetnie, mert erősödött időközben a forint), akkor a különbözetet nem kell a hitelező számára átutalnia. Persze ennek másik oldalaként a veszteséget is az adósnak kell viselnie.

Címkék: devizahiteles, per, Kúria, legfőbb ügyész, állásfoglalás, árfolyamrés, devizaárfolyamok, Európai Bíróság