Az se gond, ha rosszul jár az adós a szerződés fenntartásával

Devizahitelesek: elkeserítő ítélet született

2021. szeptember 3. Hiába jár rosszul az árfolyamkockázat miatt a devizahiteles adós, nem fogják érvényteleníteni a szerződését csak azért, mert tisztességtelen kikötés van benne az árfolyamrésről - ez derül ki az Európai Bíróság legfrissebb ítéletéből. Az uniós joggal ugyanis nem ellentétes az ezt orvosló magyar jogszabály.

Hosszúra nyúlt a várakozás, mire az Európai Bíróság ítéletet hirdetett abban az előzetes döntéshozatali kérelemben, amivel a Győri Ítélőtábla még 2019 decemberében fordult az uniós testülethez. Bár a magyar bíróság gyorsított eljárást kért arra hivatkozva, hogy több ezer hasonló per van folyamatban, és az uniós bíróság válasza nagyban hozzájárulna a jogbiztonsághoz és a hatékony jogalkalmazáshoz, az uniós bíróság végül normál menetrend szerint foglalkozott az üggyel.

A konkrét ügyben a hitelt felvevő adós még 2007-ben kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal. A per során azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor a bank devizavételi árfolyamon számolt, míg a törlesztéskor ettől eltérően devizaeladási árfolyamot alkalmazott.

Ennek az úgynevezett árfolyamrésnek a használata a devizában nyilvántartott hiteleknél (devizahitelek) valóban tisztességtelen volt – ezt állapított meg még 2014-ben a Kúria. A kiküszöbölését aztán az „adósmentő” törvényekben úgy oldották meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank árfolyamán kellett átszámolni a hitel minden pénzmozgását. Az árfolyamréssel (és a kamatváltozással) okozott kárral pedig el kellett számolni az adósokkal. (Akiknek egyébként a legnagyobb problémát az árfolyam változása okozta, de azt nem orvosolta senki.)

A Győri Ítélőtábla viszont arra volt kíváncsi, hogy nem ellentétes-e az uniós joggal az adósmentő törvények alkalmazása az árfolyamrés esetében.

Nem sérti az uniós elvet?

A jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége miatt semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára, éppen az elszenvedett árfolyamveszteség miatt. A győri bíróságnak kétségei támadtak, hogy ha elveszik a lehetőséget az adósoktól, hogy kérjék a szerződés érvénytelenítését a tisztességtelen árfolyamrés miatt, akkor az nem ütközik-e a tisztességtelen feltételekről szóló uniós jogba.

A válasz pedig végül az lett, hogy nem ütközik. Az Európai Bíróság szerint az a magyar szabályozás, amely semmisnek nyilvánítja az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést, és helyette hivatalos árfolyamot ír elő, nem ellentétes az uniós joggal. A cél ugyanis a felek közötti egyensúly helyreállítása, de a szerződés egészének érvényessége mellett, nem pedig az érvénytelenség árán. Nem ellentétes az uniós joggal az sem, hogy a bíróság nem érvénytelenítheti a szerződést az adós kérésére még akkor sem, ha e szerződés fenntartása ellentétes lenne a fogyasztó érdekeivel. Ennek viszont az a feltétele, hogy a jogszabályok lehetővé tegyék a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását. (Vagyis a tisztességtelen kikötést orvosolnia kell a jogszabálynak.)

Nem lehet arra hivatkozni, mi az előnyös az adósnak

A bíróság az ítéletben hangsúlyozta, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem teszi lehetővé, hogy az eljáró bíróság kizárólag arra hivatkozzon, hogy a fogyasztó számára előnyös lehet a szerződés érvénytelensége. Az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis egyik szerződő fel helyzete sem lehet a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó döntő szempont.

A kérdés az, hogy a magyar jogszabályok lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását. (Vagyis kiküszöböli-e az árfolyamrés okozta károkat az MNB árfolyamán történő elszámolás.) Erről kell a magyar bíróságnak döntenie. Amennyiben igen, a magyar szabályozás összeegyeztethető az uniós irányelvvel. Így a tisztességtelen árfolyamrés kikötése miatt nem lehet érvényteleníttetni a devizahiteles szerződéseket.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Kúria, devizahitel, árfolyamrés, árfolyamkockázat, Európai Unió Bírósága, bankok, OTP, Európai Bíróság