Devizahitelesek: ad is a kormány, meg nem is?

Fotó: Kovács Tamás, MTI
2013. július 24. Konkrétum még mindig nincs a kilátásba helyezett nagy devizahiteles kormányzati mentőcsomagról. A néhány elmondott „apróság” (csak a lakáshitelre vonatkozna a dolog, és a devizahitelesek nem járhatnának jobban a régi forinthiteleseknél) azonban aligha dobhatja fel az érintetteket. Összességében viszont mintha csak a homály gomolyogna tovább.

Hiába találgatott egy hétig a sajtó, az elemzők és persze az érintettek, minden előzetes ígéret ellenére nem jelentettek be konkrétumot a devizahitelesek megsegítéséről a szerdai kormányülés után. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mindössze annyit közölt az MTI-vel, hogy tárgyalásokat kezdenek a bankszövetséggel. Mint mondta, a kormány „az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve" ki akarja vezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket a piacról, de olyan helyzetet kell létrehozni, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel.

Mindezek alapján annyi sejthető, hogy nincs szó minden devizahitelről, hanem csak a lakáshitelekről, és hogy nem tervezik – ahogy a devizahitelesek egy része szeretné – a szerződések érvénytelenítését és a felvételi árfolyamon való elszámolást. A régi forinthitelek egy része ugyanis még ma is hátrányosabb. A felügyeleti elnök sokat szidott elemzéséből is kiderült (amit mi már korábban pedzegettünk), hogy a különböző feltételek mellett folyósított lakáscélú hiteleknél az összes becsült törlesztő még mindig félmillió, de akár majdnem 1,5 millió forinttal magasabb a forint, mint a devizahiteleknél.

A forintkamatok visszamenőleges nyírására senki sem gondol


Így az azonos helyzet létrehozásához vagy a forintosított devizahitelek után kellene - az évek alatt lassan csökkenő, de a devizahitelnél jórészt jóval magasabb – forintkamatot fölszámítani, vagy a forinthitelesek kamatát visszamenőleg csökkenteni. Utóbbi megoldás még jobban terhelné a bankrendszert, nem is tudni mennyivel: mivel eddig ilyen változat föl sem merült, nem készültek számítások.

Ennél többet sem az esetleges segítség formájáról nem lehet tudni, sem pedig arról, hogy a veszteséget ki állná, illetve milyen módon oszlana meg a három érintett – kormány, bankok, hitelfelvevő – között.

Mindazonáltal persze tovább folynak a találgatások – elsősorban az interneten – arról, van-e összefüggés a devizahitelesek megmentésére irányuló kormánytervek, esetleg inkább a takarékok államosítása és aközött, hogy Csányi Sándor (képünkön) OTP-vezér több milliárdos részvénypakettet értékesített a múlt hét végén, annak ellenére is, hogy a bankvezér szerdán sajtóbeszélgetésen magyarázta meg tranzakcióit. Megerősítette azt a korábbi hírt, miszerint élelmiszeri beruházásokhoz van szüksége a részvényekért kapott pénzre, és azt is elmondta: nem érez politikai támadást ellene vagy a bankja ellen. Hangsúlyozta, hogy nem történt olyan specifikus lépés, amely az OTP-t jobban sújtotta volna, mint a többi bankot.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok