Korai az ausztria kártérítési ajánlásban bízni

Devizahiteles per: most az OTP nyert

Fotó: Latzer Anna

2013. március 2. Az árfolyamrés nem költség, azt a teljes hiteldíjnak (THM) nem kell tartalmaznia – mondta ki jogerősen a Szolnoki Törvényszék. Az ítélet egy házaspárnak az OTP elleni perben benyújtott fellebbezésére született. Ugyanerről homlokegyenest eltérő másodfokú döntések is akadnak. Lenne tehát miben rendet tennie a Kúriának.

A Szolnoki Törvényszék elutasította egy házaspár fellebbezését, amelyet egy az OTP Bank elleni perben nyújtottak be. Az ítélet szerint a THM-nek önállóan kifejezve vagy becsülve sem kell tartalmaznia az árfolyamrést. Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derült ki viszont a Fővári Törvényszék OTP ellen decemberben meghozott jogerős döntésének indoklásából. A Szegedi Ítélőtábla még ezt megelőzően jogerősen tisztességtelennek minősítette, hogy az OTP eltérő árfolyamot alkalmazott a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor. A Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítették. Utóbbi ügy végül törvényességi felülvizsgálaton is kikötött a Kúriánál, a legmagasabb magyar bírói fórum viszont az Európai Bíróságtól kért iránymutatást.

A Magyar Hírlap az ORF 2 televízió híradására hivatkozva megírta, hogy az osztrák legfelsőbb bíróság ajánlása szerint kártérítéssel tartoznak a hiteleseiknek azok az ausztriai kereskedelmi bankok, amelyek nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket a devizakölcsönök árfolyamkockázatairól. Ez az ajánlás azonban ott sem jelent automatikus menekülést (pláne valamiféle jóvátétel kifizetését) a devizaadósoknak. Arra sem árt figyelni, hogy Ausztriában sok az apróbb, szövetkezeti formában működő pénzintézet, amelyeknél egészen eltérő lehetett a devizahitelezési gyakorlat.

Az eddig jogerős döntések alapján egyébként úgy tűnik, az előbb említett kettő, az adósok számára kedvező döntés egyelőre inkább fehér holló. Az esetek többségében a bankok nyernek. A szolnoki ítélet indoklásában szinte minden ezt megalapozó okfejtés szerepel. Mint írják: a szerződéskötés idején közismerten és az alperesek által a perben bizonyítottan a devizaalapú hiteleket a forinthiteleknél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehetett felvenni. Ezt a kellő körültekintéssel eljáró adósok is észlelhették, és a hitelfajta kiválasztásánál mérlegelniük kellett, hogy az alacsonyabb költséggel járó, de nagyobb kockázatú, vagy a magasabb kamatú és árfolyamkockázat nélküli forinthitelt választják-e.

Az árfolyamváltozás nem költség

A szolnokiak (pontosabban az ebben az ügyben eljáró tanács) arra is kitért, hogy nincs olyan szabály, ami tiltaná az értékállósági kikötést (az ellenszolgáltatás stabil valutához kötését a hosszú távú védelem érdekében), a Ptk. nem zárja ki a törlesztéskori devizaárfolyam átszámítását. Az árfolyamváltozás pedig – mint rögzítették – nem költség, hanem az ellenszolgáltatás összegszerűségét meghatározó tényező, szerződésben külön tételként való meghatározására nincs jogszabályi kötelezettség. Ők úgy látták, hogy a kockázatokat az OTP közérthetően, a szavak általánosan elfogadott jelentésének megfelelő módon feltárta a szerződésben és a kockázatfeltáró nyilatkozatban. A bíróság mindemellett azt állapította meg, hogy a forrásköltség-változás lehetőségét tartalmazta a szerződés, a forrásköltség-változás mértékét igazolta a bank. Ezzel tehát a Törvényszék az egyoldalú szerződésmódosítás lépéseit is elfogadta. Az adósokra 100 ezer forint perköltséget róttak.

A Kúria érzékelhetőn iránymutatást készül kiadni a devizahiteles ügyekre. Pedig az ugyanabban a kérdésben hozott jogerős döntések közötti különbség (hogy az árfolyamrés költség-e vagy sem, mindenképpen ilyennek tűnik) jogegységi döntést igényelne. A kérdés jelentőségét az adhatja, hogy míg az iránymutatás csak valamiféle ajánlásnak tekinthető, a jogegységi döntés betartása a bíróságok számára kötelező.

Címkék: devizahitelesek, perek, Kúria, OTP, árfolyamrés, kártérítés