A Kúria a megállapodás részévé tette az árfolyamrést

Devizahitelek: semmis, de mégis érvényes a szerződés

Fotó: Azénpénzem

2013. július 5. Nagyon sok devizahiteles fordulhat bankjához pénzért a Kúria tegnapi döntése alapján. Tény azonban, hogy az így kapható összeg meglehetősen csekély. A szerződést a Kúria is semmisnek találta, de belenyúlt, hogy – éppen az adósok érdekét is nézve – érvényessé tegye azt.

Hatalmas felháborodást váltott ki a Kúria tegnapi döntése. Az ítélet már megjelent indoklása, valamint a Kúria polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György (képünkön) a döntést követő sajtótájékoztatón elhangzott szavai véleményünk szerint némiképp árnyalják a képet. Az persze most már biztos, hogy a futószalagon indított pereknek leáldozott. A bankoknak azonban az ítélet alapján valamennyit nagy valószínűséggel fizetniük kell. Ez viszont nagyságrendjében meg sem közelíti a perelésre rávett adósok reményeiben szereplő összeget. A Kúria ítéletében ugyanakkor hangsúlyozta: a devizahitelezésnél alkalmazott eltérő – folyósításkor a vételi, törlesztésnél pedig az eladási – árfolyamokat nem vizsgálta. Ebben a kérdésben van a labda az Európai Bíróságnál (EB). Az EB iránymutatása alapján tehát ez még válhat akár teljes egészében tisztességtelenné.

Az Azénpénzem.hu – Wellmann portálunk kérdésére adott válaszára is alapozva – úgy gondolja: azokban az esetekben, amikor a teljes hiteldíjba nem vették bele a vételi és eladási árfolyam közti különbséget, és az árfolyamrés mértékének változtatását nem közölte a bank az adóssal, visszajár a különbség. Nem csak az OTP, hanem más bank adósainak is.

Érdemes persze a mostani döntéssel – amit továbbra sem minősítettek jogegységinek – részletesebben is foglalkozni (akit teljes terjedelmében érdekel az ítélet, itt olvashatja el). A Kúria kifejezetten az adósok oldaláról közelítette meg a kérdést, amikor kimondta: ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent, az költség. A legfőbb ügyész véleményével ellentétben amellett foglaltak állást, hogy a kölcsönszerződésnek elválaszthatatlan része a konverzió. (Ez persze a normális logika alapján is így van.)

A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét, melytől a bank csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára. Mivel ez nem történt meg, a szerződés a felülvizsgálati fórum szerint is semmis. A mostani ítélet kifejezetten a szerződés megmentését célozta. Úgy vélik – miután a teljes összeghez képest elenyésző tételről van szó –az adósok érdekét is ez szolgálja. A hitelesekre egyébként aránytalanul nagy teher rakódna.

Nem biztos, hogy az érvénytelenség jó az adósnak

Wellmann hangsúlyozta: egy esetleges semmissé nyilvánítás sem jelentené azt, hogy ne kellene visszafizetni a felvett kölcsönt. Saját véleményeként kifejtette, hogy a korábbi jogerős döntés megváltoztatta az eredeti szerződést, amikor tulajdonképpen forinthitellé alakította a tartozást. Szerinte, mivel devizahitelekről van szó, a mostani árfolyamot kellene ilyen esetben figyelembe venni. Úgy véljük, ezzel még a svájci kamatokat alapul véve sem biztos, hogy jól járnának az adósok.

Kiderült az is, hogy a pénzügyi felügyelet elnökétől a Kúria nem ehhez az ügyhöz, hanem egy konferenciához kért véleményt. Ilyent beszereztek például a jegybanktól is (csak az valahogy nem került nyilvánosságra).

Mint az indoklásban leírják: ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt, a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. A Kúria ezen a vágányon haladva a szerződés részévé tette az „árfolyamrést”. Méghozzá annak eredeti (a középárfolyamtól mindkét irányban 0,5 százalékkal eltérő) mértékét.

Ez pedig érdekessé teszi a helyzetet. Már ebben a perben is látszik, hogy az OTP aligha ússza meg anélkül, hogy fizetnie kellene. A bank ugyanis az árfolyamrést 2008. októberében két százalékra emelte. Ha pedig nem zongorázta végig az egyoldalú szerződésmódosításnál ma elvárt procedúrát (a változásról az adós értesítése, lehetővé téve, hogy az a szerződést felmondja), akkor a különbözetet térítenie kell. Számításaink szerint ez egy ötmillió forintos 15 éves futamidejű svájci frank alapú kölcsönnél 40-50 ezer forintot jelenthet. A Kúria ítélete alapján nagy esélyt látunk arra, hogy ehhez nem is kell pert indítaniuk az érintetteknek, alighanem a bankkal közvetlenül is meg tudnak állapodni. A számolgatás a Kúria elé került ügyben az elsőfokú bíróság dolga lesz majd.

Címkék: devizahitelesek, devizahiteles perek, Kúria, árfolyamrés, semmisség, ítélet, visszajáró pénz