Már új szelek fújnak a felügyeleti tanácsnál?

Devizaadósok: bankok feketelistán

Fotó: Azénpénzem
2013. december 10. Az utóbbi időben három pénzintézet is fittyet hányt az új felügyeleti struktúrában is kiemelt szerepet játszó Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) határozatának. Úgy tűnik azonban, az ügyek csupán annyiban azonosak, hogy mindben devizahitelesekről van szó. Így különösen tanulságosak ezek a történetek.

A Magyar Nemzeti Bank mellett működő PBT azt ajánlotta a Sopron Banknak, hogy ügyfelének tegye lehetővé a 180 forintos frankárfolyamon a végtörlesztést. Az adósok 2008. szeptember 23-án vettek fel 29 millió forintnak megfelelő svájci frank alapú hitelt. A bankhoz végtörlesztési igényüket rendben határidőre (2011. november 17-én) benyújtották. A hitelintézet azonban elutasította azzal az indoklással, hogy „nem minősülnek pénzügyi fogyasztóknak, mivel a kölcsönösszeget a saját tulajdonukban álló gazdasági társaság részére nyújtott tagi kölcsönre fordították”.

Az ügyről szóló határozatból kiderült, hogy az adósok a szabad felhasználású jelzáloghitel célját úgy határozták meg, hogy „projekt kivitelezés tagi kölcsön formájában”. A kérelmezők azzal érveltek, hogy a gazdasági tevékenységet végző gazdasági társaság részére tagi kölcsön nyújtása nem minősül természetes személy önálló gazdasági tevékenységének, mivel a gazdasági tevékenységet nem ő, hanem a gazdasági társaság végzi. A PBT is osztotta ezt az álláspontot. Felszólították tehát a Sopron Bankot, hogy ügyfelével 2012. január 30-i határnappal számoljon el. A hitelintézet ennek az elvárásnak (azért ismerhettük meg a nevét) nem tett eleget.

Az FHB is ismét feltűnt a „renitens” bankok között. A PBT megállapította, hogy bank ”Egyenleg- és törlesztési értesítő” levele nem felel meg a törvény előírásainak. Az FHB-nak ez után csupán annyit ajánlottak, hogy küldjön a kérelmezőknek értesítést, amely tartalmazza az aktuális kamatperiódus kezdetétől hatályos kamat mértékét, a kamatmódosítás hatályba lépésének napját és a kamat aktuális mértékűre való emelkedésének indokolását. A bank ennek sem tett eleget.
Ezután nyilván bíróság előtt folytatódik az ügy. A per kimenetele alapján derül ki, hogy a Sopron bánhatja-e, hogy az adósok (ők kiegyeztek volna abban, hogy a piaci árfolyam és a rögzített árfolyam közötti szinten végtörlesszenek) ajánlatát visszautasították.

Ez az eset is jól mutatja – hangsúlyozta egy ügyvéd az Azénpénzem.hu érdeklődésére –, hogy megfelelő jogi képviselővel milyen jó eredményeket lehet elérni. Miután viszont a határozatot is elolvasta, „többesélyesnek” nevezte, hogy a tanács érvelése megáll-e a bíróság előtt. Egy másik, a devizahiteles perekben egyáltalán nem érintett jogász szerint azonban az egész ügy csak annak megvilágítására jó, hogy milyen jövedelemátcsoportosítást hajtott végre a kormány a végtörlesztéssel (azt a veszteséget, amit a költségvetésnek okozott, de tulajdonképpen azt is, amit a bankok voltak kénytelenek elszenvedni, az egész magyar társadalom állja). Neki azonban – mint mondta – ebben az esetben nem a jogi érvelés, hanem a hitelösszeg nagysága és a rászorultság ordító hiánya a feltűnő.

Az autóhiteles nem sokat ér a semmisséggel

A PBT előtt akadt az előbbinél sokkal egyértelműbb megítélés alá eső, a devizaadós számára szintén kedvező döntés is. Ebben is egy olyan pénzintézet szerepel, amely nem tett eleget az elvárásnak. A Banco Primus Fióktelep az általa folyósított autóhitel esetében az adminisztrációs költségeket és a biztosítási díjakat is svájci frankban tartotta nyilván, megfizetését svájci frankban kérte és svájci frank alapon kamatoztatta. (Hasonló ügyben a Lombard Lízinget pénzvisszafizetésre is kötelezte a felügyelet.)

A hitelintézet és a kérelmező is tett egyezségi ajánlatot. Az adós kamatmentesen, a tőketartozásban kérte elszámolni az általa megfizetett költségeket és annak késedelmi kamatait. A Banco Primus szerint a forintra átszámítás hátrányos lenne, hiszen akkor induláskor közel 24 százalékos kamattal kellene számolni. A PBT végül a panaszt részben találta megalapozottnak. Kimondták viszont, hogy tisztességtelenek a szerződésnek azok a pontjai, amelyekben a forintban felmerült és kifizetett adminisztrációs költséget és biztosítási díjat a kölcsönösszeghez hozzáadva svájci frankban szabták meg. A tisztességtelen kikötés pedig semmis. Úgy határoztak, hogy a 155 ezer forintos adminisztrációs költséget és a 160,8 ezer forintos biztosítási díjat a hitelintézet a jegybanki alapkamattal számolja ki a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától kezdve 60 hónap futamidőre, forint alapon.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok