Dübörög a nemzeti lakáspropaganda

CSOK, NOK és egyéb állatfajták

Fotó: Latzer Anna

2016. január 25. Naponta tartanak kormányzati prominensek tájékoztatót a lakásépítés felpörgetését célzó intézkedésekről. Régebben megszokhattuk, hogy ilyenkor ugyanazt az üzenetet sulykolják. Az üzenet most is hasonló, de a tartalomban sorjáznak az ellentmondások. Közben az írott szabályok mintha egyre kevésbé lennének fontosak.

Teljesen újraszabályozza a kormány a lakástámogatást – derült ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János szokásosnak tekinthető (a kormányülést követően tartott) tájékozatójából. A miniszter a CSOK sok várható módosításáról is beszélt (erről részleteket itt olvashat). Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétvégi sajtótájékoztatóján ezeket még meg is fejelte, bár akadt pont, ami kifejezetten ellentmond a Lázár által felvázoltakkal.

Míg ugyanis Lázár az építési szabályok tisztázásáról, szakmai követelmények érvényesüléséről beszélt, Tuzson nemes egyszerűséggel közölte: az energiahatékonysági mutatók feltételei teljes egészében megszűnnek. Szerinte ugyanis a szabályok eddig sem érvényesültek(?), tehát indokolt azokat végleg eltörölni.

Úgy is érthetjük az egészet, hogy a kabinet annyira az „emberek” érdekében lép, hogy azokat a szabályokat, amiket ők nem akarnak betartani, meg is szünteti. Úgy tűnik azonban, hogy az „emberek” közé nem mindenkit, illetve nem egyformán sorolnak be. Ebből egyébként az utóbbi napokban a kormány nevében megnyilatkozók nem is igazán csináltak titkot. Egy emberként hangsúlyozták ugyanis, hogy a lakástámogatási rendszer nem szociálpolitikai intézkedés.

Ezt támaszthatja például alá, hogy érzékelhető: a bajban levő maradjanak csak tovább ott (oda valók). Lázár például a hátralékos adóslistán szereplésről egyértelműen kijelentette: a CSOK-nak ez nem, csak a hitelfelvételnek lehet akadálya. A szerintünk is logikus előíráson Tuzson azonban már alakított: aktív tartozással nem jár majd a CSOK sem. Az viszont (legalábbis az eddig tett nyilatkozatok alapján) nem változik, hogy két vadonatúj lakástámogatási rendelet várható, amelyekről először február 3-án tárgyal a kormány.

Visszamenőleges hatállyal lehet még a jövőben is „barkácsolni”

Még februárban meg is születik majd a döntés, ami visszamenőleges hatállyal, 2016. január elsejétől lesz érvényes. Ezek (is) kormányrendeletek lesznek, így ha valami mégsem sikerült, akkor még sokszor lehet átszabni akár úgy is, mintha mindez már az év elején így lett volna. Így szép ügyfelekkel szerződniük a hitelintézeteknek. Közben információink szerint elvárás, hogy a bankok az egész CSOK-kal kapcsolatban csak pozitív dolgokat kommunikáljanak. Ennek pedig szemmel láthatóan mindenki eleget is tesz.

Az (eddigi) rendelkezések ellentmondásait, a homályos pontokat firtató kérdésünkre például az egyik pénzintézet szakterülete annyit mondott: „ez tele van aknákkal, de mi aknamezőn nem sétálunk”. Több olvasónktól is arról értesültünk, hogy a bank finoman (volt, akinek nem is annyira finoman) értésére adta, ügye túl bonyolult ahhoz, hogy most foglalkozzanak vele. Persze ez talán még jobb is annál, mint ami szintén előfordult, hogy a bank félretájékoztatta az ügyfelet. Több banktisztviselő is árnyalta (persze szintén csak névtelenül) a CSOK-osok rohamáról szóló híreket. Felhívták a figyelmünket arra, hogy a dinamikus megugrásról szóló győzelmi jelentések a CSOK tavaly nyári bevezetésekor tapasztalt számokhoz viszonyítanak. Akkor pedig meglehetősen gyér volt érdeklődés.

Akkor most mi is lesz a lakástakarékokkal?

Meglehetősen nyilvánvalónak tűnik, hogy a lakásépítési, újabb visszaesést mutató adatok szíven üthették a kormányzatot. December közepétől ugyanis szinte ámokfutásnak nevezhető intézkedések követik egymást. Csökkentették a lakások áfáját, gyakorlatilag eltörölték az építési szabályokat, majd jött a „turbósított” CSOK, olyan kapkodva, hogy már újra is kell szabályozni.

Mindezt azonban érzékelhetően még mindig nem tarthatják elegendőnek. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter újabb nyulat húzott elő a kalapból. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségről (NOK) újabb és újabb morzsák derülnek ki, egyre erősítve korábbi feltételezésünket, hogy készül a nagy nemzeti lakásvásárlói klub. Meglepő lenne persze, ha éppen ezen a téren ne érzékelhetnénk ellentmondásokat.

Lázár János szerint ugyanis a lakástakarékok (az ő „versenytársaik” lennének a NOK-ok, vagy lenne a NOK) állami támogatása csökkenthetne, sőt a megtakarítások felhasználási lehetőségei is változhatnak. Rogánhoz hasonlóan ő is elítélő hangsúllyal vetette a lakástakarékok szemére, hogy azok pénzügyi megtakarítássá silányították a lakástámogatást. Hozzátette viszont, hogy az egész témáért Rogán Antal a felelős.

Rogán tehát a NOK kontra lakástakarék kérdésben a kormányzati kompetens, ami sajnos nem azt jelenti, hogy szakmailag is kompetensnek tűnne. Az ATV-ben adott hétvégi interjúban (ezt itt nézheti meg) is következetesen lakás-
takarékszövetkezeteknek hívta a mostani piaci szereplőket, annak ellenére, hogy ilyen állat pedig nincs. Nem csak ez az egyetlen dolog, ami kétségessé teszi, hogy valóban tisztában lenne a mai előtakarékossági rendszerrel. Szerinte a lakástakarékokkal az a probléma, hogy „mindössze” 170-180 milliárd hitelt helyeznek ki évi 50 milliárdos állami támogatás mellett. A bankszektor más részei – tette hozzá – kisebb állami támogatás mellett jobban teljesítenek.

Még Ukrajna is előttünk van

Az mindenestre bíztató (pontosabban egyelőre annak tűnik), hogy szerinte – és hát ugye ő a kompetens – a lakástakarékok megtarthatják majd a 30 százalékos állami támogatást. Ugyanennyit kapnának a NOK-ok is, de magasabb felső korláttal (ez a lakástakarékoknál ma és állítólag a jövőben is évi 72 ezer forint).

Mészáros Antónia rákérdezett arra, hogy mikét lehet, hogy egy évvel ezelőtt még roppant elégedett volt a kormányzat a lakástakarékokkal, most pedig élesen bírálják azokat. Rogán erre azt válaszolta: „az elégedettségünk azért csökkent, mert az elfogadható dolog, hogy amikor lefelé tart a gazdaság, akkor kevesebb lakás épül, és a lakástakarékokból sem veszik ki a pénzt az emberek, de amikor felfelé megy a gazdaság, és akkor sincs változás, akkor változtatni kell”. (Erről elsőre az jut eszünkbe, hogy úgy tűnik, a kormányzat elhitte a saját propagandáját, de az „emberek” többsége inkább a saját élethelyzetét nézi, így válhat új kormányzati szitokszóvá a „megtakarítás” – persze kivéve az állampapírokat.)

Kifejtette azt is, hogy a 2014-es adatok alapján 10 ezer lakásra – ez biztos elszólás, hiszen a mutatót valójában tízezer lakosra számítják, és a számok is ahhoz stimmelnek – jutó lakásépítések száma 8,5 volt Magyarországon, miközben Lengyelországban 38, Csehországban 25-30, de még Ukrajnában is 10-20 közötti ez az érték. A cél legalább a csehországi szint elérése.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: CSOK, szocpol, lakástakarék, NOK, Lázár János, Tuzson Bence, Rogán Antal