Gyűlnek az eladatlan lakások a fővárosban

CSOK: mintha sohasem lett volna?

Fotó: Latzer Anna

2020. július 14. Különböző tényezők szerencsétlen összejátszása nagyjából hat évvel vetette vissza a fővárosi új lakások piacát. A mostani helyzet ilyen szempontból csak a CSOK megálmodásának időszakához hasonlítható. Építkezések viszont még vannak, de gyűlnek az eladatlan lakások.

Éppen a meglehetősen siralmas építési adatok miatt álmodhatta meg a kormányzat 2014-ben a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK), ami eleinte félszocpol névre hallgatott, de a kormány tűzzel-vassal sikeresen kiirtotta ezt az elnevezést. Logikusan tették, hiszen az egész konstrukciónak nem sok köze van a szociális intézkedéshez. Azóta több menetben pörgették mesterségesen fel a lakásépítést. (Arról, hogy a kormány hogyan szedte vissza a családok zsebéből menetközben a támogatást, itt írtunk.) Úgy tűnik azonban, ez a lufi mostanra teljesen kidurrant.

Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérkép elemzése szerint idén június végéig alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fővárosban, aminél legutóbb 2014 második félévében volt alacsonyabb a kereslet. Az elmúlt négy évben rendre 3-5 ezer között alakult a hathavi mutató. Mindeközben a már átadott, de eladatlan lakáskészlet ugyancsak 2014 végét idéző volumenre, 850 lakásra duzzadt az elmúlt időszakra jellemző 2-400-as szintről.

Egy harmadik fő indikátor – jegyezték meg a szakértők –, a 2020 első hat hónapja alatt újonnan piacra kerülő lakásszám a kereslettel éppen lépést tartva, ugyancsak 1800 körül alakult. Ez ugyancsak 5-6 éve volt ilyen mélyen, azóta viszont többször meghaladta az ötezret is.

Bezuhant a tervasztalról értékesítés

Az OTP Jelzálogbank jelenleg közel 420 értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb budapesti projektet tartalmazó adatbázisa szerint a legtöbb, 700 lakást a XIII. kerületben adták el az első félévben. Ettől jócskán lemaradva, 100 és 200 lakás között a XIV., IV. és IX. kerületek következnek. Az eddig rendre az élbolyba tartozó VIII. és XI. kerületek viszont most épp hogy kimaradtak ebből a csoportból.

Az előző évekhez képest szembetűnő a tervasztalról történő vásárlás visszaesése, így akár többtucatnyi lakás is megmaradhat még átadás után egy nagyobb projektben. Ennek megfelelően a beruházók is egyre gyakrabban kezdik az értékesítést az építkezés előrehaladott állapotában – amikor is nem mellesleg magasabb árakat is tudnak elérni.

Az azonnal költözhető eladatlan készlet is a XIII. kerületben a legtetemesebb, mintegy 200 lakás. Ettől a XI. kerület alig pár darabbal marad el, s a dobogóra még a III. kerület fért fel 90 lakással. A 850-es már átadott készlethez közel ötezer építés alatt álló eladatlan lakás adódik; ennek nagyjából negyede szintén a XIII. kerületben.

Most a javítási kísérlet is a visszájára fordult

Az OTP Jelzálogbank vezető elemzője, Valkó Dávid szerint a piacra az első csapást a MÁP+ tavaly nyári bevezetése mérte. Az ingatlanpiacnak is betehet a nemzeti kötvény – írtuk még a papírok megjelenése előtt. Nyáron pedig az egyik ingatlanközvetítő már arról beszélt, hogy szabályosan leállt a lakásforgalmazás.

Az idén rombolta a lakáspiacot az is, hogy januártól főszabályként újra 27 százalékos áfa terheli az új lakásokat, így aki csak tudta – fejtegette Valkó – tavaly előre hozta vásárlását, ami eleve lassú évkezdetet vetített előre. Ebbe érkezett aztán a járványhelyzet, az összes evidens forgalomcsökkentő hatásával.

A legfrissebb tényező pedig az elemző szerint éppen az az intézkedés, amitől újabb lendületet vártak. A tavasszal beharangozott kedvezményes, 5 százalékos rozsdaövezeti áfa ugyanis egyelőre csak kivárást hoz. A részletek – elsősorban a remélhetőleg alacsonyabb árakat tartalmazó árlista – megismeréséig ugyanis (logikusan) nem lépnek a potenciális vevők. Az elemző úgy véli, a csend várhatóan ősz közepéig-végéig tart majd. Ezt követően azonban gyors pozitív hatást valószínűsít.

Szűkül a mozgástér is

A megkezdett építkezésekkel kapcsolatban Valkó arról beszélt: bár az a jellemző, hogy az év közbeni tervekből végül akár ezres nagyságrendben tolódnak a következő évre az átadások, idén erre kisebb mozgásterük van a beruházóknak. A jövő évtől ugyanis csak azok az épületek kaphatják meg Magyarországon a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek (ez legalább BB energiatanúsítványt, közel nulla energiaigényt, legalább 25 százalékban megújuló energia használatát jelenti).

„Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most lényegében versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák” – nyilatkozta Valkó Dávid vezető elemző.

Arról, hogy az MNB szerint a hittelmoratórium nélkül már zuhannának a lakásárak, itt olvashat

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, CSOK, újlakás, főváros, OTP Jelzálogbank, értéktérkép