A bankok vihetik majd a lakásokat?

Csődök várhatók az építőiparban

Fotó: Latzer Anna

2018. március 23. Az építőiparban óriási a megugrás, de közben megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége, ez pedig a csődök növekedéséhez vezet már az idén – állapítja meg szektorelemzésében egy hitelbiztosító. Akad szakértő, aki az esetleges kormányváltás utáni változásoktól tart. Minderre pedig nem árt, ha a most lakásvételt fontolgatók is figyelnek.

Egyre többen aggódnak, hogy a lakáspiac erőteljes felpörgetése később alaposan visszaüthet. A jegybank új ajánlásokat adott ki a banki kockázatok mérséklése érdekében, és egyre többet hallani határidőcsúszásokról, nem megfelelő minőségű kivitelezésről vagy folyamatosan emelkedő költségekről a lakásépítési piacon. Nemrégiben arról is írtunk, hogy miközben újabbak szállnak be, egyre többen már szabadulnak a befektetésként vett lakástól.

Az Atradius hitelbiztosító friss elemzésében tulajdonképpen újabb veszélyekre hívja fel az újépítésű lakás vételét fontolgatók figyelmét. A társaság országigazgatója szerint a magyar építőipar kilátásai az elmúlt két év fejlődése ellenére sem egyértelműen pozitívak. Vanek Balázs azt mondta, hogy bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig közel 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége. A tőkehiányos szektorban ez várhatóan a csődök 5-10 százalékos növekedéséhez vezet az idén – összegezte Vanek Balázs.

Jellemző a nagy tőkeáttétel és a bankhitel

Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény. A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, de jelentős részük nem hitelképes. Az Atradius tanulmánya kiemeli, hogy a bankok 2016. óta könnyebben hiteleznek építkezéseket, de még mindig az irodaházakat preferálják a lakásprojektekkel szemben. Tapasztalataink szerint azonban egyre több pénzintézet lát fantáziát a lakásprojektekben (erre utalhat a jegybanki ajánlások meghozatala is).

Újabb veszélyforrás lehet az esetleges kormányváltás. Meglehetősen széles körben taglalta a sajtó, hogy az építőipar felpörgetésének nyertesei kormányközeli „barátok” lehetnek. Ők viszont ezer szálon kapcsolódnak például a sporthoz, a TAO-pénzekhez. Amennyiben pedig ezek a csapok elzáródnak – hívta fel portálunk figyelmét egy aggódó bankár – sokakat érhetnek kínos meglepetések. Eladói, de vevői oldalról is – tesszük már mi hozzá.

A lakáspiacnak újabb lendületet adhat a csok-igénylések egyszerűbbé tétele, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek. Jelentős áremelkedés, 40 ezer helyett 8-10 ezres éves lakásépítési ütem jöhet - közölte az MTI beszámolója szerint Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. Takács részletezte, hogy az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben.

Érdemes alaposan megnézni, ki mit ír alá

A magunk részéről cseppet sem aggódunk az újsütetű sokmilliárdosokért. A válság viszont megmutatta, hogy az építtetők gondjai esetenként több szenvedést (ilyen lehet a már lekötött otthon jelentős drágulása is) okozhatnak az egyszerű lakásvásárlóknak, mint amit bárki feltételezne. Érdemes felidézni, hogy a bíróság 2013 kora őszén jogerősen úgy határozott, hogy a Raiffeisen Bank árvereztetheti a szegedi Korondi utcai ingatlanokat, mert a házakat felépítő társaság 400 millió forint keretjelzálog hitelt vett fel az építkezésre, amit nem fizetett vissza. A lakásokat viszont a teherrel együtt értékesítette.

Az előzőhöz hasonló eset volt Makón, de az új lakások gyanútlan vevőin Angyalföldön, Kalocsán, Debrecenben, Győrben, Miskolcon és a főváros XVII. kerületében is olyan tartozást akart bevasalni bankjuk, amit az ingatlan beruházói halmoztak fel. A vásárlókat önhibájukon kívül fenyegette a kilakoltatás (szerencsére nem minden bank volt a Raiffeisenhez hasonlóan kérlelhetetlen).

Beindult a lakáslottó is

A januárban elsőként indult nemzeti otthonteremtési közösség (nok) első kiválasztási rendezvényén 23 család, a közösség tagjainak több mint 12 százaléka, jutott közösségi finanszírozáshoz, hogy akár pár héten belül megvehesse az általa kiválasztott, újépítésű lakást – tájékoztatta az MTI-t a Central Nemzeti Otthonteremtési Közösség Szervező.

A lakáseladásoknál – tudta meg korábban az Azénpénzem. hu – több bank eleve olyan nyilatkozatot kér, ami a vevőkre hárítja annak kockázatát, hogy a beruházó nem fizet. Olvasónk olyan nyilatkozatot juttatott el portálunkhoz, amelyből az tűnik ki: a vevővel eleve tudomásul véteti a bank, hogy összesen 400 millió forintos banki kölcsönnél is ő lesz a „zálogkötelezett”. (A levelet itt találja.)

Az Azénpénzem.hu érdeklődésére több jogász is azt mondta, hogy az ilyen nyilatkozatban „nincs semmi különös”. A bankok igyekeznek ugyanis jól bebiztosítani kihelyezett pénzüket. Rengeteg ilyen ügylet probléma nélkül lezajlik, az építtető a lakóktól megkapott vételárból visszafizeti a beruházásra kapott bankhitelt. Azt azonban ma sem tagadja senki, hogy ha a beruházó valamiért mégsem tud a banknak fizetni – mondjuk, mert más irányú kötelezettségei is vannak -, akkor bekövetkezhet, hogy a vevőnek se pénze, se lakása nem marad.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, építőipar, NOK, Atradius, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület