Súlyosbodnak a közösköltség-hátralékok

Csapdába ejthetik a társasházakat a tartozók

2017. május 3. A társasházakban lakók elméletben hatékonyan léphetnek fel a közös költséget nem fizetőkkel szemben, a gyakorlat azonban súlyosbodó gondokat mutat. Egy időközben végrehajtott törvénymódosítás ugyanis a korábbinál jóval nehézkesebbé tette az eljárást.

A társasházban lakók örömmel üdvözölhették azt a 2011-es jogszabály-módosítást, ami lehetővé tette, hogy a korábbi hat hónap helyett már három hónapos tartozás esetében is lehetett jelzálogjogot bejegyeztetni a közös költséget nem fizetőkkel szemben. Jó egy éve azonban változtattak a szabályozáson előírva, hogy ehhez végrehajtható okiratot vagy a tulajdonos tartozást igazoló nyilatkozatát is mellékelni kell. Mostanra kiderült – állítják a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői –, hogy így bizonytalanabbá és nehézkesebbé vált a tartozások behajtása érdekében indítható jelzálogbejegyzés.

Spitzer Katalin ügyvéd szerint nem valószínű, hogy a közös költséggel tartozó tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban elismerné a tartozás, illetve a költséghátralék fennállását. A végrehajtható okirat beszerzése pedig nagyon nehézkes.

A legnagyobb problémát a külföldön élő lakástulajdonosok felhalmozott közösköltség-tartozásai jelentik. A jelzálog bejegyzéséhez ugyanis szükség van a tartozó tulajdonos természetes személy azonosító adataira, így a pontos születési idejére is, ezeket azonban külföldi állampolgár esetében a Földhivatalban sem lehet beszerezni. Ezen adatok hiányában a Földhivatal a jelzálogjog-bejegyzési kérelmet elutasítja, fizetési meghagyásos eljárást pedig nem lehet kezdeményezni, ha a tartozó kötelezettnek nincsen ismert belföldi idézési címe.

Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője elmondta, hogy a társasház európai fizetési meghagyással ugyan élhet (ez hasonlóan működik, mint a hagyományos, hazai fizetési meghagyás), ám nem valószínű, hogy túl sok lakóközösség ehhez az eszközhöz nyúlna. Eddig is sokakat tartott vissza ugyanis a folyamat megindításától, hogy a százezer forintos nagyságrendű tartozások behajtásához tíz-húszezer forintot kitevő eljárási és ügyvédi díjat fizessenek, európai szinten pedig ez a költség magasabb is lehet.

A vevőknek észnél kell lenniük

A tulajdonosi közösség mellett a leendő lakásvásárlók számára is komoly gondot jelenthet a felhalmozott közösköltség-tartozás, hiszen a vásárlás során minden egyéb mellett arra is figyelmet kell fordítania a vásárlónak, hogy az eladó igazolja, ilyen jellegű tartozás sincs az ingatlanon. Ezt alapvetően a közös képviselőtől kikérhető nullás igazolás bizonyíthatja. Komoly problémát jelent azonban, hogy országos szinten eltér a bírósági gyakorlat, hogy kinek a felelőssége a tartozás megfizetése. Olyan ítéletek is születtek – figyelmeztet a Házfórum –, amelyek a korábbi tulajdonostól, mások viszont az új tulajdonostól követelik a tartozás megfizetését, ami miatt a vásárlóknak még fontosabb az esetleges tartozások leinformálása.

A szakemberek tanácsa szerint az adásvétel előtt mindenképp javasolt kikérni a társasház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (SzMSz) és a közös költség mértékéről szóló igazolást. Az alapító okirat ugyanis rendelkezhet egyetemleges felelősségről. Ilyen esetben a közösköltség-tartozás rendezéséért értékesítéskor az ingatlan eladója és vevője egyaránt felelős, kettőjüktől jogosan követelheti a társasház a befizetést. Az SzMSz megismerése azért fontos, mert ez a dokumentum (vagy pedig közgyűlési határozat) hatalmazhatja fel a közös képviselőt jelzálogbejegyzés elindítására. Mindezek nagymértékben befolyásolhatják az ingatlan mindenkori értékesítését, illetve komoly többletterhet róhat a vásárlókra.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ingatlan, lakás, társasház, közösköltség, fizetési meghagyás, jelzálogjog