Konkrét példák és számítások

Családi csőd: ennyi hitelelengedésre számíthatsz

2015. május 7. Információink szerint már szövegezik a családi csődről, azaz a magáncsődről szóló törvénytervezetet, az adósoknak azonban ez keserű pirula lehet problémáik orvoslására. Akár otthonuk eladásával és kisebb lakásba költözéssel is számolniuk kell, és csak a fedezetlen adósság egy részétől szabadulhatnának meg. Ugyanakkor a hitelezőkkel való együttműködéssel középtávon akár több tízezer esetben rendeződhet az adósok pénzügyi helyzete.

El kell adnia otthonát, és kisebbe, olcsóbba kell költöznie annak, aki túl drága ingatlanban lakik ahhoz, hogy bekerülhessen a családi csőd rendszerébe. Ezzel is szembesülniük kell majd azoknak az adósoknak, akik a magáncsődről most készülő törvényjavaslattól várják problémáik megoldását. Információink szerint már a normaszöveg egyeztetése zajlik az érintettekkel. A mostani javaslat szerint öt év szigorú költségkontroll és rendben törlesztett adósság után az adós valóban megszabadulna a fedezetlen adósságoktól. A lakáshitel – az ingatlan értékéig – maradna.

Jelenleg mintegy 115 ezer olyan ingatlanhitelt tart nyilván az MNB, amit az adós legalább 90 napja nem fizet. De ennél magasabb, 193 ezer bajban lévő adósról is beszélt már az MNB. Noha a bankok devizaadósokkal történő elszámolása idejére a hátralékos adósokkal szembeni végrehajtásokat felfüggesztették, ezek szeptember 16-ától újraindulhatnak. Addig kellene azoknak a megoldásoknak megszületniük, amelyek segíthetnének a bajba jutott adósokon. Így például a bankszövetség azzal kalkulál, hogy a Nemzeti Eszközkezelő (NET) újabb 25 ezer ingatlant fogadhatna be. A NET bővítésére egyébként a kormány az EBRD-vel kötött megállapodásban tett ígéretet. A tárgyalások most folynak a feltételek enyhítéséről. (A NET-program mostani feltételeit itt találja.)
Míg a NET a legrosszabb helyzetben lévőkön segíthetne (ők tulajdonképpen az elsétálás jogát kapják meg cserébe azért, hogy lemondanak az ingatlan tulajdonjogáról), addig a tényleges jövedelemmel rendelkezők kerülhetnének a családi csőd (magáncsőd) rendszerébe. Szigorúan önkéntes alapon. Ötévnyi szigorú törlesztés után az adósság egy részét is elengednék a hitelezők (például az adóhatóság, a Magyar Államkincstár, a közműcégek és a bank). Eddig politikusi nyilatkozatok alapján ötven százalékos tartozáselengedés forgott a köztudatban, ez azonban – információink szerint – csak a fedezetlen követelésekre vonatkozna.

Így fizetne az adós

A legjobban egy példán lehet szemléltetni, hogy milyen terheket kellene vállalnia az adósnak. Ha például valaki egy 10 millió forintot érő ingatlanban lakik, viszont a lakáshitel-tartozása jelenleg 15 millió forint, és ezen kívül 2 millió forint egyéb (például közmű- és adó-) tartozása is van, akkor láthatjuk, hogy összesen 17 millió forint tartozására jut 10 milliós vagyon. A családi csőd keretében az ingatlan értékének megfelelő hitelből 10 millióra kapna moratóriumot, és ennek csak kamatait kellene fizetnie. Ez mintegy havi 60 ezer forintos terhet jelent. A fennmaradó 7 millió forint (ebből 5 millió még a lakáshitelhez tartozik) felét, tehát 3,5 millió forintot törlesztene 5 éven át kamatmentesen vagy minimális kamattal, ami újabb mintegy 60 ezer forintot jelentene. Ez összesen havi 120 ezer forintos teher. Viszont a tervek szerint – nagy kérdés, hogy ez most még csak óhaj vagy tényleges terv – beszállna az állam 20-30 ezer forintos támogatással az ingatlanhitelbe, így összesen 90-100 ezer forintos törlesztés maradna. Öt év múlva a lakás értékén felüli 7 milliós hitelből megmaradt 3,5 milliót elengednék, maradna viszont még mindig a 10 millió forintos ingatlanhitel. Akkor az adós nekiállhatna – már támogatások nélkül – a megmaradt ingatlanhitel visszafizetésének.

A szakemberek szerint így megmaradna az adós lakása, vállalható lenne a teher, és nem tűnne reménytelennek, hogy az adós valaha is egyenesbe kerül. Viszont nagyon szigorúan be kellene tartani az egyezséget, különben a felfüggesztett végrehajtás folytatódna.

Hatalmas csökkenés az életszínvonalban

Banki várakozások szerint a 30-40 ezer adós kerülhetne a magáncsőd rendszerébe, így az eszközkezelővel együtt a 115 ezer „bedőlt” adósból 70-80 ezer megmenekülhetne. Az elszámolás után sok ügyfél hátraléka és törlesztőrészlete jelentősen csökkenhetett, így szakértők szerint a korábban „bedőlt” adósok egy része ismét fizetni tud. Azon ügyfeleknek, akik egyik mentőprogramban sem vesznek részt, azzal kell majd szembesülniük, hogy – ahogy korábban megírtuk – az adósságuk végrehajtási eljárás alá kerül. Úgy tűnik, hogy a csodavárás ideje lassan lejár.

Már a fenti példában is nagy terhet kell vállalnia az adósnak, főként akkor, ha az utóbbi időben nem fizetett semmit sem. Azonban, ha valaki jóval nagyobb értékű ingatlant vásárolt, és a hitele ennek megfelelően duzzadt hatalmasra, akkor azzal is szembesülnie kell, hogy a nagyobb érték miatt nem biztos, hogy bekerülhet a családi csőd rendszerébe. A mostani tervek szerint nemcsak a szobák száma és a lakás négyzetmétere számít majd, a családtagok számától függően, hanem az ingatlan értéke is. Az állam és a hitelezők ugyanis nem kívánnak ugyanakkora segítséget nyújtani egy kisebb panellakásban élő család és egy rózsadombi villa vagy egy nagyobb családi ház lakói számára. Így a drága ingatlan eladásával is számolni kell.

Egy újabb példán szemléltetve ez így nézne ki: 30 millió forintot érő ingatlanon 35 millió forintos jelzáloghitel van, és ezen kívül 10 millió forint egyéb tartozás is összejött. Ahhoz, hogy a család fizetni tudja a havi részleteket, el kell adni a 30 milliós lakást, és be kell költözniük egy 15 milliósba. Így a banknak máris vissza tudnának fizetni 15 milliót. Még így is 20 millió lenne a tartozás a bank felé, de – mivel a most megvett lakás 15 milliót ér –, erre a 15 millióra moratóriumot kapna az adós. Maradna 5 millió a bank felé, és 10 millió egyéb tartozás, összesen 15 millió, amit fizetnie kellene. Ennek a felét – 7,5 milliót – fizeti meg 60 hónap alatt havi mintegy 125 ezer forinttal, miközben a 15 milliós ingatlanhitelre még havi 90 ezer forintnyi kamatot fizetne, viszont kaphatna rá 30-40 ezer forint támogatást. A havi terhe így is 185-195 ezer forint lenne. És persze még meg is kellene élnie a családnak. Öt év múlva pedig már „csak” a 15 milliós ingatlanhitel maradna, de az ingatlan is az övé lenne.

Különben jön a végrehajtó

A példákból is jól látszik, hogy – noha több millió forint hitelt és egyéb tartozást elengednek a hitelezők, szolgáltatók, illetve gyakran az állam -, így is jelentős teher hárul az adósokra. A szigorú családi gazdálkodást családi csődbiztos segíti majd, aki ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl. A csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. A helyi viszonyoktól függően a csődbiztos belenézhet a bankszámlamozgásba, illetve bizonyos időközönként akár személyesen is felkeresheti az adósokat, hogy ellenőrizze, valóban a megállapodás szerint élnek-e. Az adósoknak ugyanakkor minden esetben - az igénylés és az együttműködés során is - lesz jogorvoslati lehetőségük.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Lovas Judit
Címkék: magáncsőd, családi csőd, hátralékos adós, Eszközkezelő, MNB, kilakoltatás, végrehajtás