Hát ez tényleg nem szociálpolitikai intézkedés

Családi csőd: élj meg napi 950 forintból!

2015. május 22. Egészen rémisztő önsanyargatásra kényszeríti a szerdán benyújtott családi csődről szóló törvény az adósokat. A csődbiztos egy kormányhivatalnok lesz, aki a Túró Rudit ugyan nem veszi ki a gyerek szájából, de a mindennapi életvezetéshez csak napi 950 forintot ismer el. A legjobban a jelzáloghitelezők járnak.

A KDNP-s képviselők által a parlamenthez szerdán este benyújtott törvény – amit valójában az Igazságügyi Minisztériumban szövegeztek – a családi csődről vagy magáncsődről (hivatalos nevén: természetes személyek adósságrendezéséről) mindennek nevezhető, csak könyörületesnek vagy keresztényinek nem. De nem is ez volt a célja, hiszen – mint ahogy korábban Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főtanácsadója egy konferencián fogalmazott - a magáncsőd adósságrendezést céloz, nem szociálpolitikai intézkedés. És ez valóban így is van, ami rögtön ki derül, ha elolvassuk a tervezetet. Éppen ezért mindenki számoljon le az illúzióival, aki ettől várta a menekülést! A csekély 146 oldallal nem kell mindenkinek terhelnie magát, összefoglaljuk a lényegét:

2015. szeptember 1-jétől első körben azok léphetnek be, akiknek jelzáloghitelét a bank felmondta vagy lejárttá tette, vagy már végrehajtás alatt van az ingatlan, amire a hitelt felvette.
2016. október 1-jétől jöhetnek a többiek.
Önkéntes alapon kérhető.
Az kérheti, akinek van valamekkora vagyona, és a tartozása vagy akkora, mint maga a vagyon, vagy annak legfeljebb kétszerese. A teljes tartozásnak 2 millió és 60 millió forint között, ezen belül legalább 500 ezer forintnyi, minimum 90 napja lejárt tartozásnak kell lennie.
Minden vagyont és jövedelmet be kell vallani, amit a tartozásokkal szembe állítanak. Az ingatlannal fedezett tartozás fizetésére az ügyfél haladékot kap úgy, hogy arra egy ideig csak kamatot fizet (erről példákat is bemutatva korábban itt írtunk), míg a semmilyen vagyonnal nem fedezett adósságokat fizetni kell az egyezségben meghatározottak szerint. A végén a maradék – ingatlannal nem fedezett tartozást – elengedik. Az ingatlannal fedezett hitel azonban megmarad!
Családi vagyonfelügyelő (csődbiztos) állítja össze az adósságtörlesztési tervet. Ez a bevételből a mindennapi életvezetéshez szükséges összegként a minimum nyugdíjat veszi figyelembe, ami személyenként 28 500 forint egy hónapban. Súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő nem aktív korú eltartottnál a kétszerese lehet. (Ezt a törvény írja elő, ennél több is lehet.) Ezenfelül a lakhatás díjait (közüzemi számlákat és legfeljebb 15 ezer forintig a közös költséget) tervezi be, valamint a lakásbiztosítás díját. Ha van egyéb kötelezettség (pl. tartásdíj) azt fizetni kell. Ezenfelül jön a havi törlesztés, amennyi a bevételbe belefér.
Annak, aki a lakhatását biztosító ingatlant meg szeretné tartani, azt külön kérnie kell.
A túl drága ingatlant el kell adni! Csak a méltányolható lakásigénynek megfelelő (ami az együttlakók számától is függ) lakás maradhat (erről külön végrehajtási rendelet lesz). Ha ebbe az ingatlan nem fér bele, a jogszabálynak megfelelőt kell venni helyette. Ha más ingatlan is van, azt az adósságrendezéshez értékesíteni kell.
Az adósságrendezési egyezséget vagy bíróságon kívüli megállapodással lehet tető alá hozni, vagy bíróság eljárás során szavazással. Ha nem megy, akkor a bíróság dönthet. Ha az adós nem akarja, akkor vége a történetnek. (Hiszen ő önkéntesen megy bele).
Öt évig tart a csődvédelmi időszak. Ha nem sikerült ez idő alatt törleszteni a minimálisan elvárt arányban az egyes adósságokat, akkor kitolható hét évre. A minimális megtérülés a privilegizált hitelező esetében 45 százalék, egyéb hitelezőnél 40 százalék, a hátrasorolt hitelezői követelések esetén (pl. magánszemélynek tartozik valaki) 5 százalék.
Azt, aki vagyont vagy bevételt titkol el, a folyamatból kizárják, és tíz évig nem léphet be a rendszerbe. Megvizsgálják, hogy ha az adós az elmúlt öt évben adott el nagyobb értékű vagyontárgyat, mi lett a pénzzel, vagy ha lemondott örökségről, kinek a javára tette.
A csődvédelem alatt nincs végrehajtás, kilakoltatás.
Feláll az úgynevezett Családi Csődvédelmi Szolgálat, ami az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége lesz. A vagyonfelügyelők kormánytisztviselők lesznek.

Számoljunk együtt!

Korábban példákon keresztül mutattuk be, hogy mekkora havi teherrel is kell számolnia egy adósnak. Nyilván minden élethelyzet más és más, de érdemes most is egy példán megnézni, hogy egyáltalán ki az, aki teljesíteni tudja ezeket a feltételeket.

Ha egy család két gyerekkel egy 10 millió forintos ingatlanban lakik, viszont a lakáshitele (az árfolyam változásának következtében) 15 millió forintra nőtt, és ezen felül még 2 millió forintos egyéb tartozást is felhalmozott, akkor érdemes megnézni, hogy mekkora jövedelemnél van esély arra, hogy a magáncsőd intézményébe belépjen. A tervezet szerint havonta 114 ezer forintot költhet a lakhatáson kívül minden egyébre – azaz ételre, ruhára stb. – a négytagú család.

A lakáshitel egy része – 10 millió forint – az ingatlan eladásából fedezhető lenne, így erre a részre kap annyi könnyítést az adós, hogy csak a 7,8 százalékos kamatot fizeti (a tervezet szerint). Ez havi 65 ezer forint. A közüzemi számlák, közös költség újabb 40-50 ezer forint. Erre jön a fennmaradó 7 milliós tartozás (5 milliós lakáshitel ingatlannal nem fedezett része, plusz a többi) egyezség szerinti törlesztése, ami például havi 60 ezer forint fizetését jelentheti. Ezzel az ötödik év végére a 7 millióból 3,5 milliót fizetne vissza az ügyfél, és a maradékot elengednék.

Mindent figyelembe véve legalább 290 ezer forintos havi jövedelem mellett lenne esély erre a csődvédelemre úgy, hogy 5 éven át nagy önsanyargatáson kellene átesni a családnak ahhoz, hogy utána elmondhassák: van egy 10 milliós ingatlanjuk 10 millió forintnyi hitellel, amit akkor kezdhetnek el törleszteni.

A nettó átlagkereset ma Magyarországon 154 ezer forint körül van, így a négyfős, kétkeresős átlagcsalád esetében talán meg is lenne ehhez a családi csődhöz a közel 300 ezer forintos bevétel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a tervezet szerint a lakáshitel ingatlannal fedezett részét is el kellene kezdeni törleszteni a kamaton felül 2 év múlva, ami növelné a banknak fizetendő összeget.

Kinek mi a jó ebben?

Az adóst nem teszik ki az otthonából, reményt kap arra, hogy kemény önsanyargatás árán egyszer majd nagy sokára egyenesbe jöhet. Akkor nem kell bujdokolnia a hitelezők elől, nem kell attól tartania, hogy élete végéig letiltják a fizetését, ha hivatalosan – és nem feketén – dolgozik. Nem kell minden áron külföldre „menekülnie”.

A jelzáloggal nem fedezett hitelt nyújtók látnak némi pénzt.(Akár 50 százalékot is!) Pedig ha végrehajtatnának, akkor alig folyna be valami, vagy akár semmit sem kapnának.

A legjobban viszont – véleményünk szerint – a jelzáloghitelező jár. Először is már rég megképezte a céltartalékot az egész hitelre, amire már rég keresztet vetett. Ha árvereztetne, örülhetne, ha 4 millió forint tisztán befolyna neki (a költségek és minden egyéb után). Ezzel szemben az adós kifizet neki 2,5 milliót a jelzáloggal nem fedezett részből, majd szépen törleszti a fennmaradó 10 milliót még a következő 15-20 évben.

Ki fog belépni?

Jelenleg 115 ezer kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlan van, de a rossz hitelek száma 182 ezer. A legrosszabb anyagi helyzetben lévők a Nemzeti Eszközkezelő bővítésében reménykedhetnek (legfeljebb 25 ezer), a többiek számára viszont nincs más megoldás, mint ez a magáncsőd. Szeptembertől jöhetnek a végrehajtások és kilakoltatások, tehát nagy lesz a nyomás az adósokon, hogy belépjenek a rendszerbe. A bankok 30-40 ezer belépő adóssal számolnak, míg a szakértők inkább csak 4-5 ezerre becsülik a várható létszámot. Az Azénpénzem.hu véleménye szerint a feltételek olyannyira szigorúak, hogy elképzelhető, hogy még a 4-5 ezer belépő is túlzott várakozás.

A magáncsőd most körvonalazott szabályozása szerintünk azoknak adhat segítséget, akik viszonylag magasabb befolyó jövedelem mellett kerültek átmenetileg bajba, és néhány év alatt rendezni tudják soraikat. Ők fellélegezhetnek, ha kapnak egy kis könnyítést. A nagyobb értékű vagyonelemekkel rendelkezőknek is lehetőségük nyílik arra, hogy értékesítsék azokat, és újrakezdjenek. De nagy kérdés, hogy a tartósan alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok esetén – és döntően ők vannak nehéz helyzetben - hányan döntenek majd úgy, hogy akár éheznek is, hogy kifizessék a felhalmozott adósságot. A havi 28 500 forint, azaz napi 951 forint ugyanis meglehetősen kevés, hiszen ebből kellene fedezni nemcsak az étkezést, hanem a ruházkodást, a gyerek tanszereit. Ebbe pedig a sportolás – hacsak nem ingyenes iskolai tömegsport – sem fér bele, nemhogy a nyaralás. És Túró Rudira sem nagyon futja majd. Fagyira pedig pláne nem, amikor egy gombóc sok helyen már 200 forint.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Lovas Judit
Címkék: magáncsőd, családi csőd, természetes személyek adósságrendezése, adósságrendezés, vagyonfelügyelő, csődbiztos, eszközkezelő, családi csődvédelmi szolgálat, devizahitel, bedőlt hiteles, kényszerértékesítés