Fontos számok és arányok

Csak az árakat növelik a kormány lakáspiaci intézkedései

Fotó: Azénpénzem/clipart.com

2025. január 31. A kormány idei lakáscélú programjai csak igen szerényen élénkíthetik a növekedést, de arra jók, hogy az árakat feljebb lökjék – állapította meg elemzésében a GKI. Pontról pontra végigvették a különböző intézkedéseket és azok hatását. Fontos ugyanis, hogy mekkora piacról lehet beszélni.

A kormány nagy csinnadrattával „akciótervként” tálalt több, a lakáspiac élénkítését célzó intézkedést is. Az már korábban kiderült, hogy ennek jegyében a hosszú távú takarékoskodásnak is adnak egy pofont az önkéntes nyugdíjpénztári pénz lakásra fordíthatóságával. Az egész erőszakos, újabb állami beavatkozás – mint már akkoriban megírtuk – az ingatlanpiac működésébe, a kereslet mesterséges felpumpálása ismét az árak emelkedését vetíti előre. Akárcsak a korábbi beavatkozások, amelyek szintén árfelhajtó hatásúak voltak.

A GKI megvizsgálta, mi várható a különböző intézkedésektől. Mint leírták, az ingatlanpiaci programból nem lesz „repülőrajt” (az idei év elején Orbán Viktor egyenesen arról beszélt, hogy már „itt a repülőrajt”). A 21 pontot tartalmazó terv 10 pontja kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki . A szektor kis súlya a gazdaságkutatók szerint eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e a 3,5 százalékos növekedés (érdemes felidézni, eredetileg a kormány 4-6 százalékos bővülést várt 2025-re) arányos részének eléréséhez.

A programpontok többsége eleve nem, vagy csak később hathat

Az Airbnb feltételeinek megszigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon korlátozott bevezetése és az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs fenntartása, valamint a fiataloknak szóló lakásprogram részletek nélküli terve nem hat érdemben a lakásvásárlásra és lakásfelújításra. A kollégiumi férőhelyek bővítését, az új lakásépítést, valamint bérlakásépítést ösztönözni kívánó lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázat átfutási idejét figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejthet ki (nem túl jelentős) hatást. Az ingatlanpiaccal kapcsolatos pontból tehát 6-nak eleve nem, vagy csak 2025 után lehet hatása.

A 2025-ben is hatást gyakorló programpontok közé tartozik a már korábban meghirdetett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakás célú felhasználási lehetősége. Az energetikai korszerűsítési program 108 milliárd forintos keretű, míg önkéntes nyugdíjpénztárakban 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint volt. A vidéki otthonfelújítási program volumenéről a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási összegéből lehet kiindulni (két év alatt 620 milliárd forint). Az 50 százalékos támogatási hányaddal és hasonló volumennel számolva (szűkebb körben) 620 milliárd forintot mozgathat meg a program idén. Emellett a SZÉP kártyákon található pénzek 50 százaléka, 210 milliárd forint is lakás célra költhető.

A tervekre rácáfol a valóság

A tényleg megmozduló összegek azonban ennél jóval kisebbek lesznek. A vidéki otthonfelújítási program a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett ad támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárakból a kormány maga is csak 300 milliárdot forintot vár, míg a SZÉP kártya esetében a teljes összeg mintegy harmadát költhetik el a magánszemélyek a GKI lakossági felméréseiben a lakásvásárlást és lakásfelújítást tervezők arányával számolva. A pihenőkártyáról elköltött összegeket végső soron csak átcsoportosítják turisztikai kiadásaikról a háztartások, ami a turizmusban okoz bevételkiesést, így a növekedést aligha támogatja.

A lakáspiaci programok idei várható hatása, milliárd Ft
Program	Teljes lehetséges összeg	Várható összeg
Energetikai Korszerűsítési Program	108	108
Vidéki Otthonfelújítási Program	620	300
Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon	2 164	300
Szép kártya befizetés 50%-a	210	70
Összesen	3 102	778
Lakás- és lakásfelújítási piac (2024)	5 030
Program arány a piachoz képest	61,6%	15,5%
Forrás: GKI

A teljes program által a szektorba juttatott összeg 2025-ben várhatóan 780 milliárd forint lesz, amit a lakásvásárlások és lakásfelújítások piacával érdemes összevetni. A régi és új eladott lakások számának és átlagárának szorzatából a lakáspiac értékét, míg a fogyasztói kosárban lévő súlyából és a háztartási fogyasztási kiadásból a lakásfelújításra fordított összeget kapjuk meg. A kettő összege a kormányzati program célpiaca. 2024-ben a használt lakások eladása összesen 3154 milliárd forintot, az új lakások eladása 267 milliárd forintot, míg a lakossági felújítási munkálatok 1612 milliárd forintot tettek ki, vagyis összesen mintegy 5030 milliárd forintos az a piac, amit a kormányzati támogatások megcéloznak.

Habár a program szélsőséges esetben a piac 62 százalékát elérő többlet forrást nyújthatna, ennek elérését nem tartja valószínűnek a GKI. Az eddigi programok tapasztalatai alapján a valós bővülés nominálisan 15,5 százalék lehet. Ennek egy részét pedig elviszi az éppen a program által generált áremelkedés. Azt is figyelembe véve pedig, hogy 2024-ben is voltak lakáspiaci beavatkozások, akkor a tényleges növekmény még kisebb lesz 2025-ben.

A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait, a költési lehetőségeket itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, lakáspiac, GKI, elemzés, akcióterv, növekedés, GDP, cafeteria