Az átlagos számok elkenik a valóságot

Csak az adatok mélyére ásva derül ki, hogy bajban van a lakosság

Fotó: clipart.com

2023. február 22. Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly nőtt ugyan a lakosság pénzügyi vagyona, ez azonban messze elmarad az inflációtól. A részletes számokat vizsgálva az is kiderül, hogy sokan lehetnek bajban. Az „átlagmagyar” tipikus megtakarításai ugyanis olvadnak.

Összesen 83939 milliárd forint volt tavaly év végén a lakosság összes pénzügyi vagyona, ami 6079 milliárd forint növekedést jelent egy év alatt (2021. december végén 77859 milliárd forint volt.) Ha eljátszunk a számokkal, akkor az jön ki, hogy a ma már csak 9,6 milliós lakosságnak átlagosan, fejenként 8,7 millió forint megtakarítása volt 2022. december 31-én.

Ez azonban a bruttó pénzügyi vagyon, ha ugyanis levonjuk a 14426 milliárd forint kötelezettséget (hitelt), akkor a nettó pénzügyi vagyon már csak 69513 milliárd forint volt az év végén, ami fejenként 7,2 millió forintos nettó megtakarításnak felel meg.

Az átlag ápol és eltakar

Az átlag persze nem mutatja meg, hogy valójában mennyi megtakarítása van az embereknek. Korábban megírtuk, hogy körülbelül 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon közel felét, éppen ezért a Blochamps vezetője szerint felül kellene vizsgálni a megtakarításokkal kapcsolatos statisztikákat. Akinek csupán egyetlen havi „túlélésre” elegendő pénze van, de még akinek 3 havi is, azt a gyakorlatban nem érdemes megtakarítóként számításba venni, maximum „némi tartalékkal rendelkezőnek” tekinthetők. Az adatok szerint a hazai háztartások alig tizedénél lehet a jelenlegi inflációs környezetben bármilyen megtakarítási képességről beszélni. Ez a szám pedig a havi rendszeres megtakarításokat reálértéken is birtoklókra vetítve már csak mintegy 5 százalék.

Miben tartjuk a pénzt? Már akinek van...

Egyelőre azonban csak a háztartások összes pénzügyi vagyonát mutatja be statisztikáiban a Magyar Nemzeti Bank. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint 2022-ben még 7,8 százalékos növekedést mutat a bruttó pénzügyi vagyon, a nettó pedig 8,2 százalékosat, miközben az infláció 24,5 százalék volt decemberben, vagyis a megtakarítások reálértéke csökkent.

Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen a bruttó pénzügyi vagyon negyede, 21639 milliárd forint bankbetétben és készpénzben volt. Ebből 6342 milliárdnyit forint készpénzben, 501 milliárdnyit deviza készpénzben tartottak az emberek. A forint egy év alatt tehát a negyedével értéktelenedett el, a deviza kicsit kevésbé, mert az árfolyam gyengülésén azért közel 10 százalékot nyert, aki egész évben megtartotta. A forint készpénz egyébként 426 milliárd forinttal nőtt egy év alatt.

Csökken a bankbetét

A forint bankbetétben 10491 milliárd forintot tartottak az emberek, ebből 7698 milliárd forintot látra szóló számlán, ami gyakorlatilag egy fillérrel sem kamatozik. Mindössze mintegy 2800 milliárd forintot kötöttek le. Ugyanakkor az látszik, hogy a forint bankbetét 686 milliárd forinttal csökkent egy év alatt. A pénz egy része persze mehetett devizabetétbe, ott ugyanis több mint ezermilliárddal 4300 milliárdra nőtt az állomány.

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években töretlenül növekvő készpénzállomány 2022 második felében enyhén csökkent, de legalábbis stagnált. Ami arra enged következtetni, hogy akik eddig is csak halmozták a készpénzt (korrupció), azoknak továbbra is mehet a szekér, míg az átlag háztartás már elkezdte felélni ezt a tartalékot. (A bankárok háttérbeszélgetéseken elmondják, hogy bizony meg-megkeresik őket, hogy szívesen befektetne valaki 200-300 millió forintot, de emellett még lenne 500 milliója - készpénzben, amit valahogy meg kellene oldani.)

A forint bankbetét az év eleji kormányzati osztogatás után még kissé emelkedett, azonban a második negyedévtől az év végéig közel ezermilliárddal csökkent. Márpedig ez tipikus lakossági megtakarítás, ami jelentős fogyásnak indult.

Ami nem az átlagos megtakarítóké

Bár a lakossági állampapír-állomány az elmúlt években nagyot nőtt, tavaly a tervezett ezermilliárd forintos állománynövekedés helyett 1390 milliárd forinttal 8619 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor az MNB adatai szerint a lakosság kezében lévő összes állampapír-állomány érdemben nem változott, tavaly év végén 10140 milliárd forint volt. A lakossági állampapírból (MÁP Plusz) kivont pénz ugyanis diszkont kincstárjegyekben landolt. Márpedig jellemzően az állampapír nem az átlagos lakossági megtakarító befektetése, a diszkont kincstárjegy pedig pláne nem. Ebbe csak a felső decilisbe tartozó háztartások teszik jellemzően a megtakarításukat.

A befektetési alapokban tartott vagyon is nagyot hízott

A 2022-es év nagy nyertese a befektetési alapok voltak. Több mint 1100 milliárddal 5945 milliárd forintra nőtt a háztartások befektetési jegyekbe fektetett pénze. A nagy nyertes egyébként a kötvényalapok kategória volt, ezen belül a rövid futamidejű kötvényekbe fektető alapok. Márpedig a befektetési jegyek az állampapíroknál is kevésbé tipikus megtakarításai az átlagos háztartásoknak. Bár a banki tanácsadók előszeretettel ajánlgatják, a jó ütemérzékű váltás ebbe a befektetésbe semmiképp nem az átlagos háztartásokra jellemző. Ezek az a befektetések ugyanis az év utolsó negyedévében váltak igazán nyereségessé, és ebben az időszakban érkeztek ide nagyobb összegek.

Más is csökken

Ha nem is mindenkinek, de sokaknak (1,1 millió ember) van önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, és életbiztosítással, nyugdíjbiztosítással is sokan rendelkeznek. Ezek a megtakarítások csökkentek tavaly. Bár befizetések továbbra is érkeztek, az árfolyammozgások eredményeként a vagyon itt leértékelődött.

Azt már korábban megírtuk – szintén az MNB adatai alapján -, hogy tavaly az év második felében már bezuhant a lakossági hitelezés. Az adatokat tehát egyben kezelve arra lehet következtetni, hogy egyre többen kerülhetnek nehéz helyzetbe. Romlik a hitelfelvételi kedv (hitelezhetőség is), csökkenek az átlagos háztartás megtakarításai (készpénz, bankbetét).

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, megtakarítás, statisztika, lakáshitel, háztartások, bankbetét, kamat