Kétélű fegyver lehet itt a szerkezetátalakítási eljárás
2021. június 28.
A bajba került cégekre vonatkozó új szabályok szakmai megítélése meglehetősen ellentmondásos. Akad vélemény, amely szerint a törvény a szállítókat még a mostaninál is sokkal kiszolgáltatottabbá teszi, a banki „kényuralom” pedig megmarad.
Több európai parlamenti és tanácsi irányelv elvárásai alapján került a parlament elé az a jogszabály, ami a bajba került cégek túlélését segítheti. A már kihirdetett törvény szakmai megítélése meglehetősen ellentmondásosnak tűnik. A változtatásra egyébként elvben van idő, hiszen a szabályok 2022 júliusától lépnek hatályba.
A DLA Piper Hungary szakértői szerint az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal, és kiket von be a folyamatba. Amennyiben pedig az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így elkerülhető a cég fizetési gondok miatt óhatatlanul bekövetkező negatív megítélése. Az adósnak biztonságot adhat az is, hogy a sikertelen szerkezetátalakítás – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz. (Az erről szóló írást teljes terjedelmében itt találja.)
Nem mindenki tartja azonban ennyire kedvezőnek az új szabályozást. Győrfi Attila, az Euler Hermes hitelbiztosító kár- és követeléskezelési igazgatója szerint bár, kétségtelenül jó irányba tett lépés, kérdéses, hogy a magyarországi csődeljárások legfőbb problémáit képes lesz-e orvosolni. Mint hangsúlyozta: a magyar jogalkotás már évtizedek óta adós egy olyan fizetésképtelenségi eljárás bevezetésével, amely szolgálná az átmenetileg bajba került vállalkozások túlélését, ugyanakkor megfelelő hangsúlyt kapnak a hitelezői érdekek is.
Évente – részletezte a mostani helyzetet a szakember – legfeljebb pár tucat csődeljárás indult el, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés. Ráadásul még ennek a kevés eljárásnak a döntő többsége is egyezség hiányában, eredménytelenül, azaz az adós cégek felszámolásával, majd megszűnésével zárult. Ilyenformán a szállítói hitelek megtérülési esélyei is a nullához közelítettek, az értékesítésre kerülő vagyon ellenértékét szinte minden esetben a bankok kapták, vagy felemésztették a felszámolás eljárási költségei.
Az, hogy csődeljárások nem tudták betölteni a nekik szánt szerepet, igen sokrétű okokra vezethető vissza. Az egyik legfőbb ok, hogy a bajba került vállalkozások az eljárásokat csak a legvégső esetben, túl későn kezdeményezték maguk ellen, többségében akkor, amikor a reorganizációnak, a túlélésnek már nem volt reális esélye, és a cég értéke már jelentősen lecsökkent. A másik ok a pénzintézetek hozzáállása. Az Euler Hermes hitelbiztosítóként az elmúlt évtizedben rengeteg csődeljárásnak volt részese, és a vállalat tapasztalatai szerint a csődegyezségek létrejötte a legtöbb esetben a bankok ellenállása miatt hiúsult meg.
A probléma a szállítók és a bankok érdekei közötti eltéréssel magyarázható. A szállítók szinte mindig érdekeltek abban, hogy a csődeljárások eredményesen záruljanak, mert az automatikusan bekövetkező felszámolásból nem számíthatnak megtérülésre. Ugyanakkor az adósok teljes vagyonán zálogjoggal rendelkező bankok motivációja értelemszerűen teljesen más.
Elméletben éppen ezt az ellentmondást oldhatnák meg az új szabályok. Amennyiben a bankok részesei lesznek az új eljárásnak – hangsúlyozza Győrfi Attila –, az eredményesség elsősorban ugyanúgy tőlük függ, mint eddig. Az Azénpénzem.hu szerint az sem mellékes, hogy időközben létrejött a NER-hez kapcsolódó banki konglomerátum, amely méreténél és befolyásánál fogva is megkerülhetetlen. Némi leegyszerűsítéssel azt is mondhatjuk, hogy egy szűk kör szabhatja meg a cégvilágban, ki élhet túl, és kinek kell pusztulnia.
A legfőbb problémának egyébként a szakértő azt találta, hogy az új törvény a szállítókat sokkal kiszolgáltatottabbá teszi. Emiatt szerinte a törvény hatálybalépését követően a hitelezői oldalon nőnek majd a szállítói kockázatok. Azt pedig – tette hozzá – még nehéz megjósolni, hogy az adósok közül milyen széles körben, kik, mikor és milyen céllal fogják használni az új törvény nyújtotta lehetőségeket.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: csőd, felszámolás, szerkezetátalakítási eljárás, cégek, kkv, törvény, Euler Hermes, DLA Piper
Csak a bankok érdekeit védi az új csődtörvény?
Fotó: iclipart.com
Több európai parlamenti és tanácsi irányelv elvárásai alapján került a parlament elé az a jogszabály, ami a bajba került cégek túlélését segítheti. A már kihirdetett törvény szakmai megítélése meglehetősen ellentmondásosnak tűnik. A változtatásra egyébként elvben van idő, hiszen a szabályok 2022 júliusától lépnek hatályba.
A DLA Piper Hungary szakértői szerint az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal, és kiket von be a folyamatba. Amennyiben pedig az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így elkerülhető a cég fizetési gondok miatt óhatatlanul bekövetkező negatív megítélése. Az adósnak biztonságot adhat az is, hogy a sikertelen szerkezetátalakítás – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz. (Az erről szóló írást teljes terjedelmében itt találja.)
Mindenki évek óta várt egy jobb szabályra
Nem mindenki tartja azonban ennyire kedvezőnek az új szabályozást. Győrfi Attila, az Euler Hermes hitelbiztosító kár- és követeléskezelési igazgatója szerint bár, kétségtelenül jó irányba tett lépés, kérdéses, hogy a magyarországi csődeljárások legfőbb problémáit képes lesz-e orvosolni. Mint hangsúlyozta: a magyar jogalkotás már évtizedek óta adós egy olyan fizetésképtelenségi eljárás bevezetésével, amely szolgálná az átmenetileg bajba került vállalkozások túlélését, ugyanakkor megfelelő hangsúlyt kapnak a hitelezői érdekek is.
Évente – részletezte a mostani helyzetet a szakember – legfeljebb pár tucat csődeljárás indult el, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés. Ráadásul még ennek a kevés eljárásnak a döntő többsége is egyezség hiányában, eredménytelenül, azaz az adós cégek felszámolásával, majd megszűnésével zárult. Ilyenformán a szállítói hitelek megtérülési esélyei is a nullához közelítettek, az értékesítésre kerülő vagyon ellenértékét szinte minden esetben a bankok kapták, vagy felemésztették a felszámolás eljárási költségei.
Az, hogy csődeljárások nem tudták betölteni a nekik szánt szerepet, igen sokrétű okokra vezethető vissza. Az egyik legfőbb ok, hogy a bajba került vállalkozások az eljárásokat csak a legvégső esetben, túl későn kezdeményezték maguk ellen, többségében akkor, amikor a reorganizációnak, a túlélésnek már nem volt reális esélye, és a cég értéke már jelentősen lecsökkent. A másik ok a pénzintézetek hozzáállása. Az Euler Hermes hitelbiztosítóként az elmúlt évtizedben rengeteg csődeljárásnak volt részese, és a vállalat tapasztalatai szerint a csődegyezségek létrejötte a legtöbb esetben a bankok ellenállása miatt hiúsult meg.
Eltérő érdekek és lehetőségek
A probléma a szállítók és a bankok érdekei közötti eltéréssel magyarázható. A szállítók szinte mindig érdekeltek abban, hogy a csődeljárások eredményesen záruljanak, mert az automatikusan bekövetkező felszámolásból nem számíthatnak megtérülésre. Ugyanakkor az adósok teljes vagyonán zálogjoggal rendelkező bankok motivációja értelemszerűen teljesen más.
Elméletben éppen ezt az ellentmondást oldhatnák meg az új szabályok. Amennyiben a bankok részesei lesznek az új eljárásnak – hangsúlyozza Győrfi Attila –, az eredményesség elsősorban ugyanúgy tőlük függ, mint eddig. Az Azénpénzem.hu szerint az sem mellékes, hogy időközben létrejött a NER-hez kapcsolódó banki konglomerátum, amely méreténél és befolyásánál fogva is megkerülhetetlen. Némi leegyszerűsítéssel azt is mondhatjuk, hogy egy szűk kör szabhatja meg a cégvilágban, ki élhet túl, és kinek kell pusztulnia.
A legfőbb problémának egyébként a szakértő azt találta, hogy az új törvény a szállítókat sokkal kiszolgáltatottabbá teszi. Emiatt szerinte a törvény hatálybalépését követően a hitelezői oldalon nőnek majd a szállítói kockázatok. Azt pedig – tette hozzá – még nehéz megjósolni, hogy az adósok közül milyen széles körben, kik, mikor és milyen céllal fogják használni az új törvény nyújtotta lehetőségeket.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: csőd, felszámolás, szerkezetátalakítási eljárás, cégek, kkv, törvény, Euler Hermes, DLA Piper
