A magyar kormány csak verbálisan van a topon

Covid: beszédes számok a járványról

A miniszterelnök a „tudós tanácsadó" urakkal
Fotó: Facebook
2020. november 9. Mára újabb „egészségügyi intézkedéseket” ígért Orbán Viktor miniszterelnök. Holnaptól elmaradnak a nem életmentő műtétek, és szinte minden kórház covidossá válik (vagyis el kell látnia a fertőzötteket). A járvány csökkentésére azonban nem igazán látszanak hatékony lépések. A környező országokban közben mintha nem annyira a verbális járványkezelésben hinnének.

Aki esetleg nem látta: csak szombaton és vasárnap majdnem 10 ezer új fertőzöttet találtak (szemben az előző hétvégi 7786 megbetegedéssel, ami 65 százalékkal haladta meg az azt megelőző hétvége adatát).  A halálozási adatok is siralmasak lettek. Szombaton és vasárnap összesen 188 honfitársunkat vitte el a koronavírus az előző hétvégi 120 után. A halálozási számokat persze lehet másképp értékelni: a tisztifőorvos korábban hangsúlyozta, hogy nálunk minden fertőzött elhunytat covidos áldozatként tartanak nyilván. Más országokban nem feltétlenül ez a helyzet, így jöhetnek ki a kedvezőbb számok.

A számokat lehet így is meg úgy is kevergetni – a kormány teszi is, amikor a friss adatokat az első hullám mostaninál sokkal jobb értékeivel összesítve kezeli –, de a helyzetet nehéz nem aggasztónak találni. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) Napi.hu által ismertetett kockázatértékelése szerint komoly aggodalomra okot adó járványügyi helyzetű ország az, amelyre a szervezet négy indikátora közül legalább kettő igaz. Jelen helyzetben Magyarországra mind a négy indikátor igaz.
Október végén a 100 ezer lakosra jutó kétheti halálozásban Magyarországnál csak Csehország és Belgium volt rosszabb. 
Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a bejelentett 14 napos új esetszám, ezen belül a 65 éven felüliek megbetegedése. Magas (egymillió lakosonként legalább 10) vagy folyamatosan növekvő a 14 napos halálozás. Magyarországon a november 5-ét megelőző 14 nap alatt Covid-19-ben egymillió lakosra számítva több mint 80 beteg hunyt el. Fontosnak tartják még, hogy a vizsgált és az igazolt pozitív esetek aránya 3 százalék alatt legyen. Ez nálunk még 20 százalék felett is volt.

Nem véletlenül, a magyar kormány ugyanis bár egyre hangoztatja, hogy a WHO ajánlása szerint jár el, a tesztelést (amit persze melegen ajánl az egészségügyi világszervezet) mellőzi. Nem csak mellőzi, egyenesen kampányt folytat annak „károssága” mellett. Legutóbb szombaton mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa, az M1 aktuális csatornáján, hogy „nem szerencsés tömeges koronavírus-antigén teszteket végezni”.
Most aligha lesz elég ugyanazt ismételgetni ezerszer
Az emberi erőforrások (Emmi) minisztere 2020. november 10-től elrendelte a halasztható beavatkozások – ideértve az egynapos sebészetet is – felfüggesztését. Azok a sürgősségi ellátások persze elvégezhetők, amelyek nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnap délután felhívást tett közzé, amiben azt kérik, hogy a szülők ne küldjék iskolába, óvodába gyermeküket. A miniszterelnöknek címezve közzétettek egy nyílt levelet is. Megkérdezik például, hogy hány halottnál húzódik az ésszerűség határa (érdemes az egész levelet elolvasni).
Kásler Miklós utasítása szerint valamennyi közfinanszírozott, aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézmény – kivéve azok, amelyek korábban mentesítést kaptak – köteles ellátni a középsúlyos és súlyos, igazolt Covid-fertőzött, valamint -gyanús betegeket. Ennek érdekében az intézményeknek 2020. november 9-től el kell különíteniük az összes finanszírozott ágyszámuk 40 százalékát. Az összes ágyszám 7 százalékát lélegeztetésre alkalmas ágyként kell biztosítaniuk.

A miniszterelnök már a hónap elején rendkívüli helyzetet hirdetett. Orbán Viktor szokatlanul nyíltan szólt arról, hogy a magyar kórházak december közepére elérhetik teljesítőképességük határát. Erről azóta többször is beszélt, a hétvégén a Facebookon a „tudós tanácsadó urakkal” folytatott tárgyalásról közzétett posztjában pedig jelezte: ma újabb „egészségügyi intézkedések” bejelentése várható.

Kérdés, hogy mit eredményezhet majd, hogy a járvány csökkentésére nem igazán látszanak hatékony lépések. Mondhatja napestig a kormányfő és a kijelölt kormányzati fejek, hogy mindjárt itt a vakcina, és azzal minden megoldódik. Sajnos azonban a messiásként várt oltóanyag (most attól eltekintünk, hogy honnan milyen szert hoznának be, és abban mennyire tud majd bízni a lakosság) sem tüntetheti el egy csapásra a járványt, annak minden egészségügyi hatásával együtt.
Már túlterhelt a rendszer
Jókora – de talán még mindig nem elegendő – figyelmet kapott, hogy a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) múlt csütörtöki, online kongresszusán a Medicalonline beszámolója szerint már „túlcsordult a rendszer”. A szakértők szerint szükség lesz az intézményekben azokra csapatokra, amelyek akkor kénytelenek dönteni, amikor több a koronavírusos beteg, mint az ellátásukhoz szükséges kapacitás.  Már most vannak olyan osztályok – mondta el Lovas András, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház központi aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályának vezetője –, ahol alkalmazni kellene a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szelektálásra vonatkozó ajánlását.

Az intézményekben rendelkezésre álló 1000 intenzív terápiás ágy 60-70 százaléka volt foglalt januárban, normál ellátás mellett. A rendelkezésre álló személyzet legfeljebb kétezer intenzív ellátásra szoruló beteget tud ellátni, ám a kórházi kezelésre szoruló Covid-19 betegek száma exponenciálisan nő. Vasárnapi adat szerint 5803 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 417-en vannak lélegeztetőgépen.

A Semmelweis Egyetem ÁOK Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezető főorvosa, Berényi Tamás arról is beszámolt, hogy több a kórházakban a „járulékos veszteség”. Ugyanis a nem koronavírus-fertőzöttek halálozása is megnő. Például az akut has tünetegyüttes miatt sebészeti beavatkozást igénylő betegek jellemzően nem kerülnek egy órán belül a műtőasztalra, mint normál ellátási rend esetén.
Mit tesznek a környező országokban?
Orbán Viktor (ismét) beszélt arról, hogy vigyázó szemeit Ausztriára veti. A Telex részletes írásban mutatta ki, hogy az osztrákok a járvány második hullámában jóval több korlátozást vezettek be, és gyakran jóval korábban is, mint a magyar kormány. Szomszédunk ráadásul többet tesztel, mégis nálunk magasabb a naponta talált fertőzöttek száma.
Ott a beltéri maszkhasználatot már szeptember közepén kötelezővé tették (Magyarország csak október közepén). Nyugati szomszédunknál este nyolc és reggel hat között van kijárási korlátozás.

Úgy tűnik egyébként, mintha a környező országok többségében mostanra már nem annyira az elsősorban verbális járványkezelésben hinnének. Romániában mától országszerte bezárnak az iskolák és óvodák, csak a bölcsődék és a napközik működhetnek tovább. Ugyancsak hétfőtől nem tarthatnak nyitva 21 óra után a boltok és áruházak. Ezen a téren a kivételt a benzinkutak, házhozszállítással foglalkozó vállalkozások és gyógyszertárak jelentik.

Csehországban egyelőre november 20-áig van érvényben szükségállapot. Ott korlátozzák a kiskereskedelmet, a szolgáltatások egész sorát és a szabad mozgást. Bezártak a vendéglők, az iskolák távoktatásra tértek át, szünetelnek a kulturális és a sportrendezvények. A koronavírus-járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb betiltotta az ötfősnél nagyobb rendezvényeket, valamint ezen a héten iskolai szünetet rendelt el.

Szlovéniában a kormány csütörtöki döntése szerint egy hétig még érvényben marad a hat főnél nagyobb csoportosulások tilalma, valamint - néhány kivétellel - továbbra sem nyithatnak ki a nem alapvető fontosságú cikkeket forgalmazó boltok, a vendéglátóhelyek és a szállodák, valamint a fodrász- és szépségszalonok. Marad az éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalom, és továbbra is kötelező a szájmaszk viselése mindenütt. Az oktatási intézmények - az elemi iskolák alsó tagozatos osztályai kivitelével - már október 19-étől távoktatásra álltak át.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok