A lakáshitel felvétele előtt is jó gondolni a béren kívüli juttatásra
2016. január 7.
Hamarosan választani kell a béren kívüli juttatások palettájáról. A cafeteria nem a cég „ajándéka", az mindenkinek a saját pénze, amit célszerű a lehető legjobban felhasználni. Ezért érdemes odafigyelni arra, hogyan is hozható ki a legtöbb ebből a juttatásból. Leginkább az adómentesen adható elemekre érdemes figyelni.
A cafeteriát terhelő adó az idén végre (a korábbi emelések után) csökkent. A mérséklődés azonban mindennek nevezhető, csak látványosnak nem. Így továbbra is érdemes a béren kívüli juttatási palettáról az adómentesen igényelhető elemeket megfontolni. Ezek közül véleményünk szerint kiemelkedő a lakáshitel törlesztésének céges támogatási lehetősége. Mint korábban kiszámoltuk: például az Erzsébet-utalványra kapott 8 000 forint a lakáshitel-cafeteria keretében 10 800 forintot jelent. A család így felszabaduló pénze pedig további megkötés nélkül bármire fordítható.
A lakáshitel-cafeteriára sokan úgy néznek, mint a régebbi (volt devizás) jelzáloghitelesek megsegítésére. Tulajdonképpen bevezetését is ezzel indokolta a kormány. Pedig erre a juttatási formára érdemes a hitelfelvétel előtt is gondolni. Az OTP Bank már a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK, régi nevén szocpol) mostani kiterjesztése előtt úgy kalkulált, hogy a különböző állami segítségek kombinációjával – amibe beletartozik a lakáshitel-cafeteria is – igazán kedvezményessé válhat a lakáshitel. (Az újabb, részletes számításaikat itt nézhetik meg). A mostani „szuperCSOK” esetében jelentősen javult ez a helyzet.
A legnagyobb magyar bank szerint a mintegy 710 ezer lakáshiteles közül több mint félmillióan élhetnének a törlesztés céges támogatásával. Mielőtt persze valaki nagyon beleélné magát, célszerű áttekintenie a feltételeket, esetleges kizáró okokat. Elsősorban azt, hogy a vett vagy venni kívánt lakás megfelel-e a méltányolhatóként megszabott feltételeknek. Utóbbiak egyébként meglehetősen egyszerűek: az elfogadható szobaszám 1-2 személyig 1-3, három fő esetében 1,5-3,5 szoba. Minden további személynek 0,5 szoba fogadható el.
Többen kérdezték, ezért leírjuk: az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait a 15/2014. minisztériumi rendelet szabályozza, a méltányolható lakásigényről a 12/2001. kormányrendelet szól. A támogatás maximumáról az szja-törvényben (1995. évi CXVII. tv. 1. számú mellékletének 2. pint 2.7 alpontja) rendelkeznek.
A munkáltatói támogatás öt év alatt ötmillió forintra rúghat (több munkáltató esetében is). A cégtől összesen kapott juttatás nem haladhatja meg vásárlás esetén az ingatlan vételárának, míg építés, bővítés, akadálymentesítés vagy korszerűsítés esetén a költségvetésnek a 30 százalékát.
Ahogy azonban érzékeltük, a többségnek nem a jogosultsággal (illetve annak hiányával), hanem azzal akad gondja, hogy munkáltatója nem hajlandó felvenni a lakáshitel-cafeteriát a béren kívüli palettára. Ahogy sokaknak ígértük, most leírunk néhány, reményeink szerint hatékony érvet. A legfontosabb: a vállalkozások válláról a kétségtelenül arra hárított felelősség súlyát le lehet venni. Például az OTP komplex szolgáltatást nyújt (de hasonló – bár talán nem ennyire széles körű megoldás – már más banknál is elérhető).
A vállalatok sokszor tartanak attól, hogy dolgozójuk „túl mohó”, vagyis a cafeteria kialakításával kapcsolatos költségeket céges kiadásnak minősíti, ezért nem is érdekli. Megjegyezzük, a már működő béren kívüli juttatásokra szerintünk ez igaz is, de öt százalékos költségen kár vitatkozni (ennyiről van ugyanis körülbelül szó a lakáshitel-cafeteria esetében). A már említett erzsébetes példánál maradva, a 10,8 ezer forint így 10,2 ezerre csökken. Kaptunk már olyan visszajelzést, hogy a költségek „átvállalása” segített a vállalattal való tárgyalás során (ahogy megtudtuk, később azután mégis a teljes összeget kapta meg a sikeresen érvelő dolgozó). Könnyebb persze a helyzet, ha a szakszervezet segítségét is lehet kérni a megállapodás tető alá hozásához. Az viszont biztos, hogy ha a dolgozók közül senki sem, vagy csak kevesen igénylik a lakáshitel-cafeteriát, akkor a cég sem fog azzal foglalkozni. Ezért mindenképp érdemes jelezni az igényt.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: OTP ADLAK, lakáshitel-cafeteria, OTP, béren kívüli juttatás, cafeteria
Cafeteria: mi a legjobb választás?
Fotó: Azénpénzem
A cafeteriát terhelő adó az idén végre (a korábbi emelések után) csökkent. A mérséklődés azonban mindennek nevezhető, csak látványosnak nem. Így továbbra is érdemes a béren kívüli juttatási palettáról az adómentesen igényelhető elemeket megfontolni. Ezek közül véleményünk szerint kiemelkedő a lakáshitel törlesztésének céges támogatási lehetősége. Mint korábban kiszámoltuk: például az Erzsébet-utalványra kapott 8 000 forint a lakáshitel-cafeteria keretében 10 800 forintot jelent. A család így felszabaduló pénze pedig további megkötés nélkül bármire fordítható.
A lakáshitel-cafeteriára sokan úgy néznek, mint a régebbi (volt devizás) jelzáloghitelesek megsegítésére. Tulajdonképpen bevezetését is ezzel indokolta a kormány. Pedig erre a juttatási formára érdemes a hitelfelvétel előtt is gondolni. Az OTP Bank már a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK, régi nevén szocpol) mostani kiterjesztése előtt úgy kalkulált, hogy a különböző állami segítségek kombinációjával – amibe beletartozik a lakáshitel-cafeteria is – igazán kedvezményessé válhat a lakáshitel. (Az újabb, részletes számításaikat itt nézhetik meg). A mostani „szuperCSOK” esetében jelentősen javult ez a helyzet.
Nem túl kemények a feltételek
A legnagyobb magyar bank szerint a mintegy 710 ezer lakáshiteles közül több mint félmillióan élhetnének a törlesztés céges támogatásával. Mielőtt persze valaki nagyon beleélné magát, célszerű áttekintenie a feltételeket, esetleges kizáró okokat. Elsősorban azt, hogy a vett vagy venni kívánt lakás megfelel-e a méltányolhatóként megszabott feltételeknek. Utóbbiak egyébként meglehetősen egyszerűek: az elfogadható szobaszám 1-2 személyig 1-3, három fő esetében 1,5-3,5 szoba. Minden további személynek 0,5 szoba fogadható el.
Többen kérdezték, ezért leírjuk: az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait a 15/2014. minisztériumi rendelet szabályozza, a méltányolható lakásigényről a 12/2001. kormányrendelet szól. A támogatás maximumáról az szja-törvényben (1995. évi CXVII. tv. 1. számú mellékletének 2. pint 2.7 alpontja) rendelkeznek.
A munkáltatói támogatás öt év alatt ötmillió forintra rúghat (több munkáltató esetében is). A cégtől összesen kapott juttatás nem haladhatja meg vásárlás esetén az ingatlan vételárának, míg építés, bővítés, akadálymentesítés vagy korszerűsítés esetén a költségvetésnek a 30 százalékát.
Ahogy azonban érzékeltük, a többségnek nem a jogosultsággal (illetve annak hiányával), hanem azzal akad gondja, hogy munkáltatója nem hajlandó felvenni a lakáshitel-cafeteriát a béren kívüli palettára. Ahogy sokaknak ígértük, most leírunk néhány, reményeink szerint hatékony érvet. A legfontosabb: a vállalkozások válláról a kétségtelenül arra hárított felelősség súlyát le lehet venni. Például az OTP komplex szolgáltatást nyújt (de hasonló – bár talán nem ennyire széles körű megoldás – már más banknál is elérhető).
A vállalatok sokszor tartanak attól, hogy dolgozójuk „túl mohó”, vagyis a cafeteria kialakításával kapcsolatos költségeket céges kiadásnak minősíti, ezért nem is érdekli. Megjegyezzük, a már működő béren kívüli juttatásokra szerintünk ez igaz is, de öt százalékos költségen kár vitatkozni (ennyiről van ugyanis körülbelül szó a lakáshitel-cafeteria esetében). A már említett erzsébetes példánál maradva, a 10,8 ezer forint így 10,2 ezerre csökken. Kaptunk már olyan visszajelzést, hogy a költségek „átvállalása” segített a vállalattal való tárgyalás során (ahogy megtudtuk, később azután mégis a teljes összeget kapta meg a sikeresen érvelő dolgozó). Könnyebb persze a helyzet, ha a szakszervezet segítségét is lehet kérni a megállapodás tető alá hozásához. Az viszont biztos, hogy ha a dolgozók közül senki sem, vagy csak kevesen igénylik a lakáshitel-cafeteriát, akkor a cég sem fog azzal foglalkozni. Ezért mindenképp érdemes jelezni az igényt.
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg.
.Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: OTP ADLAK, lakáshitel-cafeteria, OTP, béren kívüli juttatás, cafeteria
Kapcsolódó anyagok
- 2016.08.17 - Ki kaphat iskolakezdési támogatást?
- 2016.05.03 - Adóemelést is kapunk a nyakunkba
- 2016.03.11 - A végnapjaihoz ért a cafeteria?
- 2016.02.17 - Átszabják a SZÉP-kártyát
- 2016.02.10 - Ezek az egészségpénztárak tűnnek el
- 2016.01.28 - Akik többet kapnak béren kívül
- 2016.01.13 - Megítélte a Kúria az elvett cafeteriát
- 2016.01.07 - Elstartolt az OTP a CSOK-kal, februártól utalja a támogatást
- 2016.01.07 - Jelentős változások a lakáshitelezésben
- 2016.01.04 - Így változik a cafeteria az idén
- 2016.01.04 - Nagyobb lakást szeretne? Az állam is segít! (X)
- 2015.12.22 - Elégedett dolgozót akar? Adjon lakáshitel-cafeteriát!
- 2015.12.18 - Mi is ez a Lakáshitel-cafeteria és mire jó nekem?
- 2015.11.24 - Hol használható a turbózott Erzsébet?
- 2015.10.15 - Ingyenes is lehet a lakáshitel!
- 2015.02.15 - Cafeteria: élni és visszaélni
- 2015.02.05 - Többet adnak a cégek béren kívül
További kapcsolódó anyagok