Gyógyszertámogatás helyett SZÉP-kártya a nyugdíjasoknak

Cafeteria: élni és visszaélni

2015. február 15. A béren kívüli juttatást kínáló cégek felénél nem adnak lehetőséget az elemek közötti választásra, pedig a különbségek igencsak zsebbe vágóak lehetnek. Mint kiderült, annak sem lehet felhőtlenül örülni, ha újabb cégek vezetnek be cafeteriát. Nagy kérdés ugyanis, hogy ezt miként teszik.

Nem célszerű a béren kívüli juttatásból az idén rutinból, a korábbi években megszokott módon választani, hiszen az új korlátok az átlagos kerettel rendelkezőket is érintik. Korábban összeállítottunk egy ajánlati listát is. Több olvasónk is jelezte azonban, hogy hiába érné meg, nem választhat más elemet, mint amit felajánlanak. Bár az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári juttatások beépíthetőek a vállalkozások cafeteria rendszerébe, ezek mégis viszonylag korlátozottan érhetőek el a dolgozók számára – derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából a KutatóCentrum által elkészített kutatásból.

Kiszámoltuk, hogy tízezer forint bérként kifizetve mintegy 19,6 ezer forintba kerül a munkáltatónak. Ugyanekkora összegből önkéntes pénztári juttatásként 12,6 ezer forint juthat a dolgozónak. Ugyanennyit a hoznak az ugyanebbe a kategóriába sorolt egyéb cafeteria elemek is (a béren kívüli juttatások szabályairól, az új korlátokról itt tájékozódhat). Amennyiben azonban a cég a törlesztést támogatja, akkor mind a 19,6 ezer forint a munkavállalónál landolhat. (Mindebből öt százaléknyi költség lejöhet, hiszen többnyire ennyiért vállalják az erre szakosodott vállalkozások az adminisztrációt.)

A felmérés során a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem kap béren kívüli juttatást. De azoknál a munkáltatóknál is csak minden második helyen lehet a különböző juttatások közül válogatni, ahol van cafetéria. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka mondta, hogy cégük lehetővé teszi, hogy önkéntes pénztárat válasszanak. Igény pedig lenne erre – állapította meg a Stabilitás.

A cafeteria a számok alapján (még a költségekkel együtt is) alapvetően jó dolog. Lehet azonban kétélű is. Mint a Munkahelyiterror.blog.hu lehozta: a Schiller Opelnél a fizetések harmadát irányították volna át béren kívüli juttatásba. A bloghoz küldött levél szerint a dolgozóknak csak annyi választási lehetőségük volt, hogy vagy azonnal aláírják az új, módosított munkaszerződést, vagy ha ezek a feltételek nem tetszenek, fel lehet mondani. A cafeteria hátulütőjeként arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy az ide irányított összeg nem növeli a majdani nyugdíjat, és táppénz sem jár utána. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy míg a fizetés elég nehézkesen csökkenthető, a béren kívüli juttatást gond nélkül lehet megnyirbálni, vagy akár teljesen meg is vonni.

Nekünk is jeleztek már olvasók hasonló jelenséget. Az egyik esetben szintén a bér „átirányítása” szerepelt (elsősorban egyébként a dolgozók akarták így havi juttatásukat növelni), de előfordult az is, hogy a béremelést akarták így megoldani. Utóbbi még szakszervezeti segítséget is kapott. Akkor legalább a teljes emelést megkapták a munkavállalók, míg az előbbi történetben a cafeteria alacsonyabb adóterhéből fakadó „haszon” is alaposan megcsappant. A foglalkoztató hosszú vita után azt mondta, csak akkor változtat, ha az neki is megéri.

Egymillió idősebb is rákaphatna a turizmusra?

Elméletben semmiképpen sem fordulhatna elő ilyesmi, hiszen a cégeket elmarasztalhatná az adóhivatal. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, nem minden vállalkozás számára kockázatos az eljárás. Esetenként egyébként a cafeteriát, illetve annak némely elemét a kormányzat is nyíltan preferálja. Korábban az Erzsébet-utalvány volt a „sztár”, de mára a SZÉP-kártya viheti a prímet. Ezt az idei adóváltozások önmagukban is jól mutatják.

Van azonban még hová továbblépni. Horváth Tihamér, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: a kormányzatnak észre kellene vennie, hogy a SZÉP-kártya nem cafeteria, hanem gazdaságfejlesztő eszköz. Ezt szerinte éppen ezért tovább kellene fejleszteni. Például úgy, hogy a nyugdíjasok a gyógyszerár-támogatás növelése helyett a gyógyhelyek révén kaphatnának kedvezményes rehabilitációt, pihenést, gyógyulást. Horváth azt gondolja, hogy a négymillió nyugdíjast SZÉP-kártyás programmal biztosan turistává lehetne tenni.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, Stabilitás Pénztárszövetség, kutatás