Jól megvágják a béren kívüli juttatásokat

Cafeteria: durva adóemelés jön

A miniszter optimistán tekint előre
Fotó: Szóvívői tájékoztató

2014. október 22. A béren kívüli juttatások kereteit számításaink szerint 15 százalékkal vághatják vissza a cégek, ha az adójavaslatban szereplő adóemelést elfogadja a parlament. A cafeteria keret csökken, az ezen túli kifizetések pedig szintén durván drágulhatnak majd. Az adótörvényekban hosszan és részletesen foglalkoznak a nyugdíjbiztosításokkal.

A SZÉP-kártya kibocsátói, illetve az azt elfogadó szolgáltatók többször lelkendeztek arról, mekkora sikereket mutathatnak már fel, és ez milyen remekül alakulhat a jövőben. A parlamenthez már benyújtott adótörvény azonban alaposan lelohaszthatja a reményeket. A béren kívüli és az egyéb juttatások adóterhét 2015-ben a javaslat szerint brutálisan megemelik. Az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvénybe ugyanis a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnek be – a korábbi 14 százalék helyett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások vagy a SZÉP-kártya, Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót kénytelenek fizetni majd (a cafeteriára vonatkozó jelenlegi szabályokat itt nézheti meg).

A nemzetgazdasági miniszter az adótörvényről tartott tájékoztatóján (képünk) – ahol a béren kívüli juttatásokról egyáltalán nem ejtett szót – arról beszélt, hogy a különadók maradnak. Sőt! Varga Mihály szerint a távközlési adó internetre kiterjesztése azért indokolt, mert „a telefonálás és az üzenetküldés ma már sok esetben az interneten keresztül történik”. A kormányzat tagjaiban az nyilván fel sem merült, hogy sokan egyszerűen spórolás miatt tértek át az online kapcsolatra. Az adó mértéke a javaslat szerint minden megkezdett gigabyte után 150 forint. Egy átlagos netezőnek ez havi 600-900 forintot jelenthet, a kicsit aktívabbaknak két-háromezer forintra is rúghat. Kérdés persze, hogy a szolgáltatók (akik megfizetett társasági adójukkal csökkenthetik a fizetendő összeget) mit lépnek majd.

A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek. Ezer forintonként ugyanis majdnem 155 forinttal kerül majd többe a cégnek ez a juttatás, a plusz terhet nagy eséllyel egyszerűen áthárítják dolgozóikra. Ennél valamivel kisebb mértékben, de így is jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is. (Itt a szorzószámot emelték 1,53-ra.) Ebben az esetben a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó (hacsak a jogalkotók időközben nem gondolják meg magukat, amire hasonló adóemelési terveknél már volt példa). További változás még, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves keretet 450 ezerre csökkentik. A már most érzékelhető elkedvetlenedés után várhatóan még kevesebb vállalkozás gondolkodik majd cafeteriában.

A kormány ráadásul pont ellentétesen lép az önkéntes nyugdíjpénztárak reményeivel. A kasszák régóta emlegetik, hogy ezt a hosszú távra szóló megtakarítási formát a céges juttatások körében kiemelten kellene kezelni (külön keret megszabásával, illetve a többinél kedvezményesebb adó alkalmazásával), hogy a cégek – az egykori gyakorlathoz hasonlóan – ezt külön kínálva próbálják magukhoz kötni dolgozóikat. Az adó mértékének jelentős emelése ismét lefelé taszíthat egyet a válság után épp magukhoz térni készülő pénztárakon. Áttételesen alighanem így segítve a hiteltörlesztés céges támogatását (ami továbbra is adómenetes juttatás), de akár a nyugdíjbiztosítások térnyerését is.

Á nyugdíjbiztosítás is több ponton módosul

Az adótörvények hosszan és részletesen foglalkoznak viszont a nyugdíjbiztosításokkal is. Az indoklás szerint azért, mert az idei szabályozás önkéntes pénztári mintára készült, ettől pedig a biztosítási jogviszony jelentősen eltér. Néhány változtatással érzékelhetően az idén felbukkant anomáliákra reagáltak. Ilyen, hogy a törvény most nyomatékosítja: adókedvezmény csak az adóévben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt díjak után érvényesíthető. Előírják azt is, hogy az adókedvezmény a teljes befizetésre csak akkor érvényesíthető, ha a kockázati díjrész (ez tipikusan haláleseti, egészségkárosodási védelem ellentételezése), nem haladja meg a tíz százalékot. Ellenkező esetben meg kell osztani a szerződést, és csak megtakarítási összegre jár a jóváírás lehetősége. Ez nem csak a befektetési egységhez kötött (unit-linked), hanem a hagyományos nyugdíjbiztosításokra is vonatkozik.

Hiányosság még az idei szabályozásban, hogy nem rendelkezik a törvény arról, meddig vehető igénybe az adókedvezmény. Erre – az egészségkárosodás miatti részteljesítést kivéve – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését jelölik meg. A halálesetet a törvény tulajdonképpen a szerződőváltás speciális esetének tekinti. Ilyenkor a szerződő örököse automatikusan (a törvény erejénél fogva) válik a biztosítás szerződőjévé. Lényeges változtatás, hogy az állami támogatást akkor is vissza kell fizetni, ha a biztosítási fedezet díj-nemfizetés miatt csökken.

Belengetett magasabb családikedvezmény, támogatott házasság

Családi adóalap-kedvezmény
két gyerek után Ft/hó
2015.	62500
2016.	78125
2017.	93750
2018.	109375
2019.	125000
Forrás: adójavaslat

A családi kedvezmény további emelését is rögzítik a törvényben. Az egy eltartott utáni havi 62,5 ezer forint nem változik, ahogy a három és több gyerek utáni 206,25 ezer forint sem. Két gyerek után azonban 2016-tól már emelkedik az a kedvezmény, amellyel az összevont adóalap csökkenthető (az ütemezésről lásd táblázatunkat). Mielőtt azonban valaki lelkesen számolgatná, hogy a további években mennyire járhat jól, nem árt, ha tudja: az adótörvény évente megváltoztatható. Most mindenestre úgy néz ki, hogy 2019-ben a kétgyerekesek havonta 40 ezer forinttal több pénz felett rendelkezhetnek majd, ami a 2015. évi kétszerese.

A rendelkezésben pontosítják a kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozást, némi plusz bürokráciát (ami ellen ugye folyamatosan megy a harc, de mintha a legyőzendő minden ütközetből megerősödve kerülne ki) lopva a rendszerbe. Abban az esetben, ha egy kedvezményezett eltartottra tekintettel több magánszemély is jogosult a kedvezményre, az igénybevétel és a kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosultak közös nyilatkozatot tegyenek, amelyben rögzítik, hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, vagy közlik a megosztásra, közös érvényesítésre vonatkozó döntésüket. Szintén közös nyilatkozat szükséges a jogosult és a jogosultnak nem minősülő házastárs, élettárs közötti megosztás esetén is. A családi kedvezményt élettársként megosztók esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (élettársi nyilvántartás) való bejegyzésről szóló végzés ügyszámát, továbbá a lakóhelyet és a tartózkodási helyet is.

A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi. 2015-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság eléréséig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adótörvény, adójavaslat, parlament, cafeteria, béren kívüli juttatás, nyugdíjbiztosítás, ingatlanadó