Bukik a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány?

Fotó: Latzer Anna
2015. szeptember 17. Az Európai Bíróság mellett működő főtanácsnok szerint a magyar kormány nem korlátozhatná a SZÉP-kártya kibocsátók körét. A cafeteria rendszer átalakítása során pedig az egyik alapvető változtatás volt, hogy az utalványosokat kiszorították, az új plasztikot pedig csak három bank kínálhatja.

Rosszul áll az Orbán-kormány szénája egy perben, amelyet az Európai Bizottság indított a magyar kabinet egyik döntése ellen – állítja a Hvg.hu. Az uniós szervezet 2013 közepén indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen. Majd, miután a kabinet nem hátrált, az Európai Bírósághoz fordultak. Az ennek a fórumnak a munkáját segítő francia főtanácsnok, Yves Bot most azt állapította meg, hogy a magyar jogi szabályozása az uniós letelepedési irányelv által elismert szabadság jogellenes korlátozását jelenti. (Érdemes azért felidézni, hogy az étkezési utalványok korábbi kibocsátói között, akiknek valóban jelentős profitjára szemet vetett a kormányzat, jelentős szerepet játszottak francia szolgáltatók.)

Az tény, hogy mára az állam határozza meg a teljes piacot. Étkezési utalványban egyeduralkodó lett az Erzsébet, és például az üdülési csekket a SZÉP-kártya lőtte teljesen ki. Még az egészségpénztári szolgáltatások egy részét is ide terelték át. A kibocsátási jogot pedig kizárólagosan három bank kapta meg.

Élénkítenék a verseny, de a kormánynak van fegyvere


A főtanácsnok szerint probléma, hogy külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP kártyát, de nem fogadható el a cégforma szerinti megkötés sem. A magyar jog azon előírását is az irányelvbe ütközőnek találta, amely csak olyan vállalkozások számára teszi lehetővé a kártya kibocsátását, amelyek minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkeznek egy ügyfélszolgálati irodával. A tagállamok ugyanis nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek.

Az uniós malmok lassan persze őrölnek. A magyar cafeteria rendszer 2011-es átalakítását ugyanis 2012 elején kezdték vizsgálni, így várhatóan még elbíbelődnek a kérdéssel egy darabig. Most azonban egy lépéssel közelebb került az új, sikertörténetnek tálalt szisztéma kényszerű megszüntetése. Az esetleges változás azonban a szélesebb verseny révén a magyar lakosok érdekét szolgálhatná. Persze csak akkor, ha azzal együtt nem változtatna a kormány például az adóterheken (mint azt korábban tervezte, de végül visszakozott), vagy egyéb előírásokon.

A béren kívüli juttatások mostani szabályairól, a korlátokról itt tájékozódhat




Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok