A MABISZ megmondja, mekkora lehet a maximális költség

Brutálisan drága biztosítások

2013. december 13. Évente akár 10-12 százalékot is elvihet egy befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítás teljes költsége, ami azt jelenti, hogy minimum ekkora hozamot kellene biztosan kitermelnie minden évben a befektetésnek, hogy az ügyfél visszakapja a befizetett összeget. Ugyanakkor találhatunk 1-2 százalékos költséggel futó termékeket is. A Magyar Biztosítók Szövetsége mostantól megmondja, melyik a túl drága biztosítás.

Egy 10 éves unit linked biztosítás esetén 4,75- 6,75 százalék, egy 15 évesnél 4,25 - 6,25 százalék, míg egy 20 évesnél 3,75 - 5,75 százalékos Teljes Költségmutató (TKM) a maximális szint, ami még elfogadható – ez a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) közelmúltban elfogadott álláspontja. Márpedig a piacon szép számmal találhatunk ezeknél jóval drágább termékeket is, például 10 éves biztosításnál akár a 10-12 százalékos költségmutató is előfordul, de vannak mindössze 2 százalék körüli költségmutatóval működők is. (A unit-linked biztosítások árát itt találja.)

Évek óta hallhatjuk szakmai konferenciákon is, hogy „komoly költségoldali problémák vannak az életbiztosításokkal” (azaz drágák). Korábban azt is felvetette a felügyelet, hogy az ügyfelek ismerjék meg, mekkora jutalékot kap az ügynök a megkötött biztosítási szerződés után. (Az összes költségnek ugyanis ez jelentős részét adja.) Hiszen az ügynököt, így a jutalékot valójában az ügyfelek fizetik a befizetett díjukból. Erre ugyan hiába várunk, azért a költségekről némi fogalmat kaphat az ügyfél legalább a unit linked biztosítások esetében. Márpedig manapság a befektetési egységhez kötött életbiztosítások adják a teljes életbiztosítási piac díjfizetésének több mint 60 százalékát.

A biztosítók önszabályozás keretében – tehát nem jogszabály írja elő, hanem saját maguk döntöttek így - négy évvel ezelőtt vezették be az úgynevezett Teljes Költségmutatót (TKM), ami a unit linked életbiztosítások esetében összehasonlíthatóvá teszi a költségeket. Mivel ezeket a termékeket a biztosításon kívül hosszú távú megtakarítási céllal kötik az ügyfelek, ezt a célt csak a javasolt limitekkel lehet elérni – ez derül ki a MABISZ TKM-szabályzatából.

Hogy számolnak?

A TKM számításánál minden költséget figyelembe vesznek, ami rontja az ügyfél befektetésének értékét, így például az adminisztrációs díjakat, a fenntartási költségeket, a szerzési költségeket (benne a jutalékot), és azoknak az alapoknak a költségét is, amikbe a pénzt fektetik. Ha a unit linked biztosítás csak egy befektetés lenne, akkor az árát, azaz az összes költségét összehasonlíthatnánk a befektetési alapok költségszintjével, amit az úgynevezett teljes költség (Total Expense Ratio – TER) mutatóval mérnek. A pénzügyi felügyelet (tavasszal még PSZÁF) háttéranyagából az derült ki, hogy a befektetési alapoknál átlagosan 1-2 százalék között mozog a TER, azaz az összes költség (korábbi cikkünk erről táblázattal itt található). Az átlag függ attól is, hogy milyen fajta befektetési alapról beszélünk, de a fajtákon belül – például abszolút hozamú alapok - nagy szórással is találkozhatunk.

Csakhogy a unit linked kötelezően beépített kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítás díját is tartalmazza, tehát ennek a költségét is figyelembe kell venni, amikor összevetjük a befektetési alapokkal. A TKM számításánál egyébként egy adott típuspéldát vesznek alapul. A biztosított egy 35 éves személy, aki 1,5 millió forintos egyszeri díjas vagy évi 250 ezer forintos folyamatos díjfizetésű biztosítást vásárol 200 ezer forintos élet és/vagy balesetbiztosítással. Az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 évre, míg a folyamatos díjasoknál 10, 15 és 20 éves időtartamra számolnak költségmutatót.

Alig tartalmaz valós biztosítást

A unit linked biztosítások döntő többsége alig tartalmaz valódi kockázati biztosítást, hiszen egy 200 ezer forintos térítés gyakorlatilag semmire sem jó. Valójában azért pakolnak ilyen kis összegű biztosítást a termékbe, hogy az minél kisebb költséget jelentsen nekik. Egy 200 ezer forintos kockázati életbiztosítás valódi díja egy 35 éves ügyfél esetében maximum évi 800 forintot jelent 10 évre (ezzel felül is becsültük), ami az egyszeri díjas, 1,5 milliós terméknél mindössze 0,053 százalékkal dobja meg a TKM-et, a folyamatos díjasnál pedig 0,33 százalékkal.

Egy 200 ezer forintos balesetbiztosítást pedig 240 forintos éves díjjal megúszhat egy 35 éves ügyfél a piacon, ami a 1,5 milliós, egyszeri díjas esetében 0,016 százalékot, a 250 ezer forintos folyamatos díjú esetében pedig 0,096 százalékot dob az összes költségen.

Ha túl drága, figyelmeztetni kell

Jól látható, hogy nem ezek a kockázati biztosítási díjak dobják meg a TKM mutatókat a befektetési alapokhoz képest. Pedig sok unit linked biztosításról mondhatjuk el, hogy nagyon drága, összehasonlítva a befektetési alapok költségeivel, és a költségszintjük túllő a MABISZ által megszabott limiteken. Ugyanakkor – a MABISZ szerint – a biztosítási termék egyedi jellege miatt ésszerű, az ügyfél érdekeit nem sértő okból is lehet magasabb a maximális limitnél a TKM. Ilyen ok lehet például a magas kockázati tartalom (nagyobb összegű életbiztosítást tartalmaz), vagy a biztosítói költségeken túlnyúló egy vagy több szofisztikált eszközalap alapkezelési költsége. (Lásd például a befektetési alapoknál egy abszolút hozamú alap 18 százalékos költségét.)

A limitnél drágább biztosítást is lehet tehát árulni, azonban a biztosítónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét arra, hogy a biztosítás drágább a MABISZ által elfogadhatónál. Az okait pedig bemutathatja a biztosító, ha akarja.

Az Én Pénzem véleménye

Tegnap 5,7 százalékos hozammal lehetett 10 éves állampapírt vásárolni. Az államkincstárnál vezetett számla díjmentes, tehát ha egy 35 éves ügyfélnek 1,5 millió forintos megtakarítása van, és ott „ingyen” fekteti be a pénzét, akkor 10 év múlva 2,611 millió forintja lesz. Ha vesz hozzá egy 200 ezer forintos kockázati életbiztosítást (ami egyébként értelmetlen összeg, de muszáj ezzel számolnunk a TKM miatt), és ennek az egyszerűség kedvéért 10 évre a 8000 forintos díját előre levonjuk a befektetett pénzből, akkor 2,587 millió forintja lesz 10 év múlva.

Ha viszont unit linked biztosítást vásárol, és egy „olcsóbb" fajtát választ, például 2,5 százalékos TKM-mel, és az szintén hoz évi 5,7 százalékot, akkor is csak 2,055 millió forintja lesz 10 év múlva. Ráadásul kétséges, hogy biztosan hoz-e ennyit a befektetése. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy nagyobb hozamra tesz szert. Ehhez azonban jól kell teljesíteni az alapnak is, és az ügyfélnek is jól kell alapot választania.

Az Azénpénzem véleménye szerint a biztonságos befektetést kereső ügyfelek inkább vegyenek állampapírt és vásároljanak maguknak külön kockázati életbiztosítást. De a befektetési alapok mellé vásárolt kockázati életbiztosítással is jobban járhat az ügyfél a unit linked biztosítások magas költségei miatt. (Kivétel a befektetési alapok költségszintén mozgó unit-linked biztosítások.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: TKM, unit linked biztosítás, MABISZ, befektetési egységhez kötött biztosítás, teljes költség mutató, TER