A kiadások még azt is bőven meghaladják, mint amire gondolunk

Brutális, mennyit költünk saját zsebből az egészségre

Befelé a csőbe
Fotó: Oláh Tibor, MTI

2021. november 9. Mindenki mást hibáztat azért, mert nem jó a magyarok egészségi állapota. Végső soron azonban abban nagy az egyetértés, hogy a lakosok felelősek a jelenlegi helyzetért. Az emberek közben kábán bolyonganak a rendszerben, és – mint egy friss kutatásból kiderült – az általuk véltnél is mélyebben nyúlnak a zsebükbe egészségük érdekében.

Sokan emlékeznek még arra, hogy a 300 forintos vizitdíj ellen mennyire felhergelt mindenkit a jelenlegi, már jó hosszan uralmon levő kormánypárt. Ehhez képest például – ahogy ezt egy olvasónktól megtudtuk – a háziorvosi rendelőben a vérvétel korábban 500 forintos díja a duplájára nőtt, de most ősztől újra megkétszereződött. Utóbbi a Magyar Orvosi Kamara ajánlására történt. Számos más szálon is egyre csak húzzák ki a zsebünkből a pénzt.

A Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásában megállapította: az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező dolgozó magyarok közül a legtöbben úgy gondolják, egy év alatt 50 ezer forintnál kevesebbet költenek a maguk és a velük élők egészségére. Ebbe beleszámolják a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított forintokat is.

Évi 100 és 200 ezer forint közötti összeggel csak a háztartások 13 százaléka számol, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy akár 200-750 ezer forintot is elkölt. Ez átlagosan háztartásonként 96 ezer forintot jelent. A hivatalos KSH-adatok azonban – nyomatékosítja a pénztár – merően mást mutatnak, 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot adott ki az egészségére.

Csak tömjük az államkasszát!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a magyarok maguk fedezték, ami az uniós országok között az egyik legmagasabb arány. A jegybank korábbi elemzésében arról írt, hogy a magyar lakosság rosszabb állapotban van az elvárhatónál. Ezzel a mostanában közzétett Versenyképességi jelentésben is igen részletesen foglalkoztak. (A jelentést teljes egészében itt nézheti meg.)

A következtetés nagyjából ugyanaz, mint korábban: mindenkinek egészségesebben kellene élnie. Ehhez viszont fizetni kell, amit az MNB szerint „szervezett” formában lenne jó megtenni. Ez – jegyezzük meg mi – azért lenne „célszerű”, mert a költséglevonások révén a mostaninál jobban hizlalhatnák a lakosok a pénztárakat, biztosítókat, miközben a számlázás következtében fehéredő szolgáltatások (nem véletlenül ágál a szakma a „lakásrendelők” ellen) a világbajnok magas áfa segítségével szépen csorgatnák az államhoz a plusz bevételt.

A képet persze árnyalja a befizetések utáni 20 százalékos adókedvezmény. Ennek kihasználásához azonban megfelelő nagyságú adózott jövedelem kell. Az állam amúgy ennek most éppen eléggé betett a választás előtti nagy-nagy adóvisszaosztással (erről korábban részletesen írtunk).

Rekordkiadást hozott az idei első félév

Az idei első félévben a magyarországi egészségpénztárak a hivatalos MNB-adatok szerint 9,3 milliárd forint értékben finanszíroztak olyan szolgáltatásokat (jellemzően magán szakorvosi és fogászati ellátásokat) a tagoknak, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokat helyettesítették, kiegészítették. Ez rekordot jelent, 2016 és 2020 között az első félévben még csak 5,7-7,7 milliárd forint között volt ez az összeg.

A Prémium tagjai – tették közzé – 2021 első félévében az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 96 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért vagy termékekért. A legmagasabb kifizetés pedig 4,3 millió forint volt egy fogászati kezelésért. A kassza felmérése szerint a legnagyobb arányban fogászati problémák miatt fordultak magánorvoshoz az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők az elmúlt egy évben: mindössze 43 százalék hagyatkozott az állami ellátásra. 48 százalék inkább magánúton oldotta meg a fogászati gondokat, 9 százalék állami és magánorvosnál is járt.

A fiatalabbakat már sikerült fizetős ágra terelni

A magánellátás igénybevételének aránya a szűrővizsgálatoknál a második legmagasabb (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék fordul magánorvoshoz. A többnapos kórházi ellátásokat 20 százalék már magánúton vette igénybe, míg az egynapos kórházi ellátást igénylő beavatkozások esetében még többen – 25 százalék – fordultak a magán ellátórendszerhez.

Még beszédesebbek a kutatás részeredményei: az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül magánellátást leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben a valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalék, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonyabb, 32 százalék.

Arról, hogy miként húzzák ki a betegséggel a zsebünkből a pénzt, itt olvashat

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Azénpénzem
Címkék: egészség, egészségügy, magánegészségügy, MNB, egészségpénztár, Prémium, felmérés