Az MNB szerint a háztartások harmada helyett a fele adósodhatna el

Brutális béremelés jöhet

Csak úgy öntik majd a hitelt a bankok?
Fotó: Illyés Tibor, MTI

2018. április 19. Az új kormány még nem állt fel, de két fontos jelzés már érkezett arról, mi várható ebben a ciklusban. Még a választások előtt felkérték a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) és a jegybankot az új parlamenti ciklus gazdaságpolitikai irányainak kijelölésére. Mostanra már kirajzolódik, mi lehet a javaslatuk közös lényege.

Régóta ismert, hogy a kormánypárt (pontosabban talán a miniszterelnök és köre) arra számít, hogy a magyar gazdaság „kinövi” a különböző problémákat. Ehhez persze elsősorban az kell, hogy növekedés legyen. Az utóbbi években jól látszott, hogy ezt részben az építőipar felfűtésével (kedvezményes áfa és csok, de tulajdonképpen ide sorolható az engedélyezési szabályok enyhítése is) igyekeztek elérni. Már látszott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) némiképp aggódik a növekvő kockázatok miatt.

Az előbbiek tükrében különösen meglepő (még a szakértők körében is bombaként robbant), hogy a jegybank alelnöke, Nagy Márton (képünkön) a Portfolio.hu hitelezési konferenciáján a hitelezés elképesztő mértékű felfuttatásáról beszélt. A vállalati hitelek évi 10-15 százalékos, a lakossági kölcsönöknek pedig 15-18 százalékos (az utóbbi a lakáshiteleknél) bővülését tartaná jelenleg a jegybank „egyensúlyinak”. Nagy Márton kifejtette: 2030-ra a bankrendszer mérlegfőösszegének GDP-hez mért aránya a mostani 95-ről 160 százalékra emelkedhet, a magánszektor banki hitelállománya pedig a GDP 32 százalékáról 70 százalékára nőhet

Ez az igen meredeknek tűnő váltás nem is annyira meglepő, hiszen az MNB alelnöke maga is kiemelte, hogy 1 százalékos hitelbővülés a GDP 0,2-0,4 százalékos növekedését eredményezi. (Így tehát fűthető a növekedés.) Nagy Márton előadásából persze nem csak ez derült ki. Szerinte ez egészséges lesz, nem kell tehát félni a túladósodottságtól, mert a háztartások minél szélesebb köre vesz fel hitelt – jelenleg a háztartások 32 százalékának van hitele, ezt vinnék fel 40-50 százalékra –, és a „reálkonvergencia a bérekben is megvalósul”.

A kamara már elkészítette javaslatát

Úgy véljük, ez nagyon fontos feltétel. Ráadásul meglehetősen egybevághat azzal a javaslattal, amit – mint a Magyar Idők megírta – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) készített a kormány részére. Parragh László, az MKIK elnöke a kormányzati lapnak elmondta: a választások előtt kapott felkérést a kamara, valamint az MNB arra, hogy az új parlamenti ciklus gazdaságpolitikai irányainak kijelölését segítse a piaci szereplők bevonásával.

Mint kiderült: a gazdasági stratégia célja, hogy a következő években az ország egy fenntartható, erősödő növekedési pályára álljon. A bérfejlesztések folytatásával kapcsolatban Parragh kiemelte, a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, akár a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás felülvizsgálatával, kibővítésével.

Néhány részlet az MKIK javaslatából
Megnevezés	Intézkedés
Bérre rakódó céges teher	A szochó mértéke akár a felére is csökkenhet
Szja	A jelenlegi 15 százalékos kulcs egyszámjegyűvé válhat
Áfa	A kedvezményes (5%-os) körbe kerülhet a liszt, a kenyér
Egészségügy, nyugdíj	Az öngondoskodás erősítése (több, vagy más adókedvezménnyel?)

Az elnök az Mfor-nak további részleteket is elárult (a fontosabb elemeket táblázatba szedtük). Ezek közül az egyik, hogy a most induló kormányzati ciklusban a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét 10 százalék alá lehetne csökkenteni. Ez nyilvánvalóan nagyobb mozgásteret adna a cégeknek a béremelésre. Parragh szerint a személyi jövedelemadó jelenlegi 15 százalékos kulcsát is le kell vinni az egyszámjegyű tartományba.

Érdemes felidézni, hogy a jelenleg érvényben levő hatéves bérmegállapodás alapján a most 19,5 százalékos szochó négy lépésben 2-2 százalékponttal csökkenhetne 2022-re 11,5 százalékra. Utóbbinak feltétele, hogy 2019-től a reálkereseti mutató minden alkalommal 6 százalékkal nőjön. A megállapodásban egyébként az is szerepel, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018. után egyeztet majd a kormány.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bér, béremelés, hitel, eladósodottság, növekedés, GDP