Hosszú út vezetett idáig

Botrányosan kiszolgáltatottak a magyar dolgozók

Fotó: MASZSZ

2026. február 12. A mostani kormány szisztematikusan bontotta le a munkavállalók jogait – mutatta ki a szakszervezet. A MASZSZ legfontosabb követeléseinek érvényesítése mellett kezdett kampányba – még a gödi gyár körüli vihar előtt. Bevallottam azonban az országgyűlési választásokra időzítve.

Éveken át rákkeltő nehézfémeket tartalmazó levegőben dolgozott a gödi Samsung-gyárban a cég alkalmazottainak egy része, és bár egy külsős cég már 2021-ben jelezte nekik a problémát, a Samsung SDI vezetősége sokáig nem csinált semmit – írta meg a Telex (és ez az ügyben már nem az első cikkük volt). A Samsung SDI Magyarország gödi üzeme minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, működése átlátható – közölte a társaság kedden az MTI-vel. Az egész ügy pillanatokon belül erős politikai felhangot kapott.

Keresztbe kasul tett feljelentgetések, cáfolatok és bizonygatások kísérik az egész történetet. Úgy tűnik, a dolgozók kiszolgáltatott helyzetét azonban szinte mindenki azonnal elhitte. Nem véletlenül. A mostani kormány ugyanis szisztematikusan bontotta le a munkavállalók jogait. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a munkavállalók legfontosabb követeléseinek érvényesítése mellett kezdett kampányolni – még a gödi gyár körüli vihar előtt. Bevallottam azonban az országgyűlési választásokra időzítve.

Úgy csinálnak, mintha a cég és a munkavállaló egyenrangú felek lennének

A MASZSZ által összeállított „Fehér könyv” (ezt itt töltheti le) végig veszi, miként szorították egyre inkább satuba a dolgozókat. 2012-es hatálybalépésével elkezdődött annak a jogi szabályozási környezetnek a kialakítása, amely a munkáltatók mozgásterét növelte és ezzel párhuzamosan minden korábbinál kiszolgáltatottabb, alárendeltebb helyzetbe hozta a munkavállalókat. A törvény megalkotása során a jogalkotó a munkajogot a magánjog részének tekintette, így egyértelmű szándéka volt, hogy a szabályozást a polgári joghoz közelítse, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a munkavállaló és a munkáltató nem egyenrangú, érdekérvényesítő képességük nem azonos.

A törvény későbbi módosításai, így például a munkaidőszervezésre vonatkozó szabályokat megváltoztató 2018 decemberi módosítás, a „rabszolgatörvény” csak tovább fokozták a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Az új Munka törvénykönyve szemléletváltást hozott a kollektív szerződésekkel kapcsolatban is. A korábbiaktól eltérően – bizonyos kivételek mellett – a kollektív szerződés a törvény szabályaitól korlátozás nélkül, így akár a munkavállalók hátrányára is eltérhet.

Sokat mondó a jogviták visszaszorulása

A munkaügyi perek száma drasztikusan csökkent az utóbbi másfél évtizedben. Míg 2010-ben az összesen érkezett munkaügy jogviták száma országosan közel 27 ezer volt, addig az utóbbi 5 évben ez a szám 3500 és 4500 között mozgott. Ez persze a szakszervezet szerint nem azt jelenti, hogy a munkavállalók elégedettebbek lennének, hanem azt, hogy a munkajogi konfliktusok javarészt feloldatlanok maradnak.

Az eljárásjogi és az anyagi jogi – például a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén alkalmazott – szabályok nem segítik a munkavállalókat abban, hogy nagyobb hajlandósággal érvényesítsék munkajogi igényeiket, inkább érdektelenné teszik vagy egyenesen elriasztják őket. Összességében e negatív irányú változtatások komoly visszalépést eredményeztek a foglalkoztatás egész területén, rendkívüli módon fokozva a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

Satufék a sztrájkoknál, háttérben a balesetvédelem

A sztrájktörvény 2010 év végi módosítása óta a dolgozók sztrájkhoz fűződő joga sem érvényesül maradéktalanul, egyes ágazatokban pedig gyakorlatilag ellehetetlenült. Azzal, hogy a törvénymódosítás a sztrájk jogszerűségét a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál a „még elégséges szolgáltatás” mértékének és feltételeinek megállapításához kötötte, ellehetetlenítette az egyik legnagyobb szervezettséggel bíró területen a leghatékonyabb nyomásgyakorlás alkalmazását.

Az is egyértelmű, hogy a kormány nem veszi elég komolyan a munkahelyi balesetek megelőzését. Kevés és nem elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés. Az elmúlt időszakban pedig több, a helyzetet súlyosbító munkavédelmi jogszabályi változás is történt: bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: munka, dolgozó, munkavállaló, szakszervezet, MASZSZ, sztrájk, rabszolgatörvény