Csak egy esettanulmány lesz a 60 éves OPEC?

Borús jövőt jósolnak az olajpiacnak

2020. szeptember 17. Mától tartják az OPEC-országok és a velük megegyezett olajtermelők ülését (OPEC+), hogy felmérjék: a termelésük csökkentését vállaló államok mennyiben tartják magukat a legutóbb meghatározott kvótákhoz. A koronavírus-járvány alaposan megviselte a piacot. A világ olajigénye idén átlagosan 10 százalékkal esett.

Az OPEC államai és néhány a szervezeten kívüli olajtermelő – köztük Oroszország – még 2016 végén állapodtak meg termelésük szabályozásáról, hogy amennyire csak lehet, stabilan tartsák az olajárakat. Nem sokan hittek akkor benne, de a kvótákat, amelyeket azóta többször is újraszabtak, nem mentesen időnként vitáktól, de valamennyien betartották. Kivételt csak idén tavasszal jelentett egy rövidebb időszak, amit azonban áprilisban végül úgy sikerült lezárni, hogy kitermelésük addigi legnagyobb csökkentésében állapodtak meg.

Az olajtermelő országok kartellje akár ünnepelhetne is, hétfőn töltötte be 60. évét: az 1960. szeptember 10–14-i bagdadi konferencián hozta létre Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela. Ma 13 tagja van. Jelentősége igazán 1973-ban nőtt meg, amikor Izrael és Egyiptom, Szíria, Jordánia, valamint Irak háborúját követően (Jom kippur háború) embargót hirdettek a nyugati világgal szemben, majd ezt követően is – sikerrel - igyekeztek magasan tartani a fekete nyersanyag árát. Noha azóta – részben az USA olajtermelésének növekedése és az északi-tengeri lelőhelyek kiaknázása következtében – tagjainak részesedése a világtermelésből jelentősen csökkent, tevékenysége még mindig meghatározza a nemzetközi szabadpiaci árakat.

Csökken az OPEC befolyása

Az OPEC tagjainak azonban az évfordulón mégsem lesz okuk arra, hogy ünnepi hangulatban ülésezzenek. A Bloomberg elemzője szerint a szervezet befolyása az olaj árára sosem volt korlátlan, és már jó ideje folyamatosan csökken. Mindenki 1973-ra emlékszik – mondja -, pedig korábban is előfordult, hogy nem sikerült megakadályozni az árak összeomlását, most pedig még rosszabb a helyzet. A koronavírus okozta válság miatt visszaeső kereslet lenyomta az árakat, az OPEC államainak erőfeszítéseit termelésük visszaszorítása és az olaj árának emelése érdekében azonban az amerikai palatermelők termelésének növekedése ellensúlyozni fogja.

Nem feltétlenül tört meg azonban az OPEC befolyása a piac felett – teszi mindjárt hozzá. Az alacsony olajárak miatt ugyanis kevesebb pénzt fektetnek új források feltárására. Amikor pedig a globális gazdaság helyreáll, és a kereslet megugrik, olyan hiány várható, ami megerősítheti a szervezetet. Másrészt viszont a kereslet menthetetlenül csökken, mivel az új innovációk lehetővé teszik a világ számára, hogy az olajat alternatív üzemanyagokkal helyettesítse. Ebben az esetben – vonja le végső következtetését az elemző - ahelyett, hogy újjáéledne a kartell hatalma, csak egy érdekes esettanulmány lesz a gazdaságtörténetben.

Visszaesett a kereslet

A koronavírus-járvány alaposan megviselte a piacot. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint január és július között a világ olajigénye átlagosan napi 10,5 millió hordóval volt alacsonyabb a tavalyinál, vagyis nagyjából 10 százalékkal. Ezt némi élénkülés követte, de az év további részében további jelentős lassulással számolnak a világ számos részén fellángoló Covid-19 miatt. Az OPEC is 400 ezer hordóval csökkentette amúgy sem optimista idei előrejelzését szeptemberben. Havi olajpiaci jelentése (MOMR) szerint a globális olajigény átlagosan 90,2 millió hordó lesz, ami 9,5 millió hordós csökkenés 2019-hez képest, és jövő évi keresleti kilátásait is visszavette.

Az olajpiaci hangulat komor keresleti kilátásai miatt az elemzők többsége az év hátralevő részében 35 és 40 dollár között várja Brent és a WTI piaci árát. Bár éppen tegnap 40 fölé került mindkét meghatározó olajtípus. Kérdés persze, hogy ez az emelkedés mennyire lesz tartós. A hirtelen ugrást ugyanis magyarázhatja, hogy az USA partjait a hét elején elérő Sally hurrikán miatt az amerikai kormány adatai szerint a tengeri kőolajtermelés 21 százaléka, vagyis csaknem napi 396 000 hordó termelés esik ki a Mexikói-öbölben. Szerepet játszhat az is, hogy szerdán tették közzé a Vitol Group, a világ legnagyobb független olajkereskedője elemzését. A cég, ellentétben riválisaival, úgy véli, hogy a globális olajkészletek csökkennek az év hátralévő részében.

Hosszabb távon az árak emelkedésére számítanak a Citigroup vezetői is. Ők azonban úgy vélik, hogy 2021 végéig is eltart, amíg a globális olajfogyasztás visszatér a 2019-es napi 101 millió hordós szintre. Jövőre átlagosan 55 dolláros árra számítanak; szerintük az északi-tengeri Brent az év végére éri el a 60 dolláros szintet, a WTI az 58 dollárt.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: OPEC, olaj, olajár