Túlélhetnek a kasszák, esélyes a hetven százalékos tagdíjfizetés
2015. január 23.
Örülhetnek a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartó tagok, ugyanis 2014-ben többségüknek mintegy 10 százalékkal hízott a vagyona. Még a legalacsonyabb teljesítmény is bőséges reálhozamot termelt. Most a tagokon múlik a pénztárak túlélése, amire a legfrissebb adatok alapján igenis van remény, a díjfizetési arány ugyanis jelentősen megugrott. A fizetésnek már nincs semmi kockázata, csak jól járhatnak vele a tagok.
Egyre fogyó létszámban ugyan, de évről-évre bizonyítják a magánnyugdíjpénztárak a tagjaiknak, hogy jó döntés volt náluk maradni. Szépen gyarapszik ugyanis azoknak a pénze, akiknek nem „mentette meg” a kormány a nyugdíját. A legtöbb hozamot felmutató portfólióban 354 ezer forinttal hízott 2014-ben az átlagtag számlája, akinek év elején 3 millió 93 ezer forintja volt. (Az MNB adatai szerint 62 415 tagnak 193 milliárd forintja volt év elején.) A legnagyobb, 11,46 százalékos hozamot a Budapest Nyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfóliója érte el. (Lásd a táblázatot a cikk végén!)
De nem maradt szégyenben a többi pénztár sem, a klasszikus (legkonzervatívabb befektetési politikát folytató) portfóliók kivételével ugyanis mindannyian 10 százalék körüli hozamot termeltek a tagoknak. De még a legkisebb, 2,7 százalékos hozamot termelő Szövetség Nyugdíjpénztár klasszikus portfóliója is reálhozamot tud felmutatni, hiszen az éves infláció negatív, mínusz 0,2 százalék volt. A pénzét itt tartó átlagtagnak 83 500 forinttal nőtt a vagyona.
Ilyen eredmények mellett talán a tagok is nagyobb kedvvel fizetnek majd tagdíjat, ami a kasszák túlélésének záloga. Mint ismert, hetven százalékos tagdíjfizetési arányt kell elérni a tavalyi törvénymódosítás szerint, különben be kell zárni a kasszát. A pénztárak alacsony tagdíjakat írtak elő (ezeket itt gyűjtöttük csokorba), és a négyből három az egész éves tagdíjat egy összegben kéri. (Kivétel az MKB Magánnyugdíjpénztár, amely havi díjfizetést szeretne.) Az éves tagdíjfizetés a tagoknak és a pénztáraknak is olcsóbb. A törvény pedig nem tiltja – érvelnek a kasszák.
Több pénztár is igen bíztató tagdíjfizetési kedvről számolt be portálunknak. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál tavaly decemberben teszt jelleggel ezer forintos tagdíjat írtak elő 2014-re, aminek az lett az eredménye, hogy három hét alatt a tagok 60 százaléka fizetett – mondta Gémes Imre, a pénztár igazgatótanácsának elnöke az Azénpénzem.hu-nak. Ez az arány különösen annak fényében bíztató, hogy sokan csak januárban kapcsoltak, és érdeklődtek, hogy miről is van szó, ők is fizetnének. A 2015-ös havi 200 forintos, évi 2400 forintos tagdíj befizetését a Budapest már januárban várja a tagoktól (a törvény szerint áprilistól kell elérni a hetven százalékos fizetési arányt). Erről a múlt héten kaptak levelet a tagok. Adományt a működés fenntartásához nem kér a kassza (egyébként ez az egyetlen, amelyik nem kér), ugyanis 400 millió forintos tartaléka volt 2014 végén, ami önmagában is minimum öt év működésére elegendő – hangsúlyozta Gémes.
Az MKB Nyugdíjpénztár Magán ágának a következő három éves működéséhez szükséges összeg már most rendelkezésre áll a működési és likviditási tartalékokból – tudtuk meg Lehoczky László ügyvezető igazgatótól. Ez változatlan feltételek mellett a tagok adományfizetésével öt évre növelhető. Az MKB is levelet küldött a tagjainak, amelyben kéri a tagdíjfizetést. Ezt ugyancsak a múlt héten kapták meg a tagok, ezért még korai nyilatkozni a fizetési kedvről. A pénztár korábban is kért tagdíjat, 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben a tagok 30 százaléka fizetett.
Ez egyébként kifejezetten bíztató arány lehet annak fényében, hogy korábban teljes bizonytalanság övezte, mi lesz a befizetett pénz sorsa, ha esetleg a kormány mégis felszámolná a magánnyugdíjpénztári szektort. (Márpedig sokan erre fogadtak volna.) A tavalyi törvénymódosítás viszont tisztázza ezt a kérdést is. Ha valamiért visszakerülne a tag a tb-rendszerbe, ezt a tagdíjat a reálhozamokkal együtt visszakapja. Akárcsak a reálhozamot, ami csak a 2014-es évet elnézve elég szép összeget jelent. Mint látható, az átlagos vagyonnál a reálhozam idén 300 ezer forint körül alakul, egy ötmilliós vagyonnál pedig mintegy 500 ezret jelent.
Ráadásul a törvény lehetővé teszi, hogy egy tag tulajdonképpen bármikor úgy döntsön, mégis a tb-rendszert választja a magánnyugdíjpénztár helyett. Így egészen a nyugdíjba vonulásig kockázat nélkül mindenki megtarthatja magának ezt az opciót, és elég akkor választania. Váradi Péter, a legnagyobb magánnyugdíjpénzár, a Horizont igazgatótanácsának elnöke szerint ez nagyon jó üzlet. Azért ára is van, ami a tagdíjfizetésből levont költség és az adomány. (Az adomány nem kötelező, az nem növeli az egyéni számlát, azt nem kaphatja vissza a tag, de a működtetéshez kérik a kasszák. A mostani agyonszabályozott rendszerben ugyanis a tagdíjból a költségekre levonható 2,5 százalék valójában nem fedezi a költségeket.)
Éppen a tagdíjfizetés vagy az adomány miatt lehet olyan, aki viszont nem akar erre áldozni. Váradi szerint annak, akinek nagyon kevés vagyon halmozódott fel a számláján, és mindössze néhány százezer forintos egyenleggel rendelkezik, nem biztos, hogy megéri maradni (arányában neki sokba kerülhet). Ezért jó, hogy most már úgy dönthet a tag, hogy visszamegy a tb-rendszerbe, amire korábban nem volt lehetőség. Sokan ugyanis dacból maradtak. Most viszont a nemfizetők a kasszák működését veszélyeztetik, ezért kérik a pénztárak őket, hogy ha idén nem fizetnek, lépjenek vissza az állami rendszerbe. Váradi úgy véli, hogy 5-20 százalék között is lehet a visszalépők aránya. A Horizont kampányba kezdett a díjfizetés érdekében, és ezzel már 40 százalékra sikerült felhúzni a fizetők arányát. A tagdíjfizetők döntő része náluk adományt is fizet. A tartalékok egyébként az adományok nélkül is elegendőek lennének a következő 1,5-2 év működési költségeire.
A hetven százalékos tagdíjfizetési arány elérése rövid távon megmentheti a magánnyugdíjpénztárakat, hosszú távon viszont megoldást kellene találni, ugyanis a működési költségek meglehetősen magasak. Mint az MKB Magánnyugdíjpénztár a levelében fogalmaz: tagonként ez havi 1500 forintot tesz ki, ami 18 ezer forint egy évben. A szakma szerint a magas költség döntően az államnak „köszönhető”. Ennek ugyanis töredékéből is fenntartható lenne a rendszer, de a szigorú szabályozás megdrágítja, nem mellesleg a felügyeleti díj (amit még a nagy, működő szektorra szabtak) a működési költség 15-25 százalékát teheti ki pénztáranként. Ez szektorszinten a 200 milliárd forintos vagyonnal számolva közel 60 millió forintot jelent. A hosszú távú megoldást az önkéntes nyugdíjpénztárba olvadásban látnák a pénztári szakemberek.
A magánnyugdíjpénztárakról részletes adatokat (tagdíj, létszám stb) és korábbi hozamokat itt találja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Forrás: Azénpénzem.hu számítás a pénztárak portfólió adatai alapján.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: magánnyugdíjpénztár, manyup, Horizont, MKB Magánnyugdíjpénztár, Szövetség, Budapest Nyugdíjpénztár, reálhozam
Bombázó hozamok hizlalták a magánnyugdíjpénztári tagok vagyonát
Egyre fogyó létszámban ugyan, de évről-évre bizonyítják a magánnyugdíjpénztárak a tagjaiknak, hogy jó döntés volt náluk maradni. Szépen gyarapszik ugyanis azoknak a pénze, akiknek nem „mentette meg” a kormány a nyugdíját. A legtöbb hozamot felmutató portfólióban 354 ezer forinttal hízott 2014-ben az átlagtag számlája, akinek év elején 3 millió 93 ezer forintja volt. (Az MNB adatai szerint 62 415 tagnak 193 milliárd forintja volt év elején.) A legnagyobb, 11,46 százalékos hozamot a Budapest Nyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfóliója érte el. (Lásd a táblázatot a cikk végén!)
De nem maradt szégyenben a többi pénztár sem, a klasszikus (legkonzervatívabb befektetési politikát folytató) portfóliók kivételével ugyanis mindannyian 10 százalék körüli hozamot termeltek a tagoknak. De még a legkisebb, 2,7 százalékos hozamot termelő Szövetség Nyugdíjpénztár klasszikus portfóliója is reálhozamot tud felmutatni, hiszen az éves infláció negatív, mínusz 0,2 százalék volt. A pénzét itt tartó átlagtagnak 83 500 forinttal nőtt a vagyona.
Ilyen eredmények mellett talán a tagok is nagyobb kedvvel fizetnek majd tagdíjat, ami a kasszák túlélésének záloga. Mint ismert, hetven százalékos tagdíjfizetési arányt kell elérni a tavalyi törvénymódosítás szerint, különben be kell zárni a kasszát. A pénztárak alacsony tagdíjakat írtak elő (ezeket itt gyűjtöttük csokorba), és a négyből három az egész éves tagdíjat egy összegben kéri. (Kivétel az MKB Magánnyugdíjpénztár, amely havi díjfizetést szeretne.) Az éves tagdíjfizetés a tagoknak és a pénztáraknak is olcsóbb. A törvény pedig nem tiltja – érvelnek a kasszák.
Túlélhetnek a kasszák
Több pénztár is igen bíztató tagdíjfizetési kedvről számolt be portálunknak. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál tavaly decemberben teszt jelleggel ezer forintos tagdíjat írtak elő 2014-re, aminek az lett az eredménye, hogy három hét alatt a tagok 60 százaléka fizetett – mondta Gémes Imre, a pénztár igazgatótanácsának elnöke az Azénpénzem.hu-nak. Ez az arány különösen annak fényében bíztató, hogy sokan csak januárban kapcsoltak, és érdeklődtek, hogy miről is van szó, ők is fizetnének. A 2015-ös havi 200 forintos, évi 2400 forintos tagdíj befizetését a Budapest már januárban várja a tagoktól (a törvény szerint áprilistól kell elérni a hetven százalékos fizetési arányt). Erről a múlt héten kaptak levelet a tagok. Adományt a működés fenntartásához nem kér a kassza (egyébként ez az egyetlen, amelyik nem kér), ugyanis 400 millió forintos tartaléka volt 2014 végén, ami önmagában is minimum öt év működésére elegendő – hangsúlyozta Gémes.
Az MKB Nyugdíjpénztár Magán ágának a következő három éves működéséhez szükséges összeg már most rendelkezésre áll a működési és likviditási tartalékokból – tudtuk meg Lehoczky László ügyvezető igazgatótól. Ez változatlan feltételek mellett a tagok adományfizetésével öt évre növelhető. Az MKB is levelet küldött a tagjainak, amelyben kéri a tagdíjfizetést. Ezt ugyancsak a múlt héten kapták meg a tagok, ezért még korai nyilatkozni a fizetési kedvről. A pénztár korábban is kért tagdíjat, 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben a tagok 30 százaléka fizetett.
Ez egyébként kifejezetten bíztató arány lehet annak fényében, hogy korábban teljes bizonytalanság övezte, mi lesz a befizetett pénz sorsa, ha esetleg a kormány mégis felszámolná a magánnyugdíjpénztári szektort. (Márpedig sokan erre fogadtak volna.) A tavalyi törvénymódosítás viszont tisztázza ezt a kérdést is. Ha valamiért visszakerülne a tag a tb-rendszerbe, ezt a tagdíjat a reálhozamokkal együtt visszakapja. Akárcsak a reálhozamot, ami csak a 2014-es évet elnézve elég szép összeget jelent. Mint látható, az átlagos vagyonnál a reálhozam idén 300 ezer forint körül alakul, egy ötmilliós vagyonnál pedig mintegy 500 ezret jelent.
Ráadásul a törvény lehetővé teszi, hogy egy tag tulajdonképpen bármikor úgy döntsön, mégis a tb-rendszert választja a magánnyugdíjpénztár helyett. Így egészen a nyugdíjba vonulásig kockázat nélkül mindenki megtarthatja magának ezt az opciót, és elég akkor választania. Váradi Péter, a legnagyobb magánnyugdíjpénzár, a Horizont igazgatótanácsának elnöke szerint ez nagyon jó üzlet. Azért ára is van, ami a tagdíjfizetésből levont költség és az adomány. (Az adomány nem kötelező, az nem növeli az egyéni számlát, azt nem kaphatja vissza a tag, de a működtetéshez kérik a kasszák. A mostani agyonszabályozott rendszerben ugyanis a tagdíjból a költségekre levonható 2,5 százalék valójában nem fedezi a költségeket.)
Menjenek a potyautasok!
Éppen a tagdíjfizetés vagy az adomány miatt lehet olyan, aki viszont nem akar erre áldozni. Váradi szerint annak, akinek nagyon kevés vagyon halmozódott fel a számláján, és mindössze néhány százezer forintos egyenleggel rendelkezik, nem biztos, hogy megéri maradni (arányában neki sokba kerülhet). Ezért jó, hogy most már úgy dönthet a tag, hogy visszamegy a tb-rendszerbe, amire korábban nem volt lehetőség. Sokan ugyanis dacból maradtak. Most viszont a nemfizetők a kasszák működését veszélyeztetik, ezért kérik a pénztárak őket, hogy ha idén nem fizetnek, lépjenek vissza az állami rendszerbe. Váradi úgy véli, hogy 5-20 százalék között is lehet a visszalépők aránya. A Horizont kampányba kezdett a díjfizetés érdekében, és ezzel már 40 százalékra sikerült felhúzni a fizetők arányát. A tagdíjfizetők döntő része náluk adományt is fizet. A tartalékok egyébként az adományok nélkül is elegendőek lennének a következő 1,5-2 év működési költségeire.
A hetven százalékos tagdíjfizetési arány elérése rövid távon megmentheti a magánnyugdíjpénztárakat, hosszú távon viszont megoldást kellene találni, ugyanis a működési költségek meglehetősen magasak. Mint az MKB Magánnyugdíjpénztár a levelében fogalmaz: tagonként ez havi 1500 forintot tesz ki, ami 18 ezer forint egy évben. A szakma szerint a magas költség döntően az államnak „köszönhető”. Ennek ugyanis töredékéből is fenntartható lenne a rendszer, de a szigorú szabályozás megdrágítja, nem mellesleg a felügyeleti díj (amit még a nagy, működő szektorra szabtak) a működési költség 15-25 százalékát teheti ki pénztáranként. Ez szektorszinten a 200 milliárd forintos vagyonnal számolva közel 60 millió forintot jelent. A hosszú távú megoldást az önkéntes nyugdíjpénztárba olvadásban látnák a pénztári szakemberek.
A magánnyugdíjpénztárakról részletes adatokat (tagdíj, létszám stb) és korábbi hozamokat itt találja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
A magánnyugdíjpénztárak 2014-es hozamai
Pénztár | Portfólió | ||
---|---|---|---|
Klasszikus | Kiegyensúlyozott | Növekedési | |
Hozam (%) | Hozam (%) | Hozam (%) | |
Horizont | 4,79% | 10,12% | 9,22% |
Budapest | 5,96% | 11,46% | 9,80% |
MKB | 3,93% | 9,28% | 10,51% |
Szövetség | 2,70% | 11,10% | 10,24% |
Szerző: Lovas Judit
Címkék: magánnyugdíjpénztár, manyup, Horizont, MKB Magánnyugdíjpénztár, Szövetség, Budapest Nyugdíjpénztár, reálhozam
Kapcsolódó anyagok
- 2018.06.22 - Mégis megéri a magánnyugdíjpénztár
- 2018.01.12 - Magánnyugdíj: hatalmas nyereséget hoztak a tagoknak
- 2016.01.14 - Szép hozamokkal nőtt a pénz a magánnyugdíjpénztáraknál
- 2015.06.29 - Nyugdíj? Ezért rettegünk tőle
- 2015.05.27 - Folyik a harc a nyugdíjpénzért
- 2015.05.04 - Mind a négy magánnyugdíjpénztár megmenekült
- 2015.04.28 - Magánnyugdíj: az MKB is megugrotta a szintet!
- 2015.04.21 - Magánnyugdíj: elkezdődött a visszaszámlálás
- 2015.03.15 - Magánnyugdíj: még nem minden pénztár menekült meg
- 2015.02.26 - Már hivatalos: meglódult a nyugdíjpénz
- 2015.02.12 - Itt a pénztárak toplistája!
- 2015.02.09 - Nagyot hízott a nyugdíjpénz
- 2015.02.02 - Így szerezhető több nyugdíj
- 2015.01.06 - Magánnyugdíj: vigyázz, mire adsz pénzt!
- 2014.12.29 - Nyugdíjpénz: az MNB is elégedett
- 2014.12.08 - Magánnyugdíj: falra hányt pénztári érvek
- 2014.11.25 - Meglepő adatok a nyugdíjpénzről
- 2014.11.22 - Már biztos: újabb nyugdíjmentő akció indult
- 2014.11.21 - Itt a végítélet a magánnyugdíjpénztáraknak
- 2014.11.03 - Nyugdíj: ismét remekeltek a pénztárak
- 2014.03.18 - Magánnyugdíj: a piacon marad az Axa
- 2014.02.12 - Állam, bankok, pénztárak: hol éri meg jobban takarékoskodni?
- 2014.01.24 - Kiszámoltuk: szépen gazdagodtak a magánnyugdíjpénztári tagok
- 2013.06.27 - Bezár az Aranykor Magánnyugdíjpénztár is
- 2013.06.20 - Itt a döntés: tényleg bezár a magánnyugdíjpénztár
- 2013.06.09 - Újabb nyugdíjpénztárak húzzák le a rolót
- 2013.04.04 - Hol a legjobb a nyugdíjpénz?
- 2013.03.13 - Itt a nyugdíjpénztári hozamok toplistája!
- 2013.02.26 - Nyugdíj: sokan landolnak az államnál
- 2013.02.12 - OTP Magánnyugdíj: itt a végső határidő
- 2013.01.31 - Magánnyugdíjpénztárak: bukott egy panasz
- 2013.01.21 - Kiszámoltuk: robbantottak a magánnyugdíjpénztárak
- 2013.01.18 - Sok pénz ragadt be az OTP-nél
- 2012.11.23 - OTP Magánnyugdíjpénztár: végelszámolás jöhet
- 2012.09.25 - Érdemes magánnyugdíjra váltani
- 2012.08.24 - Gyűlt a pénztári adomány
További kapcsolódó anyagok