Túlélhetnek a kasszák, esélyes a hetven százalékos tagdíjfizetés

Bombázó hozamok hizlalták a magánnyugdíjpénztári tagok vagyonát

2015. január 23. Örülhetnek a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartó tagok, ugyanis 2014-ben többségüknek mintegy 10 százalékkal hízott a vagyona. Még a legalacsonyabb teljesítmény is bőséges reálhozamot termelt. Most a tagokon múlik a pénztárak túlélése, amire a legfrissebb adatok alapján igenis van remény, a díjfizetési arány ugyanis jelentősen megugrott. A fizetésnek már nincs semmi kockázata, csak jól járhatnak vele a tagok.

Egyre fogyó létszámban ugyan, de évről-évre bizonyítják a magánnyugdíjpénztárak a tagjaiknak, hogy jó döntés volt náluk maradni. Szépen gyarapszik ugyanis azoknak a pénze, akiknek nem „mentette meg” a kormány a nyugdíját. A legtöbb hozamot felmutató portfólióban 354 ezer forinttal hízott 2014-ben az átlagtag számlája, akinek év elején 3 millió 93 ezer forintja volt. (Az MNB adatai szerint 62 415 tagnak 193 milliárd forintja volt év elején.) A legnagyobb, 11,46 százalékos hozamot a Budapest Nyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfóliója érte el. (Lásd a táblázatot a cikk végén!)

De nem maradt szégyenben a többi pénztár sem, a klasszikus (legkonzervatívabb befektetési politikát folytató) portfóliók kivételével ugyanis mindannyian 10 százalék körüli hozamot termeltek a tagoknak. De még a legkisebb, 2,7 százalékos hozamot termelő Szövetség Nyugdíjpénztár klasszikus portfóliója is reálhozamot tud felmutatni, hiszen az éves infláció negatív, mínusz 0,2 százalék volt. A pénzét itt tartó átlagtagnak 83 500 forinttal nőtt a vagyona.

Ilyen eredmények mellett talán a tagok is nagyobb kedvvel fizetnek majd tagdíjat, ami a kasszák túlélésének záloga. Mint ismert, hetven százalékos tagdíjfizetési arányt kell elérni a tavalyi törvénymódosítás szerint, különben be kell zárni a kasszát. A pénztárak alacsony tagdíjakat írtak elő (ezeket itt gyűjtöttük csokorba), és a négyből három az egész éves tagdíjat egy összegben kéri. (Kivétel az MKB Magánnyugdíjpénztár, amely havi díjfizetést szeretne.) Az éves tagdíjfizetés a tagoknak és a pénztáraknak is olcsóbb. A törvény pedig nem tiltja – érvelnek a kasszák.

Túlélhetnek a kasszák


Több pénztár is igen bíztató tagdíjfizetési kedvről számolt be portálunknak. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál tavaly decemberben teszt jelleggel ezer forintos tagdíjat írtak elő 2014-re, aminek az lett az eredménye, hogy három hét alatt a tagok 60 százaléka fizetett – mondta Gémes Imre, a pénztár igazgatótanácsának elnöke az Azénpénzem.hu-nak. Ez az arány különösen annak fényében bíztató, hogy sokan csak januárban kapcsoltak, és érdeklődtek, hogy miről is van szó, ők is fizetnének. A 2015-ös havi 200 forintos, évi 2400 forintos tagdíj befizetését a Budapest már januárban várja a tagoktól (a törvény szerint áprilistól kell elérni a hetven százalékos fizetési arányt). Erről a múlt héten kaptak levelet a tagok. Adományt a működés fenntartásához nem kér a kassza (egyébként ez az egyetlen, amelyik nem kér), ugyanis 400 millió forintos tartaléka volt 2014 végén, ami önmagában is minimum öt év működésére elegendő – hangsúlyozta Gémes.

Az MKB Nyugdíjpénztár Magán ágának a következő három éves működéséhez szükséges összeg már most rendelkezésre áll a működési és likviditási tartalékokból – tudtuk meg Lehoczky László ügyvezető igazgatótól. Ez változatlan feltételek mellett a tagok adományfizetésével öt évre növelhető. Az MKB is levelet küldött a tagjainak, amelyben kéri a tagdíjfizetést. Ezt ugyancsak a múlt héten kapták meg a tagok, ezért még korai nyilatkozni a fizetési kedvről. A pénztár korábban is kért tagdíjat, 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben a tagok 30 százaléka fizetett.

Ez egyébként kifejezetten bíztató arány lehet annak fényében, hogy korábban teljes bizonytalanság övezte, mi lesz a befizetett pénz sorsa, ha esetleg a kormány mégis felszámolná a magánnyugdíjpénztári szektort. (Márpedig sokan erre fogadtak volna.) A tavalyi törvénymódosítás viszont tisztázza ezt a kérdést is. Ha valamiért visszakerülne a tag a tb-rendszerbe, ezt a tagdíjat a reálhozamokkal együtt visszakapja. Akárcsak a reálhozamot, ami csak a 2014-es évet elnézve elég szép összeget jelent. Mint látható, az átlagos vagyonnál a reálhozam idén 300 ezer forint körül alakul, egy ötmilliós vagyonnál pedig mintegy 500 ezret jelent.

Ráadásul a törvény lehetővé teszi, hogy egy tag tulajdonképpen bármikor úgy döntsön, mégis a tb-rendszert választja a magánnyugdíjpénztár helyett. Így egészen a nyugdíjba vonulásig kockázat nélkül mindenki megtarthatja magának ezt az opciót, és elég akkor választania. Váradi Péter, a legnagyobb magánnyugdíjpénzár, a Horizont igazgatótanácsának elnöke szerint ez nagyon jó üzlet. Azért ára is van, ami a tagdíjfizetésből levont költség és az adomány. (Az adomány nem kötelező, az nem növeli az egyéni számlát, azt nem kaphatja vissza a tag, de a működtetéshez kérik a kasszák. A mostani agyonszabályozott rendszerben ugyanis a tagdíjból a költségekre levonható 2,5 százalék valójában nem fedezi a költségeket.)

Menjenek a potyautasok!


Éppen a tagdíjfizetés vagy az adomány miatt lehet olyan, aki viszont nem akar erre áldozni. Váradi szerint annak, akinek nagyon kevés vagyon halmozódott fel a számláján, és mindössze néhány százezer forintos egyenleggel rendelkezik, nem biztos, hogy megéri maradni (arányában neki sokba kerülhet). Ezért jó, hogy most már úgy dönthet a tag, hogy visszamegy a tb-rendszerbe, amire korábban nem volt lehetőség. Sokan ugyanis dacból maradtak. Most viszont a nemfizetők a kasszák működését veszélyeztetik, ezért kérik a pénztárak őket, hogy ha idén nem fizetnek, lépjenek vissza az állami rendszerbe. Váradi úgy véli, hogy 5-20 százalék között is lehet a visszalépők aránya. A Horizont kampányba kezdett a díjfizetés érdekében, és ezzel már 40 százalékra sikerült felhúzni a fizetők arányát. A tagdíjfizetők döntő része náluk adományt is fizet. A tartalékok egyébként az adományok nélkül is elegendőek lennének a következő 1,5-2 év működési költségeire.

A hetven százalékos tagdíjfizetési arány elérése rövid távon megmentheti a magánnyugdíjpénztárakat, hosszú távon viszont megoldást kellene találni, ugyanis a működési költségek meglehetősen magasak. Mint az MKB Magánnyugdíjpénztár a levelében fogalmaz: tagonként ez havi 1500 forintot tesz ki, ami 18 ezer forint egy évben. A szakma szerint a magas költség döntően az államnak „köszönhető”. Ennek ugyanis töredékéből is fenntartható lenne a rendszer, de a szigorú szabályozás megdrágítja, nem mellesleg a felügyeleti díj (amit még a nagy, működő szektorra szabtak) a működési költség 15-25 százalékát teheti ki pénztáranként. Ez szektorszinten a 200 milliárd forintos vagyonnal számolva közel 60 millió forintot jelent. A hosszú távú megoldást az önkéntes nyugdíjpénztárba olvadásban látnák a pénztári szakemberek.

A magánnyugdíjpénztárakról részletes adatokat (tagdíj, létszám stb) és korábbi hozamokat itt találja.  

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az 
azénpénzem facebook oldalát!  


A magánnyugdíjpénztárak 2014-es hozamai 


PénztárPortfólió  
 Klasszikus KiegyensúlyozottNövekedési
Hozam (%) Hozam (%)Hozam (%) 
Horizont 4,79%10,12%9,22%
Budapest 5,96%11,46%9,80%
MKB 3,93%9,28%10,51%
Szövetség 2,70%11,10%10,24%
                                                 Forrás: Azénpénzem.hu számítás a pénztárak portfólió adatai alapján.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok