Kimutatták, kik igazán elégedettek ma Magyarországon

Boldogabbak a nőtlenek és a hajadonok

2018. december 2. Egyre elégedettebbek a magyarok, ilyen szempontból 2018-ban még a régiók közötti korábbi különbség is mérséklődött – állapította meg egy friss kiadványában a KSH. A megkérdezettek 58 százaléka vallotta magát többnyire vagy mindig boldognak. Azt is kimutatták, ez milyen tényezőktől függ.

Ismét felmérte a KSH az élettel való elégedettséget. Ehhez egy tízes skálát használnak, amelynél a nagyobb értékek egyre jobb általános közérzetet jelölnek. Mint a háztartások életszínvonalát ismertető kiadványban megjelent ismertetőben leírták: 2018-ban a 16 éves és annál idősebb lakosság válaszainak átlagértéke 6,51 volt, ami az előző évek 6,10-os mutatójához képest statisztikailag szignifikáns növekedés. Nem véletlenül ezt a korosztályt emelték ki.
 
 
Mint a fent látható, a kiadványban közzétett táblából is látszik, életükkel leginkább a 16–24 év közöttiek elégedettek. A jó közérzet szorosan összefügg még az iskolai végzettséggel és a jövedelemmel. Az sem meglepő, hogy minél nagyobb városban él valaki, annál elégedettebb az életével. A területi különbségeket vizsgálva – állítja a KSH – összességében a korábbi évekhez képest minden régióban növekedett az élettel való elégedettség. A legkevésbé Észak-Magyarországon elégedettek (6,07 pont a tízből), míg a legelégedettebbek a közép-dunántúliak (6,82). Az előző évekhez képest csökkentek a különbségek az egyes régiók között.
 

Néhány közhelynek számító megállapítás mellett érdekesség is akad

 
Áttekintették még az életkörülményekkel való elégedettséget és külön a mentális közérzetet is. A munkával, anyagi helyzettel való elégedettség az iskolai végzettség emelkedésével egyértelműen nő. A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az elmúlt évek viszonylag állandó 5,2–5,3-es átlagértékéről a statisztikusok mérése szerint 5,53-ra nőtt.

A győzelmi jelentések sorába nem csak az előbbi megállapítás illik bele. A KSH megállapításait olvasva senki sem értheti, miért tekintik pesszimista nemzetnek a magyart. A megkérdezettek 58 százaléka vallotta ugyanis magát többnyire vagy mindig boldognak. A válaszadók kétharmada érezte úgy, hogy többnyire vagy mindig nyugodt. (Bár a boltokban, az utcákon is tapasztalhatnánk hasonlót!) Egyébként a jelentés szerint leginkább a nőtlenekre és a hajadonokra jellemző a derűsen kiegyensúlyozott mentális állapot.

A családi állapot – olvasható a jelentésben – nagyban befolyásolja a negatív érzelmi állapotok gyakoriságának előfordulását. A gyakori lehangoltság az özvegyekre jellemző a leginkább (14,1 százalék) és a házasokra – akik együtt élnek házastársukkal – a legkevésbé (5,3 százalék). Az idegesség az elváltaknál fordul elő a leggyakrabban, és azoknál a házasoknál a legkevésbé, akik nem élnek együtt házastársukkal.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok