Sokszor érdemes panaszkodni

Biztosítási szerződésnél is felbukkant a semmisség

2014. február 4. Az egyik, korábban jó útra tért biztosító ismét fittyet hány azokra az ajánlásokra, amelyekben felszólítják: fizesse már ki ügyfele jogos igényét. Az ügyek között akad akár precedens értékűnek tekinthető is. Tulajdonképpen kimondták ugyanis, hogy az utólag „becsempészett” kizáró kikötés semmis.

Miközben a bankok ellen egyre erőteljesebb a fellépés, szinte alig akad eljárás biztosító ellen, például amiért időközben jelentősen és ügyfele számára hátrányosan változtatta a feltételeket, vagy nem fogalmazott meg egyértelműen egy-egy kikötést. Az ING ellen régóta hadakozik egy befektető, aki azt kifogásolja, hogy az alapok közötti váltás költségeit százszorosára emelték (már jogerős bírósági ítéletben is elismerték igazát, de ő az egész gyakorlat megváltoztatását szeretné elérni). A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt rendre buknak a biztosítói módosításokat kifogásoló ügyfelek. Kivétel azonban akad.

A Generali megtagadta, hogy elhunyt ügyfele után a TestŐr életbiztosítási szerződés alapján fizessen. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a biztosítás megkötésekor fennálló betegségek miatti halál a kizáró okok között szerepel. Egészségügyi szempontból is érdekes lehet az eset (az elhalálozás oka tüdőgyulladás volt, az alapbetegség pedig a magas vérnyomás), de a PBT döntését nem ez alapozta meg. Az eljáró tanács arra jutott, hogy a biztosító a kizáró rendelkezéseket sajátosan alkalmazta. A TestŐr eredetileg csak a baleset- és az egészségbiztosítás esetében tartalmazta a fennálló betegség miatti kizárást. Ezen később záradékolással próbáltak segíteni. A PBT szerint lényegesen eltért tehát az általa meghatározott szerződési feltételektől. Ezt pedig a Ptk. alapján csak akkor tehette volna, ha tárgyal róla az ügyfelével. Azt ajánlották tehát a biztosítónak, hogy fizesse ki a szerződés szerint járó 1,2 millió forintot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő testület tehát tulajdonképpen semmissé nyilvánította az utólag „becsempészett” kikötést.

A biztosító sem ennek, sem egy másik, még tavaly év végén hozott ajánlásnak nem tett eleget. Utóbbiban a PBT arra kötelezte a társaságot, hogy az ügynöke által átvett összesen mintegy 1,4 millió forintot írja jóvá ügyfele számláján. A Generali arra hivatkozott, hogy a befektető (unit-linked biztosításról volt szó) nem tudott nyugtát felmutatni. Az eljáró tanács azonban megállapította: az eseti díj befizetésére vonatkozó rendelkezés teljes mértékben összhangban volt a biztosító szabályozásaival. A kérelmező joggal hihette, hogy a nyilatkozat egy nála maradó példánya megfelelően igazolja a díjbefizetést.

Lakásbiztosítás pro és kontra

A harmadik nevesített ajánlásban a Generalinak egy tűzeset kárait kellett volna újra megvizsgálnia, immár elfogadva, hogy az ingatlan állandóan lakott. A biztosító ugyanis azért nem volt hajlandó fizetni, mert úgy döntött, lakatlan házról van szó. Annak ellenére ragaszkodott ehhez az állásponthoz, hogy a panaszos tanúnyilatkozatokkal, fényképfelvételekkel, közüzemi számlákkal igazolta: folyamatosan ott tartózkodik. (Érdemes visszaidézni, hogy a Generali korábban kirívóan sokszor, kilenc esetben kapott ajánlást, de később végül ezeknek majdnem kivétel nélkül eleget tett.)

Kedvező kimenetelű vitáról is tudunk, egyik olvasónk beszámolója jóvoltából. Ő még 2012 szeptemberében szerette volna lecserélni a lakásbiztosítóját. Anna – nevezzük most így olvasónkat - felkereste a Groupama Garancia ügynökét, akinél korábban megkötötte a biztosítást, és nála érdeklődött arról, hogyan bonthatna szerződést. A biztosító képviselője arról tájékoztatta, hogy egyszerűen mondja fel a szerződést írásban. Anna ezt meg is tette. (Ezzel egyidőben egyébként egy másik lakásbiztosítónál kötött szerződést. )

A biztosító nem reagált a felmondásra, azonban több hónap elteltével arról tájékoztatta korábbi ügyfelét, hogy a lakásbiztosítása díjnemfizetés miatt szűnt meg, és háromhavi biztosítási díjat kért. Az ügyfél írásban és személyesen az ügynöknél is reklamált, hogy ő írásban szerződést bontott, azonban az ügynök is csak azt mondta, hogy megváltozott a biztosító korábban magatartása a szerződések felmondásával kapcsolatban. Tavaly mi is beszámoltunk arról, hogy – valószínűleg a válság miatti nehéz piaci helyzet miatt – a biztosítók behajtják a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítások esetén a szerződés szerint nekik járó díjat.

Az ügyfél - a szerződés szerint - csak évfordulóra mondhatta volna fel a futó szerződését, így a biztosító valóban követelhette tőle a háromhavi díjat. Csakhogy Anna úgy érezte, hogy ő mindent megtett azért, hogy tájékozódjon, és a biztosító ügynökének a javaslata szerint járt el. (Az ügynök akkor még nem tudott arról, hogy megváltozott a biztosító magatartása, erről őt is – sok más társával együtt – csak később értesítette a biztosító.) Időközben azonban a biztosító átadta egy behajtó cégnek a követelést, ami így már több mint 30 ezer forintra rúgott. Anna éppen azért fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez, mert úgy érezte, hogy a nem megfelelő tájékoztatás miatt kellene a családi kasszát jelentősen megterhelő összeget „büntetésként” kifizetnie.

A PBT előtt végül egyezség született. A Groupama Garancia ugyan kimondta, hogy a szerződés szerint jogosan követeli az elmaradt díjat, azonban eltekintett az összegtől azért, mert éppen akkor változtatott a korábbi gyakorlaton, amikor Anna szerződést bontott. Erről a biztosító ügynöke sem értesült időben, így nem tudta az ügyfelet megfelelően tájékoztatni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: lakásbiztosítás, unit-linked, ügynök, biztosító, PBT, ajánlás, ING, Generali, Groupama