Bizonytalanság hajtja csúcsra az aranyat
Fotó: clipart.com
Újabb történelmi rekordot jegyezhettünk fel a múlt héten, ugyanis az arany árfolyama korábban sosem látott magasságba emelkedett: szerdán 3051,99 dollárt kellett adni egyetlen egy uncia aranyért. Az elemzők az emelkedést a globális bizonytalansággal magyarázzák, és úgy vélik, hogy van még lehetőség a további drágulásra. A menedék szerepét betöltő nemesfémet ugyanis tovább hajthatja a kiszámíthatatlan gazdasági és politikai helyzet, ami az USA-t és a világ többi államát sújtja mostanában.
Gazdasági zűrzavar
Az arany nagyon érzékenyen reagál a kamatlábakra, ugyanis a nemesfémekbe való befektetésnek az az alternatívája, hogy amerikai kincstárjegyeket vásároljunk. Mivel az arany nem fizet kamatot, míg az állampapír igen, így a fémekbe való befektetés mindig kissé veszteséges. Ennek mértéke attól függ, hogy mekkora az amerikai jegybank által meghatározott kamatláb. Logikusan, amikor a piac azt várja, hogy csökkennek majd a kamatok, akkor ezzel egyben azt is mondja, hogy csökkenni fog az arany birtoklása által okozott veszteség, ez pedig fokozza az arany iránti keresletet, tehát felfelé hajtja az árát, és logikusan, a kamatemelési várakozások lefelé törik az arany árát.Ezért nem is meglepő, hogy az arany újabb árfolyamcsúcsára azután került sor, hogy Jerome Powell beszámolt a Fed legutóbbi ülésén elhangzottakról. Az amerikai jegybank elnöke elmondta, hogy mostani ülésükön nem döntöttek az irányadó kamatok csökkentéséről, és hogy az egyedüli dolog, amiben teljes mértékben egyetértett a testület összes tagja az az volt, hogy növekedett a bizonytalanság az amerikai gazdaság idei teljesítményével kapcsolatban.
Mint emlékezhetünk rá, a kamatcsökkentési várakozások voltak azok, amelyek új csúcsokra hajtották a részvénypiacokat tavaly. Az volt a remény, hogy a jegybank gyors és jelentős mértékű (50 bázispontos vagy nagyobb) lépésekkel fogja lejjebb vinni a kamatlábakat, így elkerülve, hogy a drága hitelek túlságosan visszafogják a gazdasági növekedést. Ehhez persze az kellett, hogy úgy érezze a központi bank, hogy sikerrel letörte az inflációt és nem kell tartania az árnövekedés újbóli beindulásától. A jegybank azonban a tavaly tavasszal és nyáron reméltnél kissé visszafogottabban viselkedett, és csak kétszer csökkentette a kamatokat. A legutóbbi, decemberi 25 bázispontos csökkentés óta idén eddig egyáltalán nem léptek még, és Powell beszámolója szerint a következő időszakban csak kettő csökkentés várható.
Egekben az arany ára
Ennek oka egyértelműen a Trump elnök által indított kereskedelmi háborúk veszélye. Bár mindenki igyekszik finoman fogalmazni, de jegybanki vezetőktől kezdve elemzőkön át a gazdasági vezetőkig bezárólag szinte egyöntetű a várakozás, hogy az importvámok két biztos következménnyel fognak majd járni: növelik az inflációt és csökkentik a gazdaság növekedési ütemét. Növelik az inflációt, mert a vám rárakódik a fogyasztók által fizetett árra (ez az eléggé alapvetőnek tűnő összefüggést csak az elnök és közvetlen köre tagadja, nincs olyan komoly szakember, aki ebben kételkedne). A kereskedelmi háborúk csökkentik ugyanakkor az USA gazdasági növekedésének várható ütemét, mert a drágább áruk kisebb belföldi fogyasztáshoz vezethetnek, míg a kereskedelmi partnerek válaszként kivetett (ellen-)vámjai az amerikai cégek exportbevételét nyirbálhatják meg.Ez a Fed szempontjából két egymással ellentétes kimenetel: infláció esetén hosszabb ideig kell magasabban tartaniuk a kamatokat, lassabb növekedés esetén gyorsan olcsó hitelhez kell juttatni a gazdasági szereplőket. Az arany ebből úgy profitál, hogy a bizonytalanságban a befektetők a réges-régi megoldáshoz fordulnak, és az egyedüli biztos befektetést választják, azaz kevesebbet fektetnek be az amerikai és európai kötvényekbe és többet a nemesfémbe. Ahogyan az ábrán láthatjuk, ez az arany számára pozitív hangulat (a tavalyi kamatcsökkentési várakozás és az idei bizonytalanság) stabilan támogatta az árfolyam emelkedését.
1 uncia arany ára USA dollárban az elmúlt 12 hónapban
Forrás: tradingview.comKiszámíthatatlan politika
A gazdasági bizonytalanságok mellett meg kell említeni az a politikai helyzetet is, amiben a világ ma találja magát. Több helyütt is fegyveres harcok, forrongó és kiszámíthatatlan gócpontok, a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú útvonalak és szereplők kiszámíthatatlansága okoz aggodalmat. Elég itt az ukrán háború mellett arra utalnunk, hogy Izrael újra kezdte harci akcióit a Gáza-övezetben, hogy az USA elkezdte a húszi lázadókat bombázni Jemenben, vagy hogy Szíriában véres harcok lángoltak fel az új hatalom és a korábban Aszad-hoz köthető csoportok közt. Emellett figyelemre méltó még az is, hogy Kína egyre határozottabban lép fel a saját befolyásolási övezetében, legutóbb múlt héten történt, hogy 9 hadihajója és 59 repülője lépte át a Tajvan és a szárazföld közt húzódó tengerszoros felezőpontját, ami a de facto határ a két terület közt.
Ehhez képest a Grönland, Panama és Kanada annektálására való amerikai igény szinte csak gyerekes bolondozásnak tűnhet, de ha meg is reked ez a szándék a retorika szintjén, már az is óriási zűrzavart és kiszámíthatatlanságot okoz. Mindez csak tovább kedvez az egyedül biztosnak tekintett befektetésnek, így megy fel egyre magasabbra az arany ára.
Jegybankok és a jövő
Mindezek fényében érthető, hogy az arany hosszú távú kilátásai egyelőre jónak tűnnek. A jegybankok, mint különleges „végfelhasználók” vásárlásaikkal szintén támogatják az árfolyamot: a nemrégiben közölt adatok alapján a világ központi bankjai januárban nettó 18 tonnával növelték a nemesfém készleteiket. Az elemzők további árfolyam-emelkedést várnak, a Citi például 3500 dollárra várja év végére az arany árát, míg három hónap múlva szerintük 3200 dollárt érhet egy uncia. És ez érthető is: amíg ennyire őrült a világ, addig az arany tovább emelkedhet.Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, jegybankok, arany, országok, deviza, dollár, kamat, Fed, kamatcsökkenés
