Hogyan hatott az új pénzügyi adó?

Bezárt fiókok, leszerelt ATM-ek

Fotó: Leéb Ádám

2014. október 9. Szeptember elsejéig (tulajdonképpen az illeték tavalyi emelésének évfordulójára) az idén már közel 190 milliárd forintot zsebelt be a költségvetés a 2013-tól élő új pénzügyi adóból. Másfél év alatt a bankköltségek 55 százalékkal nőttek, a magánszemélyek közel 290 ezer számlát szűntettek meg. A bankkártyát elfogadó fiókok száma a korábbi növekedés után egy év alatt 153-al csökkent, a megyeszékhelyeken tízzel kevesebb bankjegykiadó (ATM) működik. Mérleget vontunk.

A legfrissebb adatok szerint szeptember elsejéig már 186,3 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a tranzakciós illetékből, ami az egész évi előirányzat 63,2 százaléka. Az új adóból e szerint 92,5 százalékkal nagyobb bevételt sikerült elérni a tavalyinál. Az illeték bevezetésének évében kiesett a január, de szeptemberben (az illeték emelésének köszönhetően) az augusztusi 15 milliárd forint alatti adóbevétellel szemben már 42,2 milliárdot tudtak besöpörni. A bankok által fizetendő forgalmi típusú adó persze – mint arról időközben többször írtunk – nem maradt hatástalan a lakossági bankköltségekre. (A számladíjakat itt kalkulálhatja, és itt nézheti azt is meg, mely bankok és számlák esetében kell fizetni még a kártyás vásárlásért is.)

A bankok rendre próbálják kedvezőbb díjakkal terelni ügyfeleiket. Ez a jutalékpolitikai okozhatja, hogy – mint azt a BankIndex kutatás mutatta – az elektronikus alternatívák közül a csoportos beszedés (csob) népszerűbb, mint az eseti átutalás. (Előbbi ugyanis általában jóval olcsóbb.) Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek fele sem (44,8 százalék) ismeri ezt a lehetőséget. Amint az is elég megdöbbentő, hogy a folyószámla-költségeket az ügyfelek egyre magasabbnak érzik, az elégedettség szintje pedig csökken, bankváltáson mégis csak kevesen gondolnak. A magasabb jövedelmű, aktív, fiatalabb, magasabb végzettségű, digitális csatornákat használók nyitottabbak a bankváltásra, így nem csoda, hogy éppen ez a réteg találkozhat kedvezőbb díjakkal.

A statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint a pénzügyi szolgáltatások ára 2013-ban 36 százalékkal emelkedett, az idei első félév pedig további 14 százalékos drágulást hozott. Másfél év alatt tehát a tranzakciós illeték miatt 55 százalékkal nőttek a bankhasználók költségei (a tranzakciós illetékbevétel ugyanebben az időszakban 206,3 százalékkal nőtt). Mindez ráadásul úgy, hogy a „pénzügyi rezsicsökkentés”, a havonta legfeljebb két alkalommal összesen 150 ezer forint felvételének díjmentessége kilenc százalékos áresést eredményezett még 2014 februárjában.

Pozitív változások is akadnak

Számos jelzést kaptunk olvasóinktól számlaösszevonásokról, esetenként a korábbi bankkapcsolat teljes felszámolásáról. Korábban a nyugdíjfolyósító is elismerte: sok nyugdíjas, aki korábban folyószámlára kérte járandóságát, visszaállt a postai kézbesítésre. Később ezzel ellentétes folyamatról számoltak ugyan be, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája szerint a magánszemély által birtokolt bankszámlák száma másfél év – tehát az illeték létezésének időszaka alatt – 289,1 ezerrel csökkent. Emellett is akad kellemetlen változás. A bankkártyát elfogadó fiókok száma a korábbi növekedés után egy év alatt 153-al csökkent, a megyeszékhelyeken tízzel kevesebb bankjegykiadó (ATM) működik. Vidéki hálózatát mostanra szinte teljes egészében leépítette a Citibank, de tavaly volt egy jókora, több bankra kiterjedő fiókbezárási hullám. (ATM és fiókkeresőnket itt nézheti meg.)

Szerencsére azonban a tranzakciós illetékkel sem sikerült teljes egészében megakadályozni a korszerűbb bankhasználat térnyerését. Ebben azonban jókora szerepet játszottak a sokat kritizált bankok, hiszen a netbankolás jóval olcsóbb, akár az ügyek telefonon intézéséhez képest is. A díjak pedig ráadásul ebben a hónapban kedvező irányban változtak.

A Deloitte-Scale BankIndex szerint azonban a fizetésmódok tekintetében még mindig jelentősen elmaradott a magyar fejlettségi szint, továbbra is a sárga csekkek országa vagyunk (ez a rezsiszámlák fizetési módja szerint 70-80 százalékos részarányt jelent). A Deloitte ugyan az elektronikus befizetési módok erősödését mérte (ahogy például az ezen az üzleti területen mozgó Díjnet is terjedésről beszél), az MNB adatai ezt nem egyértelműen támasztják alá. A belföldi csoportos beszedési forgalom másfél év alatt majdnem tíz százalékkal csökkent. A megbízások darabszámában is enyhe visszaesés látszik.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: tranzakciós illeték, adóbevétel, bankok, KSH, MNB, Deloitte, számladíjak, készpénzfelvétel