Jól járnak a befektetők, milliárdok áramlanak a vagyonosokhoz

Beveti a kormány a CSOK-bombát a választásra

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2018. március 2. Akárcsak a 2002-es választások idején, a Fidesz most is beveti a lakástámogatás fegyverét a választási kampányban. Csakhogy 16 évvel ezelőtt sokkal szélesebb réteg élhetett a kedvezményekkel, a mostani csok hatására viszont jelentősen elszálltak a lakásárak, és a társadalom többségétől még távolabbra került a saját otthon álma. Jól járt néhány ezer ember, de ők sem annyira.

Az országgyűlési választások előtt bő egy hónappal könnyítette a családok otthonteremtési kedvezményéhez (csok) jutás feltételeit a kormány. (A részleteket itt találja.) A módosítások egy része adminisztratív — könnyebb és gyorsabb lesz az igénylés —, barátibb határidőkkel lehet számolni, ugyanakkor ismét a vagyonosabb rétegnek kedvez leginkább a változtatás, ahogy az egész konstrukció is. Mostantól ugyanis azok is igénybe vehetik a csok-ot, akik több ingatlannal is rendelkeznek, és akár a sokadik lakást vásárolnák meg befektetési céllal.

Már a csok bevezetéskor maga a kormány hangsúlyozta, hogy nem szociálpolitikai intézkedésről van szó, azaz nem a szegényebb réteg lakhatását célozzák. Az egész támogatási rendszer valójában a közép- és felső réteget célozta, és nem utolsó sorban az építkezések felpörgetését, ezen keresztül pedig a haveri tőkések helyzetbe hozását.

Ugyanakkor — vélhetőleg — maga a kormány sem gondolta, hogy a csok összességében még az igénybe vevők nagy részének is ártalmas lesz, hiszen jóval nagyobb drágulást hozott az ingatlanpiacon, mint amennyit a támogatás kompenzálna.

Ennyire durva lett az áremelkedés

A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint a csok 2015-ös bevezetése (ami valójában 2016-ban, a módosítások után kezdett el dübörögni) óta 7,5 millió forinttal, 25 millió forint közelébe nőtt egy átlagos, 60 m²-es használt budapesti ingatlan ára, miközben még a 3 gyermek után felvehető csok összege (a tipikus az 1-2 gyermek utáni) is csak 2,2 millió forint. Ennél pedig többnyire kevesebbet kapnak a családok a kevesebb gyermek miatt. Vagyis a drágulás több mint a háromszorosa három gyermeknél, több mint ötszöröse a két gyermeknél, és több mint 12-szerese az egy gyermeknél igényelhető támogatásnak. Összességében a háromgyerekes csok még a 10 százalékát sem fedezi egy használt ingatlannak. Vagyis jobban jártak volna a vevők, ha nincs semmiféle lakástámogatás.

A városokban és a községekben valamivel kedvezőbb a kép, ezekben a településtípusokban a használt lakások árnövekedése „csak” az egygyerekes kedvezményt emésztette fel, míg a megyeszékhelyeken a drágulás a háromgyerekes csokkal volt egyenlő.

Csak a csok a bűnös?

Az áremelkedésért egyébként nem csak a csok a bűnös, de látványosan berobbantotta a folyamatot, és katalizátorként hatott. A korábban stagnáló vagy enyhén emelkedő árak 2016 elején, amikor életbe lépett a 2015 nyarához képest újraszabott rendszer, látványosan megugrottak. Az akkor lakást keresők naponta emelkedő árakkal találkozhattak, amiket egyik pillanatról a másikra a sokgyerekes támogatás mértékével emeltek meg az eladók. Függetlenül attól, hogy az ingatlan egyáltalán alkalmas volt-e a támogatás igénybe vételére.

Ezzel egyidőben a rendkívül alacsonyra leszorított kamatok és hozamkörnyezet a befektetőket az ingatlanvásárlásra ösztönözte, akik az összes vásárlás mintegy 40 százalékát adták abban az évben.

Mi lett a következmény?

A lakásárak emelkedésének az lett a következménye, hogy többet kell dolgozni egy lakás megvásárlásáért, mint korábban. Egy tavalyi felmérés szerint 2017 második negyedévében egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárláshoz átlagosan 20 millió forint kellett, ami 7,8 év nettó átlagjövedelmet tesz ki. Ez az idő 2014-ben még 6,8 évre rúgott. A jövedelmek azóta 20, a lakásárak viszont 40 százalékkal emelkedtek.

A Habitat for Humanity Magyarország jelentése szerint pedig azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek jelentős vagyonnal és jövedelemmel, önerő, hitelképesség és az állami támogatásokhoz való hozzáférés híján szinte nincsen esélyük méltányos lakhatási körülményeket kínáló saját tulajdonú lakás vásárlására. A Habitat arra is felhívta a figyelmet, hogy az adótörvényeknek az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos sokak által üdvözölt módosítása és az árfelhajtó intézkedések következtében megfizethetetlenné váltak az albérletek. Vagyis a rosszabb anyagi helyzetben levők nemcsak kiszorulnak az állami támogatásból, nemcsak vásárolni nem tudnak lakást, de most már bérelni is csak egyre kevésbé. Hiszen az ingatlanpiacot elözönlötték a befektetők.

Mennyi pénzről beszélünk?

Novák Katalin, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerdán azt jelentette be, hogy január végi adatok szerint eddig 68 ezer család vette igénybe az összesen csaknem 190 milliárd forint támogatást. Sajnos csok-statisztikákról meglehetősen keveset tudunk, ugyanis ezekből a számokból is — mint oly sok más esetben — csak részadatokat közölnek, azokat is úgy, ahogy a kormányzat számára éppen kedvező. Sok adat összevetéséből azonban lehet következtetéseket levonni. Így például a korábban közölt adatokkal összevetve az derül ki, hogy 2017 januárja és 2018 januárja között, tehát egy év alatt 32 ezren igényeltek csok-ot, mintegy 103 milliárd forint értékben. A KSH tavaly félévkor azt írta, hogy a 2017. első félében a csok összeg 62 százalékát vitték el az építkezők és új lakást vásárlók, aki az összes igénylő 40 százalékát tették ki. Ezekkel az arányokkal számolva az látható, hogy egy év alatt mintegy 64 milliárd forint csok-ot vittek el az építkezők, aki legfeljebb 12 ezren lehettek.

Lehet ezzel kampányolni?

A csok könnyítésének időzítése nem véletlen. A százmilliárdok emlegetése a tízmilliós csok-kal együtt kellően megtévesztheti a tájékozatlan embereket. Ha azonban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy a használt lakást vásárlók mindössze átlagosan 1,4 millió forintot kaptak (KSH adat), aminél az áremelkedés — nagyrészt a csok-nak is köszönhetően —jóval nagyobb volt. Azoknak is keserű lehet tehát a szája, akik élhettek vele. Azokat pedig, akik csak messziről nézik a százmilliárdok repkedését, miközben lakhatási gondjaik vannak, ezzel aligha lehet meggyőzni.

A csok ugyanis egyértelműen a módos polgárok támogatása. Egyedül azok örülhetnek, akik a már kiszámolt 64 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Ismerve az új lakások árát, ami Budapesten átlagosan 630 ezer forint körül alakul, ez a pénz olyanokhoz került, akik aligha szorulnak rá. Olyanoknak is ad 10+10 millió forintot (hitellel együtt) akár százmilliós ingatlan építésére is, akiknek erre semmi szükségük. Azzal pedig, hogy mostantól ingatlantulajdonosok is igényelhetik, már azt is bevallja a kormány, hogy a befektetőket nyíltan támogatja.

Riogatásnak is megteszi

Ugyanakkor már látható kampányelem a csok megszüntetésével való riogatás. Akkora fegyver azonban most nem válhat a csok-ból a Fidesz kezében, mint amit 2002-ben a támogatott lakáshitelek jelentettek. Sőt, akár vissza is üthet.

Ugyanis 16 évvel ezelőtt sokkal szélesebb réteg – gyakorlatilag minden lakást vásárló vagy építő – juthatott jelentős kedvezményekhez a piaci hitelekhez képest. Évi százezres nagyságrendről beszélhettünk abban az időben, nem néhány ezer látványosan támogatottról. Akkor könnyen lehetett ijesztgetni azzal, hogy a következő kormány majd eltörli a támogatott hiteleket. Csakhogy azok a hitelek évről-évre már akkor százmilliárdokkal terhelték meg a költségvetést, így maga a Fidesz is arra készült, hogy megszünteti, ha megnyeri a választást. Mint tudjuk, 2002-ben vesztett, a szocialista kormány pedig csak később és félve szigorított, így beépített bombaként hagyta még ketyegni egy ideig a költségvetésben, ami jelentősen hozzájárult az államadósság megugrásához.

A mostani csok jelenlegi formájában inkább arra alkalmas, hogy a társadalom nagyobb részében ellenérzést keltsen. Egy év alatt 64 milliárd forint ment el az adókból néhány ezer embernek, akik nem szorultak rá, miközben az Eurostat szerint 2016-ban 9,2 százalék (mintegy 900 ezer fő) volt azok aránya, akik anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat.