Veszteséget hozott a háború és az infláció

Betett az április a piacoknak

2022. május 9. A hazai és a nemzetközi tőzsdék is gyengén teljesítettek áprilisban. A tartósan magas inflációs kilátások a magyar és a nemzetközi állampapírpiacokon is hozamemelkedést hoztak. A hazai hosszúkötvény-alapok éves hozama már mínusz 20 százalék közelébe süllyedt.

A tartósan magas inflációs kilátások meredekebb görbéket hoztak a nemzetközi állampapírpiacokon. A kétéves amerikai állampapírhozam 2,34 százalékról 2,72 százalékig nőtt, az ötéves 2,96 százalékra, a tízéves 2,94 százalékig, a harmincéves 3 százalékig emelkedett. Év végére a piac 2,5 százalék fölötti irányadó dollárkamatot áraz, ami a hátralévő hat ülésen több mint 2 százalékpontos emelést jelent.

Az eurózóna áprilisi inflációja 7,5 százalékon maradt. Az Európai Központi Bank március végén lezárta vészhelyzeti eszközvásárlási programját (PEPP), és bejelentette, hogy az eszközvásárlási programot (APP) is leállítja a harmadik negyedévben. Bár hangsúlyozták, hogy a kamatemelésre csak az eszközvásárlások beszüntetése után kerül sor, a piacok már azt árazzák, hogy az EKB jelenleg mínusz 0,5 százalékos irányadó kamata még év vége előtt elhagyja a negatív kamattartományt. Ennek hatására 2014. óta lett először pozitív a német kétéves hozam, -0,08 százalékról 0,25 százalékig kúszva. A tízéves német hozam 0,94 százalékig emelkedett, a harmincéves 1,09 százalékra – írja az OTP Alapkezelő áprilisi portfoliójelentésében. Az eurózónás felárak határozottan emelkedtek: a tízéves francia hozam 1,46 százalékra, az olasz 2,77 százalékra, a spanyol 1,97 százalékra, a görög 3,33 százalékra. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Csak felfelé és még tovább

A forint állampapírhozamok a hazai inflációtól, a magasabb várható állampapír-kibocsátástól és a nemzetközi hatásoktól húzva töretlenül emelkedtek tovább, meredekebb hozamgörbét hozva. A háromhónapos kincstárjegy hozama csak 16 bázisponttal nőtt, 5,70 százalékra, az egyévese 33 bázisponttal 6,32 százalékra. A hároméves hozam már 65 bázisponttal emelkedett 7,06 százalékra, az ötéves 81 bázisponttal 7,15 százalékra. A hosszabb hozamok is 7 százalék közelébe ugrottak: a tízéves 96 bázisponttal 6,86 százalékig, a húszéves 76 bázisponttal 6,68 százalékig.

Az MNB a kamatfolyosót újabb 100 bázispontos lépéssel feljebb tolta, benne a jegybanki alapkamatot 4,40 százalékról 5,40 százalékra emelte. Az irányadó egyhetes betét kamatát pedig 6,15 százalékról 6,45 százalékra növelte.

A KSH az inflációt márciusban a 8,5 százaléknak, a maginflációt 9,1 százaléknak mérte. Az áremelkedések kordában tartása érdekében a kormány július 1-jéig meghosszabbította az élelmiszerek és az üzemanyagok árbefagyasztását. A külföldi befektetőknél lévő forint állampapírok állománya 13 százalékkal emelkedve 5100 milliárd forint fölé nőtt. A forint árfolyama az euróval szemben áprilisban a 370-380-as sávban ingadozott, majd 378 körül zárta a hónapot.

Mi történt a tőzsdéken?

A közép-kelet-európai régió részvénypiacai a februári nagy esést és a márciusi kisebb pozitív korrekciót követően ismét gyengén teljesítettek áprilisban. A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe 2,81 százalékot esett. A feltörekvő tőkepiacok is csökkenéssel zárták az áprilist. A romló inflációs kilátások és az egyre jobban beinduló likviditásszűkítő lépések mellett a kínai lezárások és a nem csillapodó orosz-ukrán konfliktus is negatívan hatottak a befektetői hangulatra. A fejlett részvénypiacok MSCI World indexe 8,31 százalékkal, forintban számítva 1,49 százalékkal esett.

Betett az április a piacoknak

Csak felfelé és még tovább

Mi történt a tőzsdéken?

Veszteség a kötvényalapoknál

Kapcsolódó anyagok