Olcsóbban adják a bankok a lakáshitelt, mint amennyibe nekik kerül

Berobbant a lakossági hitelezés, a vállalati viszont döglődik

Kilőttek a panelárak is
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. május 27. Dinamikusan nő a lakossági hitelezés Magyarországon, a lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök is újabb csúcsokra futnak. A vállalati hitelezés ugyanakkor csökken. Segítene, ha a kormány kijelentené, hogy lesz vagy sem újabb támogatott hitelprogram a cégeknek – hangzott el a Portfolió Hitelezés 2025 konferenciáján.

A várakozáson felüli növekedést ért el tavaly a lakáshitelezési piac, a hegymenet pedig idén is folytatódik. Kilőttek az ingatlanárak is, áprilisban pedig már megtorpanás látható, de az év egészében megmarad a dinamika – derült ki a Portfolió múlt heti Hitelezés 2025 konferenciáján.

Ugyanakkor a vállalati hitelállomány csökken. „Kettészakadt a hitelezés Magyarországon” – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank vezérigazgatója előadásában. A vállalati hitelezés lelassult, a vállalati hitelállomány közel felét adják a devizahitelek, az új kihelyezések csökkentek az elmúlt években. A leszerződött, de le nem hívott hitelkeretek aránya a kkv-knál egynegyed, a teljes vállalati szektorban egyharmad körüli alakul.

Az elmúlt években sok volt a támogatott hitel, ezért a cégek kivárnak, hátha újabb programok jönnek. A bankvezér szerint a vállalati hitelezés beindulásához a háborús konszolidáció, a vámháborúk lezárása, az általános gazdasági stabilitás és a német gazdaság élénkülése mellett szükség lenne arra is, hogy a kormány nyilatkozzon, mire lehet számítani a jövőben, mi az, ami biztosan nem lesz, ne várakozzanak tovább a cégek.

Száguld a lakossági hitelezés

Bezzeg a lakossági hitelezés dübörög. Tavaly a lakáshitelezés volumene elérte az 1350 milliárdot, idén 1600 milliárd forint a várakozás, a számokból kiolvasható nagy növekedés azonban valójában csak a normál szintre visszatérést jelenti – mondta Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor fontos látni, hogy a bankok veszteséggel adnak lakáshitelt, hiszen a forrásköltségek drágábbak, mint a lakáshitelek kamatai.

Horváth Tímea, az OTP lakossági kiszolgálásért felelős ügyvezető igazgatója előadásban kiemelte, hogy a bankok negatív kamatfelárral (spread), veszteségesen nyújtják a jelzáloghiteleket: a lakáshitelek kamata 150-200 bázisponttal alacsonyabb a piaci hozamok által indokoltnál. Ez pedig hosszú távon nem fenntartható. Erről több piaci szereplő is beszélt a konferencián.

Elszálltak a lakásárak, pszichózis fűtötte a piacot

Horváth Tímea azt is hangsúlyozta, hogy még az alacsony kamatok mellett is látni kell, hogy annyira megemelkedtek az ingatlanárak, hogy 2025 elején az átlagos lakáshitel törlesztőrészlete ugyanakkora részét teszi ki az átlagbérnek, mint 2023 elején, miközben ma jóval kedvezőbbek a kamatok. (Akkor 8,4 százalék volt az átlagkamat, idén januárban pedig 6,3 százalék.) Az átlagos hitelösszeg megemelkedett. Ez pedig hűti a hitelezést.

Zsoldics Arthur, az UniCredit Bank lakossági és kisvállalati divíziójának termék- és szolgáltatásfejlesztési vezetője arról beszélt, hogy 2024-25 fordulóján pszichózis alakult ki, a kimaradástól való félelem és a kapzsiság elegye fűtötte a lakáspiacot, ez okozta a jelentős áremelkedést. Bár áprilisban megtorpant a piac (erről itt írtunk), a szakértők várakozása szerint folytatódik az áremelkedés, de várhatóan az eddigieknél kisebb ütemben. A továbbiakban a lakhatási célú ingatlanvásárlás húzza majd a piacot.

Száguldanak a személyi hitelek is

Soha nem látott növekedés tapasztalható a személyi hitelek piacán – mondta Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Öt év alatt 2,5-szeres volt a növekedés, ugyanakkor a hazai személyi kölcsön penetrációja az egyik legalacsonyabb Európában: míg nálunk 9 százalékos, addig a régióban 15 százalékos. Ez nem pusztán a csökkenő kamatokkal magyarázható, hanem a szélesedő termékpaletta, a nagyobb elérhető hitelösszegek és az előtörlesztések, valamint a hitelkiváltások trendszerű emelkedése együtt játszott szerepet a robbanásszerű növekedésben.

A személyi hitelek száma öt év alatt 63 százalékkal nőtt, az átlagos hitelösszeg 50 százalékkal emelkedett. Míg 2021-ben 468 milliárd forint volt a személyi hitelek új szerződésének volumene, 2024-ben 819 milliárd, 2025-ben pedig várhatóan 1142 milliárd lesz. (Idén az első negyedévben 244 milliárd volt a folyósítás.)

Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az állománynövekedés 15-20 százaléka átfinanszírozás. Mivel jóval kockázatosabb idegen ügyfélnek személyi kölcsönt nyújtani, mint sajátnak (van számlamúlt), az Erste Banknál 70-75 százalékban saját ügyfeleket hiteleznek. Ez a többi banknál is magas, a CIB Bank esetében azonban csak 60 százalék a saját ügyfelek köre a személyi hitelt felvevők között. Ugyanis a CIB-nél ez akvizíciós termék – mondta Bán Kristóf a CIB lakossági szegmens menedzsment vezetője.

Mennyi lesz a munkáshitel?

Az első negyedévben 15 ezer munkáshitel szerződés kötöttek az ügyfelek 60 milliárd forintos volumenben – hangzott el a konferencián. Harmati szerint induláskor a legtudatosabb hitelfelvevői kör igényelte. Ez abból is látszik, hogy egyharmaduk elkezdett valamekkora részt megtakarítani belőle. Harmati úgy véli, a teljes piac 300-350 milliárd forint lehet. Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője szerint most 18-19 ezer szerződésnél tart a piac, kicsi lassulás van, de hamarosan véget ér a tanév, sokan befejezik az iskolát, így lesz egy felívelés. Az MBH-nál úgy kalkulálnak, hogy 400-450 milliárd forint lesz idén a teljes munkáshitel piac.