Berágtak a bankok a kormányra

2025. június 2. Elege lett a bankoknak abból, hogy a kormány által még 2021-ben bevezetett kamatstopot újra és újra meghosszabbítja a kormány, és Alkotmánybírósághoz fordultak. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak persze ez nem tetszik.

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-ként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét – írja közleményében a bankszövetség.

A kormány még 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

Újra és újra hosszabbítanak

A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a Kormány annak ellenére hosszabbította meg, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn. Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt, a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. A meghosszabbított kamatstop hatálya 2024. december 31. volt, de ezt a kormány a mérséklődő infláció, a 18%-ról 6.5%-ra csökkenő irányadó kamatszint ellenére hatodik alkalommal is meghosszabbította, 2025. június 30-ig – írja közleményében a Magyar Bankszövetség.

A bankok szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsó sorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.
Jogi eszközt választottak

Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését – áll a közleményben.

Visszaszólt a kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában azt írta, hogy a kamatstop nélkül családok tízezrei veszíthették volna el otthonukat a megemelkedett törlesztőrészletek miatt. A minisztérium közleménye szerint kamatstop nélkül a családok hitelkamatai drasztikusan, akár 25 százalék feletti szintre is megnőhettek volna, és a törlesztőrészletek is átlagosan több mint 80 százalékkal lettek volna magasabbak. (A minisztérium arról nem tesz említést, hogy a rekord infláció és az elszálló pénzpiaci kamatok éppen a pancser kormányzás következményei voltak.)

A kamatstopnak köszönhetően eddig mintegy 350 ezer családnak nem kellett szembesülnie a magas kamatokkal, és jelenleg is több mint 286 ezer jelzáloghitel szerződés esetében nyújt védelmet. A kamatstop bevezetésétől 2025 júniusáig tartó időszak alatt közel 330 milliárd forintos megtakarítás keletkezett – áll a közleményben.

A Nagy Márton vezette minisztérium szerint a kamatstop intézménye a hazai bankrendszer stabilitását is védi, akik megmenekülnek attól, hogy a nemfizető, bedőlt lakossági hiteleken jelentős veszteséget szenvedjenek el. A családok fennálló tőketartozása eléri az 1.210 milliárd forintot, miközben a kamatstop a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány közel ötödét védi. Ez az állomány kerülne veszélybe a kormány intézkedése nélkül, ami jelentős kockázatot jelentene a bankszektor egésze számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium megítélése szerint az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadvány veszélyezteti a magyar családok helyzetét és a lakhatás biztonságát.

Szerző: L.J.
Címkék: Magyar Bankszövetség, Alkotmánybíróság, kamatstop, alkotmányellenes, Nemzetgazdasági Minisztérium, Erste, OTP, K&H, Raiffeisen