Jelentős korrekció indult az olajpiacon

Benzinár: saját tüzét oltogatja a kormány

Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI
2021. november 23. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a benzinárak maximálásával a kormány nem annyira az olajárak emelkedésének „begyűrűzésétől”, mint inkább a forint gyengülésétől igyekezett „védeni” a lakosságot. Most mindenesetre az olajár esik, miközben a forint gyengül.

Egy hete büszkélkedik a kormány azzal, hogy a benzinárak rögzítésével megvédte a magyar gazdaságot az olajárak további emelkedésétől, miközben a piaci megfigyelők elemzései már azt találgatják, hogy túl van-e csúcsán a nyersolaj világpiaci ára. A visszaesésekkel ugyan, de hovatovább négy hete tartó korrekció eredményeként az amerikai WTI jegyzése 7 százalékkal, az északi-tengeri Brenté 6 százalékkal lett olcsóbb. Tegnap az előbbit 75 dollár körül adták vették, és az utóbbi is becsúszott a 80 dolláros szint alá, ami október eleje óta a legalacsonyabb szint.

Kérdés persze, hogy a hazai autósoknak is van-e okuk bármiféle optimizmusra. A tegnapi 78-79 dollár körüli jegyzéshez legutóbb szeptember 24-én volt legközelebb (78,09) a Brent piaci jegyzése: a Holtankoljak.hu adatai szerint aznap a hazai kutaknál 455 forintba került a 95-ös benzin. Jóval lejjebb tehát a mostani igencsak mesterséges 480 forintnál, ám akkor a Magyar Nemzeti Bank jegyzése szerint 1 dollár még 303,92 forintot ért, szemben a tegnapi 327,86 forinttal. Eszerint tehát a benzinárak maximálásával kormány nem annyira az olajárak emelkedésének „begyűrűzésétől”, mint inkább a forint gyengülésétől igyekezett „védeni” a lakosságot – több mint kétséges, hogy erre igazán alkalmas eszközt használva.

A járvány megint alaposan bezavarhat


Az elemzők körében pedig erősödnek a vélemények, hogy nincs vége az olajárak esésének – a forint árfolyamától függ persze, hogy mi észre fogjuk-e ezt venni. A Brent 80 dollár alá esése – írja a FXEmpire.com elmélyítheti a korrekciót, és akár vissza is húzhatja az árat 75 dollár köré, ha más országok is követik Ausztria példáját, amely a Covid-járvány negyedik hullámára drasztikus intézkedéssel reagált. Németország, Európa legnagyobb gazdasága szintén nem zárta ki a nemzeti zárlathoz való visszatérést.

A helyzetet bonyolítja – írja az Investing.com elemzője -, hogy a hétvégén zavargások törtek ki Hollandia városaiban, és tüntetők csaptak össze Brüsszel utcáin a kormány által bevezetett korlátozások miatti demonstrációkon, ami arra utalt, hogy a kormányoknak nehézségei lehetnek az új hullám megfékezésében. Naeem Aslam, az AvaTrade vezető piaci elemzője azt fejtegette: a befektetőknek fel kell ismerniük, hogy az olajárak emelkedésének alapvető oka az olajkereslet újraindulása. A keresletet érintő bármilyen fenyegetés viszont minden bizonnyal destabilizálná a piacokat, és leszorítaná az olajárakat.
 
Nem meglepő az sem, hogy – mint minden esetben, amikor a világ legfontosabb stratégiai árucikkének, az olajnak a piacán zavarok mutatkoznak – kemény politikai játszmák is kezdődnek körülötte. Biden amerikai elnök már augusztusban igyekezett nyomást gyakorolni az OPEC plusz tagjaira, hogy a tervezettnél jobban növeljék a termelést az olajárak megfékezése érdekében. Az OPEC plusz azonban azzal érvelve, hogy a kereslet fellendülése törékeny lehet, elutasította a kérést, és ragaszkodott ahhoz, hogy a korábban elhatározott napi 400 ezer hordóval növelje a kibocsátását.

A stratégiai készletek felszabadítását fontolgatják


Mohammad Barkindo, az OPEC főtitkára a Reutersnek kijelentette, hogy már decemberben globális kínálati többletre számít. - Nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk – mondta, bár arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy az OPEC plusz ragaszkodik-e eddigi politikájához december 2-án következő ülésén.

A Biden-kormányzat mintegy válaszul a világ legnagyobb olajfogyasztó országaihoz  – köztük Kínához, Indiához és Japánhoz fordult, hogy –, hogy fontolják meg stratégiai kőolajkészleteik felszabadítását. Az amerikai elnök még odáig is elment, hogy egy virtuális csúcstalálkozón tárgyalt kínai kollégájával, Hszi elnökkel. Ez meglepő egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok romlanak, ám úgy tűnik nem volt eredménytelen. Kína ugyanis a hírek szerint stratégiai készletei felszabadítására készül, bár a piacra dobni tervezett mennyiségről továbbra sem tudni. Számítások szerint azonban Kína már korábban sem idegenkedett hasonló lépésektől, és már India is megkezdte stratégiai készletei egy részének piacra dobását.

A dolog persze nem megy mindenütt ilyen egyszerűen, és nem csak azért, mert egyes elemzők szerint a tartalékok egy részének eladása nem is járna jelentős hosszú távú hatással. A japán ipari minisztérium egyik tisztviselője például, miután megerősítette, hogy az Egyesült Államok Tokió együttműködését kérte a magasabb olajárak kezelésében, kijelentette: a törvény szerint Japán nem használhatja fel a tartalékait az árak csökkentésére. Egy koreai illetékes pedig miután hangsúlyozta, hogy alaposan áttekintik az amerikai kérést. Hozzáfűzte viszont, hogy az olajtartalékot kínálati egyensúlyhiány esetén is felszabadíthatják, de nem az emelkedő olajárakra reagálva.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok