Bennfentes Mol-üzlet: sehogy sem stimmelnek a dátumok

2026. február 24. A Barátság kőolajvezetéket január 27-én érte támadás, onnan azóta nem érkezik olaj. A Mol hivatalos közleményt erről és egyúttal arról is, hogy kezdeményezi a stratégiai készletek felszabadítását február 16-án tett közzé. A két dátum között négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket.

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybanknál – írta meg a 24.hu. Dióslaki Gábor azt kérte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálja ki, megsértette-e a Mol rendkívüli közzétételi kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Az elnök úgy véli, a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás leállását rendkívüli közzétételben kellett volna nyilvánosságra hozni, mégpedig haladéktalanul. A vezetéket január 27-én érte orosz dróntámadás, a leállás azonban hetekig titokban maradt. Dióslaki szerint az alapanyagellátásban bekövetkezett fennakadás lényeges információ, ehhez képest a Mol rendkívüli közzétételei között csak február közepén jelent meg annyi, hogy a cég a magyar államhoz fordult a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért. Négy Mol-vezető közben összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket.

A Mol közleményben annyit reagált, hogy „A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását.” Utóbbit azonban a társaság csak február 16-án tette közzé a tőzsdén. A vezetői részvényeladások pedig január 27. és február 6. között történtek. Az olajtársaság az egyenként százmilliós nagyságrendű üzleteket a tőzsdei cégek vezető állású személyekre vonatkozó előírásainak megfelelően egyébként januárban és februárban közzé is tette a tőzsde honlapján.

Újabb reakció az olajtársaságtól

A TEBÉSZ mindezek alapján azt valószínűsít, hogy a Mol néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben hallgattak arról, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított a Mol részvényeivel kapcsolatos tranzakciók ügyében, amelyeknél – a 24.hu erről is közzétett beszámolója szerint – felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja. A jegybank hozzátette, hogy az eljárás lezárásáig nem áll módjukban további részleteket közölni az ügyről.

A Barátság kőolajvezeték – jelezte újabb közleményében a Mol – az elmúlt években több mint húsz alkalommal állt le műszaki, karbantartási vagy egyéb, a nem normális üzletmenethez kapcsolódó okból. Az újraindulás pedig eddig minden esetben bekövetkezett azelőtt, hogy a Mol saját készletei kimerültek volna. Így ezek az átmeneti szállítási fennakadások nem jelentettek hatást a magyar társaság üzleti működésére. Most is csak akkor léptek, amikor az Ukrajnából érkezett hivatalos tájékoztatás nyomán világossá vált, hogy a vezeték visszaindítása bizonytalan.

Szerző: Azénpénzem/24.hu
Címkék: MNB, bennfentes, TEBÉSZ, Mol, Barátság kőolajvezeték, tőzsde, részvény